A Kurszk tengeralattjáró tragédiája - film és valóság [76.]

2020. augusztus 02. 12:47 - Harmath Árpád Péter

Húsz évvel ezelőtt, 2000 augusztus 12-én (helyi idő szerint 11 óra 28 perckor) döbbenetes katasztrófa történt az észak-európai Barrents tengeren: egy hadgyakorlat közben (a partoktól alig 140 km-re): váratlanul robbanások rázták meg a világ legnagyobb és legmodernebb atommeghajtású tengeralattjáróját az orosz K-141 Kurszk robotrepülőgép-hordozó atom-tengeralattjárót. A detonációt követően a Kurszk a tengerfenékre süllyedt, mintegy 108 méter mélyre és 118 matróz illetve tiszt sírjává változott.

kurszk.jpg

A hajó kapitánya Gennagyij Liacsin azonnal meghalt, de akadtak a robbanásnak túlélői is, akik Dimitrij Kolesznyikov hadnagy vezetésével a tengeralattjáró farokrészéhez közeli 9-es rekeszben gyűltek össze (a hátsó vészkijárat közelében). Ma sem tudni, hogy a robbanásokat túlélő 23 tengerész - akik az első napokban még kalapácsütésekkel jelezték, hogy életben vannak - pontosan hány napig tartott ki a mélyben, csak az bizonyos, hogy a 8 nappal később helyszínre érkező és a hajótestbe bejutó brit mélytengeri búvárok már csak holtestjeiket találták meg. 

kurszk_tisztek.jpg

Gennagyij Liacsin kapitány és a robbanást túlélők vezetője: Kolesznyikov hadnagy

A Kolesznyikov hadnagy zsebében talált feljegyzésekből tudjuk, hogy az utolsó pillanatig reménykedtek kimentésükben. A Kurszk tragédiájának híre bejárta az egész világot, mindenhol megdöbbenést okozva. Szinte azonnal két kérdést vetődött fel mindenkiben:

1 Mi okozta a katasztrófát? 2 Miért nem mentették ki azonnal a túlélőket, pontosabban: miért csak 8 nappal a detonáció után hatoltak a tengeralattjáróba a mentőbúvárok?

A válaszokat illetően ma is csak teóriák léteznek, melyek közül az egyik egy érdekes és izgalmas filmben öntött testet 2018-ban, Thomas Vinterberg rendezésében. Mielőtt azonban a filmről beszélnénk, érdemes a körülményekről is ejteni pár szót. A tragédia kapcsán ugyanis rengeteg összeesküvés-elmélet látott napvilágot (egy öngyilkos merénylő csinálta, aki valahogyan a legénység közé keveredett, egy amerikai tengeralattjáró lőtte ki, egy NATO hajóval ütközött ... stb) mely elképzeléseket a szerencsétlenség idejének nemzetközi biztonságpolitikai helyzete "szülte". Ekkoriban ugyanis (2000 nyarán) Oroszország az alig 8 hónappal korábban hatalomra került Vlagyimir Putyin irányítása alatt nagyhatalmi politikába és fegyveres erejének növelésébe kezdett. Az ország viszonya a NATO -val újra ellenséges és rivális jelleget öltött, melyben a különböző hadiipari fejlesztések is szerepet kaptak. 

kurszk2.jpg

Oroszország az 1994-ben vízre bocsátott Kurszk atom-tengeralattjáróval erő-egyensúlyi helyzetre törekedett és bizonyítani akarta a világ számára, hogy továbbra is katonai nagyhatalomként kell tekinteni rá. A Kurszk különleges adottságokkal rendelkező hajóként féltve őrzött hadititok volt a nyugati hatalmak előtt. Mindezt azért fontos kiemelni, mert a Kurszk váratlan tragédiája után az orosz hadsereg számára presztízs kérdéssé vált, hogy semmi ne derüljön ki a hajó gyengeségeiről, különleges képességeiről (pl álcázás, tűzerő, stb) és az esetleges mulasztásokról. Nagyjából ez lett a fő oka annak, hogy 8 napon keresztül halogatták a mentéshez felajánlott nyugati segítség elfogadását, mely idő alatt a 23 orosz tengerész mind megfulladt a hajótestben.

putyin_2000.jpg

Putyin a tragédia áldozatainak rokonaival

Hogy mitől volt különleges a Kurszk? Először is szokatlan méreteit érdemes kiemelni: hossz: 154 méter, szélesség: 18,2 méter, magasság: 9 méter, vízkiszorítás: 16 400 tonna. A Kurszk volt az Antyej vagy Oscar II. osztály legjobbja, az Északi flotta büszkesége (a Nagy Péter csatacirkáló mellett). Másodrészt erős védelme, nikkel-króm-acél borítása, harmadrészt felfegyverzettsége (robot-repülőgépek, manőverező szárnyas-bombák és hagyományos torpedók), végül negyedrészt szokatlan végsebessége (59 km/h) tették különlegessé. (Most nem beszélve az állítólagos nehéz-észlelhetőségi képességről.)

