A filmekből és híradókból több alkalommal is értesülhettünk arról, hogy az Egyesült Államok speciálisan képzett katonai alakulatokat alkalmaz ha hadszínterein vagy katonai beavatkozásokra kijelölt célországaiban érdekei úgy kívánják. Ezek az egységek időnként a figyelem kereszttüzébe kerülnek, mint például 1993 -ban Szomáliában (Black Hawk Down), vagy 2005 júliusában (amikor 19 amerikai katona vesztette életét egy speciális akcióban Afganisztán közepén) illetve 2011 májusában, amikor Oszáma bin Láden, hírhedt terrorista vezért likvidálta egy különleges csoport a pakisztáni Abbotábádban. De milyen alakulatok tartoznak a speciális erők kötelékébe? A leginkább ismert szervezetek közé hármat sorolhatunk: a US Rangers -t, a Deltos Force -t és a US Navy Seals -t.

US Rangers

Elnevezésük eredete egészen a XVII. századig nyúlik vissza, amikor Angliában a lordok, földesurak vadállományát jogtalanul pusztító orvvadászokat, tapasztalt, jól képzett fegyveresekkel fogták el, vagy ölették meg. Ők voltak az első rangerek (magyarul: vadőrök). Később, az amerikai kontinensen a XVIII. században, az indiánok ellen fellépő, vidéket járó csapatok is ezt az elnevezést kapták. Újabb egy évszázadnak kellett eltelnie, mire a ranger kifejezés átértelmeződött és Texasban (1835-től) a vidéki területek biztonságáért felelős rendőri szerveket jelölte (és jelöli még ma is a legújabb, katonai megközelítés mellett). Végül a legújabb, XX. századi értelmezése a második világháborúban jött létre és különleges harctéri feladatokat végrehajtó katonai csoportot takart.

Az első katonai ranger alakulatot Lucian Truscott ezredes hozta létre (1. Ranger zászlóalj) és 1943 folyamán Észak-Afrikában hajtott végre speciális feladatokat. Később, az 1950-53 közti koreai háborúban kerültek bevetésre, majd Amerika szinte minden háborújában. Idővel nagyon komoly elismerést szereztek maguknak, mivel óriási hatékonysággal és kis veszteséggel tudták megoldani feladataikat. A rangerek leginkább kivételes kiképzőprogramjuknak köszönhették mindig is sikereiket. A Georgia államban található (az alabamai határ közelében fekvő), vadregényes terepen elhelyezkedő, legendás Fort Benning kiképzőbázis, ahol 61 napon keresztül zajlik a rangerek kiképzése, embertelenül kemény megpróbáltatások közepette. Akik ezt a földi poklot kibírják, azok méltán kerülnek soraikba. Megtanulnak halál-pontosan lőni, közelharcot vívni, ejtőernyőzni, sziklafalakat megmászni, fegyvereiket másodpercek alatt szétszedni és összerakni és mindent kibírni. A rangerek egyik leghíresebb bevetése 1993 októberében zajlott Szomália fővárosában, Mogadishuban, ahol egy helyi hadurat (Mohamed Farrah Aidid) kellett volna elfogniuk. Az akció balul sikerült és a város lakossága a rangerek ellen fordult, akik közül 18-an vesztették életüket. Ugyanakkor a rangerek még így is megöltek ezer szomáliai fegyverest. A történetet a világhírű "Sólyom végveszélyben" című Ridley Scott film mutatja be. Összefoglalva: az amerikai rangerek kiemelkedő fizikai képességeikkel, elszántságukkal és óriási harctéri csapásmérő erejükkel emelkednek a világ katonai alakulatainak élmezőnyébe. 

Delta Force

First Special Forces Operational Detachment Delta 1977 -ben jött létre, Charles Beckwith ezredes közreműködésével, mégpedig kifejezetten terror ellenes akciók végrehajtása céljából. A szervezet létrehozását a 70-es években elszaporodó rengeteg terrorista bevetés (pl. a müncheni olimpián történtek, entebbei-ugandai művelet ... stb) indokolta. Az alakulat megteremtésével tehát a cél ezúttal nem a háborús (vagy polgárháborús) övezetekben harcoló katonai egységek megsegítése volt, hanem válsággócok-, és helyzetek gyors, minimális kárral és áldozattal járó azonnal feloldása, illetve túszok kimentése és fenyegetett objektumok felmentése lett. 

