A tanulás nagyon fontos dolog napjainkban, lényeges hogy boldogulunk e vele. Én elmondhatom, hogy sokat tanultam eddigi életemben - két főiskola, egy egyetem és három középfokú szakképesítés megszerzése után ez talán nem túlzó kijelentés  - és most is tanulok, sőt tanítok, állandóan diákok közt vagyok. Tapasztalataim szerint a fiatalok nagy része nem tud hatékony módszereket "bevetni" a tananyagok elsajátítása terén és így látszólag sok energiával nagyon kevés ismeretet képesek magukba gyűjteni. Persze nem mindegy, hogy a tanulás színtere a középiskola, esetleg az egyetem (mondjuk vizsga-időszakban), vagy felnőtt fejjel (munka mellett) egy továbbképzés. Nyilván középiskolában egy állandó, minden napi készülés adja a tudásszerzés kereteit, míg a másik két esetben többnyire kampányszerűen, egy-egy időszakban csúcsra járatott leterheltséggel történik a tanulás. A tipikus egyetemista a vizsga előtti utolsó pillanatig halogatja a készülést, majd pár nap alatt akar mindent behozni, napi 10-12 óra tanulással, minimális alvás mellett, ipari mennyiségű kávéfogyasztással. Ugyanakkor mindhárom esetre - a középiskolai készülésre, az egyetemi kampány-tanulásra és a felnőtt fejjel végzett ismeretszerzésre is - léteznek bizonyos általános szabályok, melyek megkönnyíthetik dolgunkat. Ezek összeszedésére vállalkoztam: 

1. A számunkra legjobb tanulási módszer kiválasztása. Sokféle módon tanulhatunk: lehet egyszerűen csak olvasgatni az anyagot és közben memorizálni, lehet bekezdésenként átvenni és felmondani, lehet kivonatot készíteni és utána azt megtanulni, lehet vázlatot készíteni, lehet alkalmazni audiovizuális eszközöket ... stb. A lényeg: azt válasszuk, ami számunkra a legjobb, ne azt, amit mások annak tartanak. Mindenkinél más működik ugyanis.
2. Megfelelő forrásból tanuljunk. Használhatjuk a legjobb módszert is, ha nem abból készülünk, ami a számonkérés szempontjából javallott. Középiskolásban és egyetemen is van "kiadott" hivatalos tananyag, ami lehet egy könyv, vagy a tanár által lediktált esetleg előadása alapján lejegyzetelt ismeretanyag. EBBŐL tanuljunk, mert a visszakérdezés is várhatóan erre épül majd.
3. Számonkérés alapú készülés. A tanulás során mindig tartsuk szem előtt a számonkérés jellegét, módját, formáját, legyen az vizsga, felelés vagy dolgozat. Ha a vizsga például gyakorlati, akkor a felkészülésünkkor is gyakorlati feladatokat érdemes végeznünk; ha teszt jellegű, akkor úgy készüljünk, hogy teszteket is kitöltünk (a lexikális tudás megszerzése mellett), ha esszé, akkor gyakoroljuk az egész mondatos, választékos, jól tagolt, rendszerezett szövegírásokat, ha pedig szóbeli, akkor érdemes felmondanunk többször is hangosan az anyagot.
4. Értelmezés. Nagyon fontos, hogy ne magoljunk, hanem értelmezzük és értsük is, amit meg akarunk tanulni. Érdemes azzal kezdeni az egészet, hogy áttekintjük az elsajátítandó anyagot és megválaszoljuk a következőket: mit is kell megtanulnom? mi az egész lényege? miről szól a tananyag? Aztán a részletekbe merülve alaposan is át kell venni mindent, szem előtt tartva, hogy érthető legyen számunkra a szöveg.
5. A tanár által kiemeltek figyelembevétele. Minden tanárra és oktatóra jellemző, hogy fontosabbnak tart bizonyos tananyag fejezeteket, melyeket kiemel, vagy jobban részletez. Hasznos tisztában lenni ezekkel, mert nagyon valószínű, hogy a számonkérésnél ezeket fogja elővenni. Ha tudod, hogy mit tart lényegesnek a tanárod, akkor te is arra fókuszálj a készüléskor.
6. Felmondás, házi visszakérdezés. Mindig hasznos tesztelni megszerzett tudásunkat, mert gyakori, hogy úgy hisszük: már jól tudjuk az anyagot, miközben még nem igazán megy. Erre nagyon jó, ha magunknak felmondjuk, vagy ha megkérünk egy barátot, szülőt, testvért, hogy kérdezzen ki bennünket. Ezzel egy fajta előadói rutint is szerezhetünk, fejlesztve előadókészségünket.
7. Vázlat készítés. Rengeteget könnyíthet a készülésben vázlatok készítése, mert segít bennünket abban, hogy át tudjuk tekinteni a teljes tananyagot és ne vesszünk el benne. Amellett a vázlat jobban megmarad a memóriánkban és a vizsga, vagy dolgozat során jobban eszünkbe jut majd, hogy miről kell számot adnunk. Egy jól sikerül vázlat átsegíthet bennünket akár az érettségin, vagy egy-egy szigorlaton is.
8. Lényeglátás - aktív figyelem Fontos, hogy a memorizálandó tananyag súlypontjaival, lényeges, kiemelt részeivel pontosan tisztában legyünk és ezekre több időt, energiát fordítsunk. A tankönyvekben a félkövérrel írt részek többnyire ilyenek, illetve a bekeretezett, vagy más látványtechnikai módszerekkel megkülönböztetett mondatok, bekezdések. Sokat számít az aktív figyelem is, vagyis tényleg a tananyagra koncentráljunk, miközben tanulunk.
9. Vizualizáció, ábrák, képek, rajzok. Az emberek többsége vizuális típus, így a képeket, ábrákat, rajzokat hamarabb elraktározza memóriájában, mint a szövegeket. Érdemes tehát tanulásunkat ilyen elemekkel kiegészíteni. A legtöbb könyv és kiadvány eleve tartalmaz ábrákat, de még hatékonyabb a saját magunk készítette tanuláskönnyítő vizualizáció. Nekem nagyon bevált az egyetemen, amikor egy-egy nehezen memorizálható vagy érthető szövegrészhez ábrákat csináltam.
10. Csendes, nyugodt környezet a tanuláshoz. Hihetetlenül fontos, hogy tanulásunkat ne tudja semmi megzavarni. Alapvető, hogy telefonunkat némítsuk le (vagy ha tehetjük kapcsoljuk ki), mert egy-egy SMS kizökkenthet a készülésből, hiszen eltereli figyelmünket és válasz írásra ingerel bennünket. Ugyanez a helyzet a közösségi oldalakkal, tanulás közben mellőzzük ezeket. A legjobb egy csendes, nyugodt szoba, ahol magunk lehetünk, zavaró tényezők nélkül. Jó, ha nem szól a TV, rádió, magnó, számítógép sem. Bár ritkán előfordul olyan, hogy valaki csak zenével tud tanulni. 

Ennyi a lista, remélem találtok benne hasznosat. Még kiegészíteném annyival, hogy nagyon sokfélék vagyunk, így szinte mindenkinél más válik be. A lényeg mindenkor az odafigyelés és motiváltság. Ezek nélkül nagyon nehéz bármilyen anyag elsajátítása.

Harmat Árpád Péter

2017.08.11.13:29