A tragédia napján a Kurszknak hatástalanított torpedókkal kellett volna megtámadnia a Nagy Péter csatacirkálót (az orosz flotta legütőképesebb hajóját) a Kola félsziget partjainál, a Barrents tengeren [lásd lenti térképet, a katasztrófa pontos helyéről].

kursk_map_disaster.jpgAzonban az első torpedók kilövése után a hajó orrában lévő új típusú torpedók melegedni kezdtek, majd 100-250 kg TNT erejével felrobbantak. Mintegy 135 másodperccel később egy második, sokkal nagyobb (3-7 ezer kg TNT erejével felérő) robbanás következett (újabb torpedók detonációja miatt), melyben a legénység 80%-a életét vesztette, a Kurszk pedig a 108 méter mély tengerfenékre süllyedt. Alig 23 matróz maradt csupán életben, akik a bevezetőben már említett módon a 9-es rekeszben (a tengeralattjáró farokrészében) gyűltek össze [lásd a lenti képen a 3-as számmal jelölt  pirossal keretezett részt].

kurszk2_1.jpg

A szerencsétlenségről szóló, Thomas Vinterberg rendezte 2018-as belga-luxemburgi akció-dráma emberi szemszögből láttatja az eseményeket. Ott vagyunk a matrózokkal és tisztekkel az indulás előtti összejövetelen, megismerjük életvidám természetüket és munkájukra büszke hozzáállásukat, mellyel a dicső északi flottát és hazájukat szolgálják. A központi karaktert Matthias Schoenaerts alakítja. Ő az az orosz tiszt, aki a valóságban a legvégsőkig kitartott, maga köré gyűjtve a robbanások túlélőit (Dimitrij Kolesznyikov hadnagy). A film az ő szemén keresztül mutatja be a Kurszk kifutását, majd a robbanásokat és az azt követő zűrzavart is. A fiatal tiszt nem veszti el fejét, menti a menthetőt és tartja a lelket társaiban is. Megszervezi a munkát: a víz kiszivattyúzását, a hangjelzések leadását a kereső-mentő csapatnak és az életfeltételek biztosítását. Azonban az órák és napok múlásával fogy a reményük: a mentés nem indul meg, a vízszint pedig egyre emelkedik.

kursk_film.jpg

A film másik történetszála a katasztrófa utáni reakciókat mutatja be: az áldozatok családtagjainak kétségbeesését, az orosz katonai szervek tehetetlenségét és a NATO-vezetők segítség-nyújtási próbálkozásait. Egyértelművé válik, hogy az oroszok számára első az eltussolás és a katonai titkok védelme, míg a hajótestbe rekedt túlélők kimentése csak másodlagos fontosságú. Putyin és a flotta legfelsőbb vezetése elsősorban arra koncentrálnak, hogy megőrizzék a Kurszk titkát, vagyis ne engedjék, hogy a NATO szakértői egyetlen pillantást is vessenek a tengerfenéken pihenő Kurszkra. Emiatt nem fogadják el időben, a nyugatról felajánlott technikai-műszaki segítséget és nem tájékoztatják az áldozatok családtagjait illetve a közvéleményt sem a katasztrófa részleteiről. Pedig a segítségre nagyon is szükségük lenne a mentéshez, hiszen saját mentőhajójuk képtelen rácsatlakozni a Kurszkra. Látjuk, ahogyan számtalanszor leküldik mentőhajójukat, mely elavult, rozsdás és rossz minőségű és bár mindannyiszor reményt keltenek a Kurszkban rekedt katonákban, valójában pár nap után feladják a sikeres mentést.

kurszk_film.jpg

Az oroszok 8 teljes nap után egyeznek csak bele a nyugati segítségbe, de addigra a 23 robbanást túlélő orosz tengerész már mind megfullad. Az áldozatok hozzátartozói a flotta vezetését okolják (joggal), aminek leginkább felkavaró megnyilvánulása az a jelenet, melyben a meghalt tengerészek fiai nem fogadják el a részvétnyilvánító orosz tengernagy (alakítója: Max von Sydow) kéznyújtását. Remek alakítást nyújt Matthias Schoenaerts, a feleségét játszó Léa Seydoux és a NATO segítséget közvetítő tengernagy szerepében Colin Firth is. A záróhangulat a Csernobil című 5 részes minisorozat megtekintése után érzettekre hasonlít: az eltussolás fontosabb, mint az emberélet.

Harmat Árpád

Ajánlott posztok a témában: Az orosz haditengerészet (Pervenimus blog), A jövő célterülete: Jeges tenger (Fabius blog), A Kurszk katasztrófája (Világesemények)

Ha érdekesnek találtad a posztot, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzettar_kep.jpg

2020.08.02.12:48

 

 

 

46 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr1416098154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aëtius_ 2020.08.02. 19:41:11

Érdekes, hogy bár felmerül egy alkalommal a túlélőkben, hogy egyszerűen felemelkedjenek a felszínre, azonnal el is vetik a dolgot a keszonbetegség miatt. De tegyük hozzá: búvár felszerelésben, szakaszosan emelkedve jobb esély lett volna, mint a biztos halál, lassan megfulladva a vízzel megtelő tengeralattjáróban. Bár valszeg nem volt elérhető oxigénpalackjuk és neoprén ruhájuk én akkor is megpróbáltam volna. 100 méter nem a világ. ... A poszt tetszett, több érdekességet is megtudtam. A filmet biztos megnézem.