A Delta Force működése teljesen titkos, de annyit azért lehet tudni, hogy mindig megjelennek a Föld azon háborús vagy polgárháborús övezeteiben, illetve terroristák által veszélyeztetett pontjain, ahol az amerikai életeket fenyeget életveszély, vagy amerika érdekek sérülhetnek. Ennek megfelelően a Delta Force egységeit bevetették az 1977 után hidegháborús konfliktusokban, így például a guatemalai polgárháborúban (1960-1996), a libanoni polgárháború (1975-1990), a szovjetek afganisztáni háborújában (1979-1989), az iráni forradalomban (1979), az angolai polgárháborúban (1975-2002), a nicaraguai forradalomban (1979), a salvadori polgárháborúban (1979-1992), a grenadai invázióban (1983), a burmai 8888 -as felkelésben (1988), a panamai invázióban (1989), a Délszláv-háborúkban (1991-1999), az iraki háborúkban (1991, 2003) és a szomáliai beavatkozásban (1993).

A felsorolt és közismert fegyveres konfliktusok mellett a Delta Force -t szinte bizonyosan alkalmazták a kolumbiai drogkartell elleni háborúban, csak úgy, mint a Közel-Kelet konfliktusainál. Érintettségük feltételezhető szinte minden komolyabb válsághelyzetben, de vélhetően még a hírszerzési feladatokban is. A deltások kiképzése legalább olyan kemény és jóval hosszabb, mint a rangereké. Már a felvételi szint elérése is kemény feladat és csupán a katonaként szolgálók 15% -a képes rá. Ezt követi Fort Bragg (Észak-Karolina) vagy Camp Dawson (Nyugat-Virginia) pokla, ahol 19 hét a kiképzési idő. Az összes létező kézifegyver használatát megtanulják, miközben a közelharcot és mesterlövész feladatokat is elsajátítják. Mindezeken túl, légidesztantos - vízalatti  és szárazföldi szimulációs (három éltű) kiképzést is kapnak. Makett városban gyakorolják épületek elfoglalását és túszok kiszabadítását napi 15-16 órában. Összefoglalva a deltások sokoldalúságukkal, gyors problémamegoldó képességeikkel és a közelharc, precíziós lövészet illetve különleges helyzetek (épület elfoglalások, túszmentések) kigyakorlott tapasztaltságával emelkednek magasan az átlag katonai alakulatok fölé.

US Navy SEAL

Az amerikai haditengerészet kötelékébe tartozó szervezetnek már az elnevezése is beszédes: hiszen jelzi, hogy tagjai tengeren (sea), levegőben (air) és szárazföldön (land) is magas hatásfokkal vethetőek be. A kifejezéseket összeolvasva a SEAL, azaz fóka szót kapjuk, mai a haditengerészek szimbóluma, szinte az USA első flottájának megalakulása óta (1775). A Navy Seal büszke, összetartó és jól szervezett csapat, mely a második világháború óta védelmezi az Egyesült Államok érdekeit. Első alakulatai (Underwater Demolition Team) 1942-ben jöttek létre egy saját kiképző iskolával Fort Pierce -ben (Florida) és eleinte legfőbb küldetésük a fontos partraszállások előtti felderítés volt. A háború után, John F. Kennedy elnök idején jött létre a mai értelemben vett SEAL, mégpedig Willaim H. Hamilton korvettkapitány (őrnagy) közreműködésével.

A hidegháború éveiben a Seal óriási fejlődésen ment keresztül és kialakult saját kiképző-programja, mely az eddig említett másik két szervezet programjánál is keményebb próbatételek elé állítja a jelentkezőket. (Ha valaki látta Demi Moore főszereplésével a G.I.Jane című filmet, ott láthatott néhány életképet a kiképzés szörnyűségeiről.) Az alap-program 21 hetes és a lemorzsolódás 80-85% -os, vagyis 100 jelentkezőből alig 15-20 katona tudja csupán végigcsinálni (de voltak olyan csoportok is, ahol 96-97% volt a kiesők aránya). Akik kibírják az alapkiképzés során a nap nap utáni, összességében több órás terepfutásokat (tengerparton erdőben, sárban), az állandó terepgyakorlatokat, ezerszám végzett felüléseket, fekvőtámaszokat, sok mérföldes tengeri úszásokat és meneteléseket (többnyire napi 16-18 órában), azok kiérdemlik annak kiváltságát, hogy részt vehetnek az érdemi kiképzésben is, ami a legsokoldalúbbak közé tartozik.