Jegyzettár · http://jegyzettar.blog.hu/ 2020.08.02. 19:55:33

@Aëtius_: Köszi! :) Ami a felúszást illeti: a 100 méter megtétele emelkedve, egyetlen levegővel több perces "út", necces, hogy addig vissza tudod e tartani a levegőd. A legtöbb ember 1-1.5 percig max 2 percig birja csak. De ez amúgy is csak a lehető leggyorsabb emelkedésnél igaz, aminél előlép a keszonbetegség, ami biztosan megöl. Ha viszont szakaszosan próbálsz emelkedni, az vagy 10-20 perc lenne, annyit meg kizárt, hogy kibirsz levegő nélkül. Az egész felúszásisdi csak egy mondjuk 30 - 40 méteres mélységnél lehetne opció.

Stavros. 2020.08.02. 20:35:10

@Aëtius_: @Jegyzettár: A búvárok többnyire percenként 18 méteres emelkedéssel számolnak, ami 108 méter esetén épp 6 perces időtartamot jelent. Ezt alapból lehetetlen egyetlen levegővel megtenni, mert az emberek 99% -a nem bírja ki 6 percig levegő nélkül. A világrekord amúgy 11 perc 54 másodperc (Branko Petrović), de nem kellett mozognia. A mozgás növeli az O2 igényt. DE nem is az a fő probléma, hogy 6 perc az út a felszínig, hanem hogy ilyen gyors emelkedésnél apró nitrogén buborékok képződtek volna a nyomásváltozás miatt, ami a légembóliához hasonló problémát, úgynevezett keszonbetegséget okozott volna (gyors exitusszal).

Tomchy 2020.08.03. 09:48:47

Tisztán elméleti feltevés, de ha mindenki fogott volna (nyilván nem volt náluk, de mégis feltételezzük) egy rohamsisakot, azt mint búvárharangot maguknál tartva lehet, lett volna elegendő levegő egy lassú emelkedésre? Amúgy a vészkijáratoknál miért nincs néhány kisméretű mentőpalack? Hiszen épp ezért vészkijárat...

wrstjnethn 2020.08.03. 10:51:57

@Aëtius_: @Jegyzettár: @Stavros.: @Tomchy: A kérdés az, hogy lent a tengeralattjárón mekkora volt a nyomás. Mert ha monjuk felszíni nyomás van, akkor nem kell lépcsőzetesen felemelkedni szerintem mert nincs nyomáskülönbség, amit ki kell egyenlíteni. A vészkijárat körül pedig biztos kellett lennie vészhelyzeti búvárpalackoknak, amik a pár perces emelkedéshez biztosítanak levegőt. Persze az oroszokat ismerve lehet, hogy azok is csak papíron léteztek...

Hegge Balázs 2020.08.03. 10:52:10

@Aëtius_: "én akkor is megpróbáltam volna."

Ez katonaság. Kőkeményen parancsrendszer van. Az teszed amit az elöljáró parancsol. Különösen egy vészhelyzetben. Nem gondolnám, hogy volt olyan parancs hogy "meneküljön, ki ahogy tud!":)
Szomorú esemény, és örüljünk nem lett belőle nukleáris katasztrófa.

chrisred 2020.08.03. 10:52:19

@Tomchy: Erről az jut eszembe, amit Tyler Durden mondott a repülőgépek kényszerleszállásáról. Vészkijárat egy tengeralattjárón? A biztonság illúziója.

Aëtius_ 2020.08.03. 10:56:51

@Hegge Balázs: Erről csak annyit: számtalan katonai helyzet adódott már úgy a történelemben, hogy a parancsnokok engedélyezték saját felelősségre egyéni akciókat, reménytelen helyzetekből való menekülésekre. Ha ott és akkor a biztos megfulladás volt a mérleg egyik serpenyőjében és a bizonytalan menekülés a másikban, a helyi vezetőnek sem joga sem érdeke nem volt arra, hogy mindenkit megfullasszon. Vagy szerinted igen?

Nietzsche. 2020.08.03. 10:59:29

@wrstjnethn: Pedig a filmben is elhangzik, hogy a keszonbetegség miatt lehetetlen a sikeres felúszás.

Örömhernyó 2020.08.03. 11:00:03

@Tomchy: A vészkijáratoknál pont azért nincsenek mentőpalackok, amiért a személyszállító repülőképeken nincsenek ejtőernyők a vészkijáratok mellett.
Alapvetően a vészkijárat egy repülőgépen arra van, hogy ha már földet ért a gép, akkor gyorsan el lehessen hagyni. Egy tengeralattjárón meg a felszínen lebegő, esetleg sérült, égő, mozgásképtelen hajó elhagyására szolgálna. Lehetne egy kis mentőkapszula is csatlakoztatva a tengeralattjárók tetejéhez, távol a torpedóktól, oda bemászna mindenki, aztán leoldanák, felemelkedhetne auntomatikusan. Elvileg. De ez plusztömeget jelent, helyigényes, egy katonai, lopakodásra szolgáló jármű esetén nem észszerű. Az oroszok szerintem úgy voltak vele, hogy inkább haljanak hősi halált a tengerészeik, de a NATO kezébe ne kerüljön információ. Az emberélet náluk sose volt egy nagy becsben tartott dolog.

iovialis 2020.08.03. 11:50:20

Üdv.
A bejegyzés korrekt, köszönjük.

A kommentekhez: 100+ méter mélyen nem lehet megfelelő öltözet nélkül megmaradni, túlságosan nagy a nyomás. Nem kell keszonbetegség a meghaláshoz, na. (Könnyűbúvár-felszereléssel kb. 50-60 m-ig lehet merülni, ha jól emlékszem.)
Másrészt a vészkijáratot nem úgy kell elképzelni, mint a moziban, hogy egy kilincs, oszt' szaladjunk kifele. Ha valaki mégis ki tudta volna belülről nyitni, a víz olyan erős sugárban tört volna be, ami az ott lévőket "agyonütötte" volna.

Sir Gombóc 2020.08.03. 11:50:28

@Nietzsche.: na de a filmben elhangzó párbeszédek csak írói fikciók, senki sem tudja pontosan, mi történt, hangzott el valójában.

_Wasp_ 2020.08.03. 11:50:47

sokkal kisebb mélységből is lehetetlen a felúszás, ha sokáig van lenn a búvár, ha csak épp lemerült, akkor 20 méteres mélységből sima feljönni, akár mélyebbről is (mondjuk 40, de akár 100 is simán lehetséges, lásd a szabad tüdős búvárokat, akik lemennek ilyen mélységbe és feljönnek), de ha sok időt tölt ezen a nyomáson az ember akkor telítődik nitrogénnel és pont úgy viselkedik majd a vére ha felúszik mint amikor kinyitsz egy felrázott kólásüveget. Az mondjuk nyilván megoldható lett volna, hogy levisznek a mentőbúvárok palackokat, amikkel lehetséges a biztonságos felemelkedés, és ott várják a hajóból kidokkoló személyzetet, ezt morzejelekkel lekommunikálják

kewcheg 2020.08.03. 11:50:53

Ez a titkolózás, sunyiskodás,ami miatt normalis világ sose fog hinni az oroszoknak....NY cityben az Intrepid ki van állitva, szabadon látogatható, ismerősöm egy N Jersey - i kisvárosi örs parancsnok helyettese simán bevitt a melóhelyére, megmutatott mindent, birói tárgyalót, fegyvereket, munkaállomásokat, humwee, mindent /autók udvaron nyitott állapotban persze/ ez a mentalitásbeli külonbség, amiert a ruszkikat a kulturált nemzetek nem tartják annak...

DrM · http://internetalon.hu 2020.08.03. 11:51:00

Jellemző az oroszokra, hogy fel sem készültek arra, hogy a "dicső" tengeralattjárójuk balesetet szenvedhet, így arra sem, hogy menteni tudják az embereiket. Így is elég szégyen, hogy meghaltak a vélhetően legjobb (legképzettebb, legmegbízhatóbb stb.) embereik, pláne ciki lett volna, ha mondjuk egy idegen torpedó találat után süllyednek le és akkor sem tudja a hadsereg megmenteni őket.

Nietzsche. 2020.08.03. 11:53:53

@Sir Gombóc: Tévedsz, nem fikció, hogy miről beszélgettek. Dimitrij Kolesznyikov hadnagy ugyanis mindent lejegyzett naplószerű írásaiban, melyeket megtaláltak nála egy vízhatlan tasakban. Utolsó bejegyzése ez volt:

Sötét van itt az íráshoz, de megpróbálom vakon. Úgy tűnik, nincs esélyünk, talán 10-20%. Reméljük, legalább ezt elolvassa valaki. Itt a lista a más rekeszekből idegyűlt legénységről, akik most itt vannak a kilencesben, és megpróbálnak kijutni. Üdvözlet mindenkinek, nem kell kétségbeesni. Kolesznyikov. ”

– a túlélők parancsnokának, Kolesznyikov másodkapitánynak az utolsó feljegyzése

STIRLITZ 2020.08.03. 12:02:39

@iovialis: Láttál már szabad tüdős merülési versenyeket? Sima neoprén ruhában merülnek 100 méterre, nyomásvédő öltözet nélkül. Kibír az emberi test 100 méteres mélységet hiddel. NEM ez a probléma, hanem leginkább a 6 perc levegő nélkül + a gyors emelkedés (az említett keszonbetegség)

A másik dolog:

A tengeralattjárókban a vészkijáratok nem úgy működnek, ahogyan leírtad: egy ajtó egy kilinccsel oszt jóccakát :) Két típusa ismert: a rácsatlakozós, amikor kívülről a mentőhajó összekapcsolódik a hajótesttel (ez nem arra van, hogy rajta keresztül távozz), a másik a zsilipszerű (kinyitod, belekucorogsz, becsukod, majd feltöltöd vízzel és kinyitod a másik oldalon, a tenger felől és távozol). A Kurszkon mindkettő kellett, hogy legyen szerintem. Kérdés: melyiket érhették el? Valszeg csak az első típusút, amin valóban nem távozhattak volna. Bár a filmben van egy jelenet, melyben az egyik katona bejelenti, hogy gelúszik, de Kolesznyikov nem engedi. És nem arra hivatkozik, hogy azért nem, mert akkor betörne a víz, hanem azzal érvel, hogy a távozó katona meghalna keszonbetegségben. Tehát valószínűleg technikailag megtudták volna próbálni a felúszást, csak nem merték a keszon-probléma miatt és persze az utolsó percig várták a kimentésüket.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.08.03. 12:35:32

@kewcheg: "NY cityben az Intrepid ki van állitva" azért te is érzed a különbséget a II. VH-s repülőgéphordozó meg a legmodernebb szupertitkos csúcsfegyver között. Az Aurora cirkálót te is megnézheted alaposan.