A Seal érdemi kiképzése közel 7 hónapos. Amíg egy jelentkezőből valódi Seal válik a következő kiképzési szakaszokon kell átesnie ebben a bizonyos 7 hónapban: túlélési kiképzés (SERE), ejtőernyős tanfolyam, minősítő kiképzés (SQT). Az említett három közül az SQT kiképzés a legszigorúbb, mert itt már elméleti oktatás is zajlik, írásbeli vizsgával. A program része: egészségügyi oktatás, rádiós gyakorlás, tájékozódási terepkiképzés, lőgyakorlat, céllövészet - harci lövészet (M-4 gépkarabéllyal, M-14 automata puskával, közelharc (CQD), szárazföldi hadviselés, tengeri és légi hadviselés, hideg időjárási kiképzés (Alaszkában). Az egészet egy teljes év után egy zárógyakorlat, majd avatás zárja a még mindig programban maradott kevesekkel. A felavatottak ugyan megkapják a Seal szigonyt (egyenruhájukra), de első éles bevetésükig még több erőpróbán, kiképzésen kell átesniük (immár igazi Seals kommandósokként). 

A SEAL egység, mely kivégezte Bin Ladent (bal szélen a gyilkos lövést leadó)

A US Navy Seals egyik legemlékezetesebb bevetése a "Neptun lándzsája" fedőnevű akció volt 2011 május másodikán, amikor egy "Naval Special Warfare Development Group" csoport (röviden: DevGru vagy SEAL Team Six, ST6) két UH-60 Black Hawk helikopterrel felszállva az Arab tengeren állomásozó USS Carl Vinson anyahajóról, berepült a pakisztáni Abbotábád városába és megtámadta Oszáma Bin Láden hirhedt terrorista vezér villáját. Az alig 40 perces akcióban fejbe lőtték a célszemélyt (a halálos lövést Robert O'Neil főtörzsőrmester adta le), majd az egyik helikoptert hátrahagyva (mely meghibásodott) távoztak. A holttestet az amerikai repülőgép hordozóra vitték és DNS azonosítást követően muszlim szokások szerint a tengerbe temették. Az akcióról színvonalas és érdekes filmet készítettek, 2012-ben "A Bin Láden hajsza" - Zero Dark Thirty" címmel. (A film bemutatja azt a hosszú évekig tartó nyomozást is, mely a terrorvezér rejtekhelyének megtalálása előtt zajlott.)

A Seals másik híres bevetéséről szintén készült film, mégpedig 2013-ban, a címe: A túlélő. Ez az akció a "Vörös szárnyak hadművelet" keretében zajlott 2005 júniusában, amikor egy néhány fős Seals felderítő-egységet dobtak le Kelet-Afganisztánban, hogy ott megkeressenek egy hírhedt tálib vezetőt (Ahmad Shah), majd jelentsék helyzetét és bevárják a második hullámban érkező csapásmérő erőket, akik végeznek a célszeméllyel és kíséretével. Az akció azonban balul sült el, a felderítőket korán felfedezték és a hadművelet tragédiába torkollott, csak egyetlen ember élte túl: Marcus Luttrell altiszt. A US Navy Seals ebben a bevetésben szenvedte el eddigi legnagyobb veszteségét: 24 óra alatt 19 tengerészgyalogost. 

A különleges alakulatok a mai napig fontos részét képezik az amerikai fegyveres erőknek. Az elmúlt évtizedekben sok tucatnyi éles akcióban bizonyították rátermettségüket és különleges képességeiket. Napjainkban az amerikai filmipar révén titokzatos és legendás misztikum övezi az ezekben a különítményekben szolgálókat, sok esetben egyáltalán nem érdemtelenül. Ugyanakkor a világ számtalan hadseregében szolgálnak speciális egységek, ilyen az orosz Specnaz (спецназ), a brit SAS (Special Air Service), az izraeli Sayeret Matkal és a Francia Idegenlégió. Róluk bővebben, talán legközelebb írunk.

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

***