lobaszopiatej 2020.08.03. 13:20:09

@DrM: "hogy meghaltak a vélhetően legjobb (legképzettebb, legmegbízhatóbb stb.) embereik, "

Idomított vodkavedelőkből tucatszám tudnak toborozni, nem baj ha 1-2 megfullad belőlük.
Igaz, néha fel-felrobban egy-egy torpedó mer az oroszok a műszaki dolgokhoz nem elég precizek (lásd Csernobil, Paks, Lada kivonulása, stb ...)
Egyszer-egyszer megépíteni hihetetlen bonyolult és gigantikus dolgokat tudnak (némi minőségproblémával), csak az adott eszköz további sorsa a nemtörődömség kezébe kerül, a felelősség láncot és minőségellenőrzést meg nem ismerik (inkább annak a kikerülését).

iovialis 2020.08.03. 13:20:38

@STIRLITZ: Láttam már olyat, filmen. Gyakorlás/adaptálódás kérdése, de egyáltalán nem mindenki alkalmas rá, és a haditengerészeteknél nem a szabadtüdős merülési képességek a felvételi kritérium...
Másrészt ott essential, hogy az egész gyorsan játszódjék le (és, amennyire előttem van) nem saját erős se a merülés, sem a feljövetel; ezek túl oxigénigényes tevékenységek lennének. Szóval nem a legjobb az ellenvetés.
Hozzáteszem, hogy csak egyszer voltam 10 méternél mélyebben minden nélkül, és rendkívül fájt a dobhártyám tőle. Nem hiszem, hogy a 100 méter sokkal jobb lenne.

kewcheg 2020.08.03. 13:20:53

@eßemfaßom meg áll: lehet, hogy II.vh- s de még a 70es években is rendszerben volt.Amellett a mentalitás: USA , Ny.Eu.csak azt titkol amit már nagyon muszáj, főszabály a nyilvánosság, nem utolsósorban azért is, mert az "adófizetőknek"joguk van tudni....Szovj.oroszo.- ban nem adófizetők, hanem alattvaló muzsikok vannak, akiket bármikor be lehet áldozni egy elcseszett atomerőmű, vagy haditecjnika miatt, "nyicsevó" nem tesz semmit, jogy meghal párszáz ember....

ElitLila 2020.08.03. 13:26:48

@Tomchy: Sima levegővel olyan 60 méterig tudsz merülni (oxigénnel dúsítva az általános elterjedtség ellenére még annyira sem), ott már beüt az oxigén-mérgezés, görcsökkel, látási-tájékozódási zavarokkal. Cserébe a túl nagy nitrogén-tartalom sem jó, úgy 30-35 métertől jön a nitrogén-narkózis, ami (embertől függően) egyfajta részegséghez hasonló állapot, akár az öntudatlan állapotig.
Ebben a mélységben eleve csak trimix (legtöbbször csökkentett oxigén és nitrogéntartalmú levegő, ahol ezeket pl. héliummal helyettesítik) jöhet szóba, de ezt a mélységtől függően cserélni kell, így egy levegőkeverék nem is lenne műkődőképes.
Ami még rosszabb, hogy 100 méteres mélységben a levegőfogyasztásod kb a 11-szerese a felszíninek, nyugodtan állapotban mondjuk 220 liter/perc (stressz alatt simán lehet a duplájával számolni), ebből 6 perchez ugye kb 1300 liter kellene minimum, inkább legyen 2000 liter. Akkora rohamsisak nem nagyon van. ;)
Kisméretű palack sem lenne elég, egy standard (11 literes aluminium vagy 12 literes acél) palack kellene.
Ha ez meglenne, akkor jönne a Stavros által említett keszonbetegség. Csak hogy tisztázzuk: ez nem úgy betegség, hogy van esélyed túlélni, hanem úgy, hogyha ilyen gyorsan felmész százról, akkor biztos meghalsz, szóval elég komoly akadály. :/
És még egy, nem elhanyagolható probléma, a kiegyenlítés, azaz a belső fülben lévő nyomás hozzáigazítása lenti 11-szeres nyomáshoz. Csak a probléma nagyságát érzékeltetendő: Nagyjából olyan 60% nyomásváltozásnál kezd el mocskosuk tűrhetetlenül fájni a füled, mielőtt aztán beszakadni. Ez felszínről lefele indulva 6-7 métert jelent. (Szabadtüdős búvárok az első 10 méteren kb méterenként egyenlítenek is.) Ez alapvetően nem is a mocskosul nagy fájdalom miatt a legnagyobb baj, hanem rögtön elveszed az irányérzékedes, szédülni kezdesz, elveszted, hogy merre van a fent-lent. Ami 100 méteren a sötétben avíz mélyén megint csak komoly problémákat jelent.

Nagyjából úgy tudna működni, ha lenne egy trimix-keverő kompresszor a tengeralattjárón (ami a baleset után is tökéletesen működik, van áram, van gáz, amiből keverhet), ami zárt térben a mélységnek megfelelő gázokat (legyen mondjuk kétféle) elő tudná állítani az összes ember számára, legyen mindegyiküknek 2-2 palack a kétféle gáznak (redundanciáról nem beszélünk), és legyen egy működő zsilipkamra, ahol fokozatosan tudnának hozzászokni a nyomáshoz. (ahol nyilván már elkezdeni fogyni a levegő is.) És hát nyilván képzett tec-búvárnak kellett volna mindnek lenni, de ez talán még a kisebb gond az összes fentihez képest... :/

ElitLila 2020.08.03. 13:27:13

@iovialis: Az emberi test simán kibírja a nyomást, a gond a testünkben lévő levegővel (vagy konkrétan nitrogénnel) van, annak kell "alkalmazkodnia":
- belső fülben: ezt lehet lassan kiegyenlíteni, hozzáidomítani.
- vérben/szövetekben: innen kell még lassabban, mielőtt az igen szemléletesen leírás "felrázott kóla" effekt kapcsán a nitrogén nem "robbantaná" fel mondjuk a tüdőhörgöcskéket.
- tüdőben: Ez a legegyszerűbb, "csak" lélegezni kell a megfelelő nyomású gázból.

Amúgy a ruha "csak" a hideg ellen véd, ami nyilván 100 méteren tud életveszélyes lenni, csak éppen a fenti kockázatokhoz képest szinte gyerekjátéknak tűnik. :)

Facehugger 2020.08.03. 13:29:39

Pár dolog. Ez nagyon érdekes téma, érdekel is régóta, és olyan hihetetlen szerencsés vagyok, hogy a munkám miatt jártam tengeralattjárón. Nem múzeumban, hanem hadrendben álló hajón.

A vészkijáratok zsilipkamrák. Általában kettő van minden tengeralattjárón, a torony előtt és után. (Maga a torony is egyébként az, csak arra nem lehet kívülről mentőtengeralattjáróval dokkolni.) A zsilipkamra lényege, hogy bemész, bezárod a belső ajtót, nyomáskiegyenlítés történik, vagyis elárasztás, kinyitod a külső ajtót, kimész és visszazárod. Ezen lépések mindegyike fontos. Bármelyik hiányzik, bukó. Pl. ha nem lehet elárasztani, mert megsérült a rendszer, nyithatatlan lesz a külső ajtó a nyomás miatt.

Tehát ha a Kurszk egy matróza el is tudta volna hagyni a hajót, ha nem zárja vissza a külső ajtót, a többiek benn rekednek. De mint kiderült, a zsilipkamrákat elárasztva találták meg a brit búvárok. (Igaz, lehetséges, h ezek lassan teltek meg vízzel.)

A külső mentés esetén, tehát ha egy mentőtengeralattjáró dokkolni tud a mentőnyílásra, akkor is csak abban az egyetlen esetben tudja kimenteni a túlélőket, ha a rendszer sértetlen.

Egyébként volt már olyan, h egy legénység a torpedóvető csövön keresztül hagyta el a hajót. Egy ilyen biztosan történt, a szovjet Csendes-óceáni Flotta egy Victor-osztályú SSN-je (NATO-kód) süllyedt el sekély vízben egy nyitva hagyott nyílás v szelep miatt még az 1980-as években, a próbamerülésén. A hajótest intakt maradt. Nem volt robbanás, az elárasztott kamrákat lezárták, a reaktor leállt, és a hajó érintetlenül leült a tengerfenékre. Persze, a topredócsöveket is nyitni, elárasztani, zárni stb. kell, de ott meg tudták oldani. Hihetetlen szerencsével egy-két matróz halt csak meg (a csak idézőjelben), nem a teljes legénység. Sokaknak keszonbetegsége lett, de nem fulladtak meg az elsüllyedt hajóban. A tengeralattjárót később kiemelték és újra hadrendbe állítottak. Hihetetlen történet önmagában, filmet érne. A szovjetek természetesen letagadták. A kapitányt parancsmegtagadásért a Gulágra küldték.

Valóban, a keszonbetegség jobb, mint a biztos halál. Ha gyorsan barokamrába, (rekompressziós kamra, hiperbár kamra) kerül az illető, aki dekózás (dekompressziós megálló) nélkül feljön, túlélheti. De ez itt lehetetlen volt.

100 méter mélységből lehetetlen az előtt felérni, hogy meg ne fulladnál. Nem úgy jössz felfelé, mint egy gyorsvonat, vagy magától, mint egy dugó. Úszni kell, tempózni, az izmok működtetése felemészti a tüdődben levő oxigént, sokkos állapotban vagy, koromsötétben vagy, jéghideg vízben, úgy ver a szíved, mint az állat. Minden egyes mozdulattal kevesebb ideig bírod.

Visszakereshetők olyan esetek, amikor búvárok dekózás nélkül feljöttek nagyon mélyről, és vagy meghaltak, vagy nem, persze, embóliát kb. mindenki kapott, de ők palackkal jöttek, nem egyetlen levegővel.

A PADI szabályai szerint az emelkedés maximális sebessége 18 m= 60 láb / perc lehet. Tehát nem ez az ideális, hanem ez a maximális megengedett. Ez nagy különbség. Egyébként a PADI-nál 5 méteren=15 lábon meg kell állni min. 3 percre, akármilyen mélységből is jössz fel. A dekompressziós betegség nem játék. És amúgy is kötelező a lassú emelkedés.

Miért nincs oxigénpalack? Van, és mentőcsuklyák is vannak, ami kb. olyan mint egy mini búvárharang, a fejre kell ráhúzni, saját palackos oxigénellátása van pár percre. Arra szolgál, hogy ha a vészkijáraton el tudod hagyni a hajót, ne fulladj meg, amíg fel nem érsz.

A hajóban központi oxigéncsövek is van, végig a mennyezeten, amelyen kb. 2 méterenként csatlakozások vannak. Oda tudsz csatlakozni az egyéni mentőfelszereléseddel. Pl. tűz esetén, füstben is hasznos ez, hogy a központi sűrített levegőt szívod, és nem a füstöt. Tehát rácsatlakozol, dolgozol, lélegzel. Ha haladnod kell máshova a hajóban, lecsatlakozol és felmész a következőre, aztán a következőre, és így tovább. Mondjuk, borzalmas és nyomasztó lehet fütsben botorkálni, és keresni a csatlakozási pontokat, de még mindig jobb, mint füstmérgezésben meghalni.

A fedélzeti tűz az egyik legkomolyabb kockázat. A brit flottának van egy szárazföldi bázisa, ahol a tűzoltást élesben gyakorolják. Egy többemeletes fém épületbe kell bemennie az egyes hajók legénységeinek, megkeresni a tűzfészket, eloltani, kijönni. Az oktatók közben napalmot locsolnak és fecskendeznek kívülről be. Pont a HMS Trafalgar legénysége volt benn gyakorolni, amikor ott jártam. Nagyon durva.

A briteknek ugyanígy van süllyedés-szimulátoruk is. Egy hajó belsejének egy részét méretarányosan megépítették, és az egész hidraulikusan ugyanúgy mozgatható, mint egy profi repülőgép szimulátor. Itt azt gyakorolják, hogy zúdul be a tengervíz, süllyed a hajód, és a csapatnak meg kell állítani a vízbetörést. Ez is nagyon durva.

Szóval sok ilyen érdekeség van. Sajnos a Kurszk túlélőinek nem volt sok esélyük, de ha az orosz kormány a katasztrófa utáni első órában külföldi segítséget kér, talán megmenthették volna őket.

Horváth András zöld dossziéja a Nagyi receptjeivel 2020.08.03. 13:29:48

@kewcheg: LOL, igen, a legfejlettebb haditechnika is bevihető az iskolába, sőt, a nebulók még ki is próbálhatják

görbén felfele néző 2020.08.03. 14:00:47

1. A 108 méteres vízmélységből le kell vonni a tengeralattjáró átmérőjét (torony nélüli magasságát). Függőleges helyzetben a tengeralattjáróból kb. ötven (!) méter kilógott volna a felszínre.
2. A tengeralattjárósok kiképzésének fontos része, hogy ki tudjanak menekülni a vészkijáraton, az ott elhelyezett mentőfelszerelés segítségével. Külön kiképzést kapnak a felmerülés szabályairól, hogy az emelkedés során fokozatosan engedjék ki a levegőt, hogy a tágulástól ne robbanjon szét a tüdejük. Az orosz tengeralattjárósok kiképzéséről számos filmet lehet látni az ismeretterjesztő csatornákon. Szerintem, ahogy a cikk is írja, "a tengeralattjáró farokrészéhez közeli 9-es rekeszben gyűltek össze (a hátsó vészkijárat közelében)", de nem magánál a vészkijáratnál.
3. Az orosz hatóságok mentalitásáról mindent elmond, hogy a tájékoztató alatt egy sírva információt követelő anyát egyszerűen kábító injekcióval tett harcképtelenné egy 'felcsernyica'.

STIRLITZ 2020.08.03. 14:07:20

@görbén felfele néző: A legelső pontodhoz: a cikkben van egy kép arról, hogy milyen helyzetben feküdt a Kurszk a tengerfenéken. Nyilvan nem függőlegesen volt.

Amúgy ha a farokrészi kijáraton indulnak fel a benntrekedt tengerészek, akkor épp 99 méter a felszín, tekintve hogy a Kurszk hivatalos magassága (nem a toronynál) 9 méter. (A tengerfenék pedig 108 méter.)

WildBear 2020.08.03. 15:29:29

@ElitLila: "Ami még rosszabb, hogy 100 méteres mélységben a levegőfogyasztásod kb a 11-szerese a felszíninek"

Miért?

görbén felfele néző 2020.08.03. 15:30:37

@STIRLITZ: Ha az a volna ott nem lett volna...

görbén felfele néző 2020.08.03. 15:30:51

@STIRLITZ: "A 108 méteres vízmélységből le kell vonni a tengeralattjáró átmérőjét (torony nélküli magasságát)."
Ami 30 méter.

görbén felfele néző 2020.08.03. 15:45:47

@STIRLITZ: Valóban Neked van igazad, 9 méter. A kezdeti híradásokból maradt meg a 30 - lehet, hogy láb?

Indriq 2020.08.03. 15:45:54

100 méter mélyen 11 bar nyomás van, próbáljátok ki, nem annyira egészséges a tüdőnek

karibiarany 2020.08.03. 18:21:47

@WildBear: A tüdődben a levegőnek környezetei nyomáson kell lenni, vagy összeroppan a mellkasod. A reduktor a palackból mindig pontosan erre csökkenti le a palack nyomását. Tehát 100 méteren 11 bar (1 a tengerszinti plusz 10 méterenként +1). Mondjuk 5 literes átlégzett tüdőkapacitással minden egyes kifújáskor 55 liter felszíni térfogatú levegőt lélegzel ki a palackból. A felszínen csak 5 liter lenne. Egy 12 literes palackba 200 bar nyomáson van 2400 liter levegő, ami durván 44 szippantás ezen a mélységen. DE az utolsó pár liter már ki sem fog jönnni, 11 bar nyomásnál kiegyenlítődik, 132 liter bennemarad, két szippantás.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az oxigén 1,6 bar parciális nyomás felett idegméregként viselkedik a szervezetben, 50 méternél mélyebben már az öl meg, nem a fulladás. De nem fogod érezni, mert a nitrogén már 35 méteren elbódított :D

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.08.03. 18:21:59

@kewcheg: Továbbra is egy II.VH-s múzeumhajót hasonlítasz össze egy csúcsfegyverrel. A pillanatnyi csúcstechnika mindenhol titkos.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.08.03. 18:22:11

@lobaszopiatej: "mer az oroszok a műszaki dolgokhoz nem elég precizek (lásd Csernobil, Paks, "

A japánok szerintem elég preciz népség, mégis volt egy fukisimájuk, Pakson meg a preciz német - francia csapat csinálta a galibát nem a ruszkik a a Three Mile Island meg mintha az USA-ban lenne.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.08.03. 18:22:19

Megjegyzem az USA 2 atomtengeralattjárója is ott van valahol az óceánok mélyén 129 és 99 halottal.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2020.08.03. 19:09:29

Én bircát hiányolom a megszólalók közül.

Drag 2020.08.03. 19:10:09

Nos egy kérdésem felmerólt:
Ha -elvi- síkon ilyen könnyen fel lehetett volna jönni onnan, akkor hogy a fenébe lehet, hogy egy baleset esetén(ha nincs végtag szorulás), egy tóba eső kocsiból nem tudnak kijönni, 2 méterről?

Amúgy, ha tényleg fel akarnának olyan helyzetből jönni, (100m, tengeralattjáró, stb.) akkor az alábbiakat is figyelembe kell venni:
Az ajtó kinyitása után beáramló víztömeg nyomása nem ölte meg őket, akkor jó eséllyel az ajtótól igen messze löki őket.ami sötétben-vakon nem túl szerencsés.
Próbálj meg egy üveget kinyitni a kádban, víz alatt, meglátod mi lesz.(pedig nincs is nyomás szinte)
Amíg a hajótest feltelik-idő- nem biztos, hogy levegőhöz tudnak jutni...

Ha valahogy kikeverednének, akkor a kihűlés is veszélyes, mert azért a Brents tenger nem túl déli fekvés, no meg le is gyengültek eléggé...

Szóval szerintem a felúszás, mint túlélés sajna hiú ábránd...

Control_ 2020.08.03. 19:18:56

Az ember elképzel egy 30 emeletes házat maga elé (ami majd 100 méter magas) és odagondolja, hogy a viz felszíne a ház teteje, neki meg oda kell felúsznia egyetlen levegővel. ...

ElitLila 2020.08.03. 21:03:33

@karibiarany: Csak annyi pontosítás, hogy egy lélegzetvétellel nem 5 liter levegőt mozgatsz meg (hacsak nem lufit fújsz), viszont az átlag percenkénti felszíni 16-22 liter/perc (nyugodt állapotban, stresszesen 30-40 is akár) levegőfogyasztással számolva amúgy hasonlóra jön ki, szóval a végeredmény hasonló.

ElitLila 2020.08.03. 21:04:05

@Drag: Az autóban nincs időd gondolkozni, hipphopp megtelik vízzel. Amíg viszont van levegő bent, addig a víz nyomásával szemben szinte lehetetlen kinyitni az ajtót. (Ha a baleset miatt nem is ragadt volna be.)
Ilyenkor legjobb megvárni (már ha nem süllyed folyamatosan a kocsi), amíg majdnem megtelik a kocsi vízzel, így ki is tudod nyitni az ajtót, de viszont az utána szembeáramló víz már nem lök vissza (te viszont még tudsz egy utolsó levegőt venni), és aztán felúszni. (Persze előtte már érdemes a biztonsági övet kikapcsolni. ;) )
(6 méterről már necces, ott már a lent beszívott, de felfele táguló levegő csúnya dolgokat tud csinálni.)

Billy Hill 2020.08.03. 23:54:13

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "A kisember lázadása a liberalizált világ ellen az ok, amiért a matrózok lent maradtak." ;-)

Mérges 1234 2020.08.03. 23:54:22

Én törökországban úsztam le egy 6 méteres medence ajára, de annyira fájt a fülem, hogy nem írtam lentmaradni pár másodpercig sem. Többé meg sem próbáltam, tehát már 0.5 0.6 bar nyomás is odavág a szervezetnek.

victor vacendak 2020.08.04. 09:10:33

@Jegyzettár: @Stavros.: @iovialis:
Szabadtüdős merülés rekordja 140 méter körüli. Tehát 100 méteren a nyomás elviselhető (11 atm)! A lényegről nem beszéltek. Emelkedéskor a tüdő kitágul.Tehát nem lehet egy a tengeralattjáróban vett mély levegővel felúszni, azt folyamatosan ki kell fújni (mint bármilyen búvárfelszereléssel való emelkedéskor), különben szétreped és már az út harmadánál kínhalál. Vagyis egy gyakorlatlan, normál vitálkapacitású úszó ezt nem tudja megcsinálni. Pont.

@Mérges 1234: erre találták ki a kiegyenlítő módszereket. Tehát egyezzünk ki abban, hogy nem vág oda, ha tudod, mit kell csinálni - lásd fentebb, hogy milyen mélyre lehet lemenni...