A Habsburgok (Ausztria) és Magyarország közt 1867-ben megszülető kiegyezés – mely az 1848/49-es szabadságharc nyomán kialakuló szembenállás és viszály kérdéseit rendezte fél évszázadra – egy 1865 áprilisában megírt cikk hatására valósulhatott meg. A cikket Deák Ferenc írta és épp 153 éve, a Pesti Naplóban jelent meg. Ez volt történelmünk, talán legfontosabb újságcikke, hiszen hatásai fél évszázadra határozták meg a magyarság sorsát.

Az egész korabeli Magyarországon széles körben olvasott írás egy 16 éve tartó periódust zárt le, azt az időszakot, melyben a magyarság passzív ellenállással szállt szembe a szabadságharcot leverő bécsi udvarral. A büszkeségében sértett magyar nép, mely még mindig gyászolta 1848/49 –ben elesett hőseit és Aradon kivégzett vértanúit, ebből a cikkből értesült Deák Ferenc álláspontjának változásáról. A haza bölcsének tartott Deák – akinek személye összekötötte a Kossuth körüli 48-as generációkat az 1860-as évek új korosztályaival, és aki megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel állt az osztrákokkal szembeni országos ellenállás élén - 1865-ben fejtette ki először, hogy a Habsburgokkal szembeni makacs elutasítás tovább folytatása helyett inkább az egyezkedésnek kell most már következnie.

Deák Ferenc 1861-ben 

Deák írása, mely a „húsvéti cikk” címen vált híressé, egy bécsi újság, a Botschafter, azaz Nagykövet állításaival vitatkozva íródott. A publikáció történelmi példákon keresztül magyarázza el, hogy a Habsburg – magyar viszony mindig azokban az esetekben vált válságossá és ellenségessé, amikor Ausztria egy – egy vezetője félredobta a magyar alkotmányosságot. Tegyük hozzá, hogy történelmi szempontból ez a bizonyos alkotmányosság elsősorban országunk saját szerveinek, országgyűlésének, nádori hivatalának, kamarájának, vármegyéinek szabad működését és a kiváltságok (nemesi adómentesség, adó-, és újonc megajánlási jogok) tiszteletben tartását jelentette. Ezek elvétele eredményezte többnyire a felkeléseket, szabadságharcokat, lázadásokat, majd amikor Bécs újra helyreállította a különleges jogokat, rögtön helyreállt a két ország közti együttműködés is. Ahogyan Deák fogalmaz:

Deák Ferenc történelemből vett példái közt első helyen szerepel a Wesselényi mozgalmat követő, 1670-as években bekövetkező osztrák abszolutizmus, melynek csak akkor szakadt vége, amikor I. Lipót végre visszaállította a magyar diéta (országgyűlés) jogait. Második példaként a Rákóczi-szabadságharc szerepel a cikkben, melyet Deák szerint szintén az udvar részéről történő önkényes lépés, az alkotmányosság felbontása váltott ki 1703-ban és amelyet a szatmári béke állított újra helyre 1711-ben. Az osztrák – magyar együttműködés ezt követően évtizedekig fennállt, és megteremtette a két ország kapcsolatát tartósan stabilizáló Pragmatica Sanctiót (1723-ban). Később, II. József idején újra megromlott a viszony Béccsel, amikor a kalapos király felfüggesztette alkotmányunkat, mégpedig központosító, abszolutista terveinek megvalósítása érdekében. Halálakor ugyan visszavonta sérelmes rendelkezéseit, de az osztrák – magyar viszony csak testvére, II. Lipót alatt rendeződött igazán, amikor az új uralkodó visszaállította kormányszerveink jogait és megerősítette kiváltságainkat.

A nagyvonalú osztrák lépésre válaszul Magyarország végig kitartott Ausztria mellett a napóleoni háborúkban, még akkor is, amikor a francia császár kiáltványban ígért szabadságot a magyaroknak, ha az oldalára állnak a Habsburgokkal szemben. Később, 1812-ban az Ausztria mégis az abszolutizmust választotta, így 1812 és 1825 közt megint megromlott a két ország viszonya, alkotmányos berendezkedésünk újra felfüggesztésre került. A kapcsolat csak I. Ferenc alatt normalizálódott újra, mely lehetővé tette a reformkor eljövetelét. Végül jött 1848, amikor a Habsburgok újra megszegték nekünk tett ígéreteiket és visszavonták a reformkor végén kialkudott engedményeket, azaz egy új, modern és önrendelkezésében megerősített ország kialakításának esélyét. Erre válaszul tört aztán ki a szabadságharc 1848 őszén.

Az Andrássy-kormány eskütétele (1867 február 20.) Tagjai: Wenckheim Béla, Eötvös József, Horvát Boldizsár, Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért, Gorove István, Mikó Imre, Festetics György

A húsvéti cikk a tanulságok levonásával zárul, melyek közül a legfontosabb, hogy az Ausztria – Magyarország közti válságok mindig akkor keletkeztek, amikor osztrák politikusok mellőzték a magyar alkotmányosság megtartását. Deák szerint a Botschafter hibásan érvel, amikor az említett alkotmányos mellőzést összbirodalmi érdekekkel magyarázza, hiszen  a magyarság mindig is megértette a Habsburg Birodalom fennállásának fontosságát, csupán azt szerette volna elérni, hogy a birodalmon belül, a magyar alkotmányosság is fenntartassék.

Deák szerint, tehát mindkettő egyformán fontos: a birodalom egysége és a magyarság alkotmányos jogainak megtartása, melyek egyáltalán nem állnak egymással ellentétben. Erre volt példa 1527-ben I. Ferdinánd uralkodása és a Pragmatica Sanctio törvénybe iktatása, melyek a békés együttműködést tudták szavatolni. A cikk kiemeli azt is, hogy hazánk mindig is segítette a Habsburg Birodalmat fontos háborúiban, például az 1740-ben kezdődő, Bécs számára létkérdésként felfogható Osztrák Örökösödési háborúban is, melyben Ausztria megmaradása volt a tét. Ugyancsak magyar segítséggel élte túl a napóleoni háborúkat is a dinasztia, hiszen a Magyra Királyság támogatása nélkül a birodalom is elveszett volna. A végső tanulság: igenis összeegyeztethető a birodalom biztonsága és a magyarság alkotmányos önállósága.

A híres cikk, melyet milliók olvastak, egy paradigma-váltást okoztak Magyarországon és Ausztriában, melyre építve 1865 tavaszától Andrássy Gyula gróf vezetésével megkezdődhetett végre a közeledés (és tárgyalás) a magyarok és az osztrák vezetés között. Ennek lett eredménye a kiegyezés 1867-ben.

A kiegyezés fontos fejezeteként koronázták magyar királlyá az 1848 december 2. óta uralkodó Ferenc Józsefet, a budai Mátyás templomban. Az ünnepélyes eseménnyel kezdetét vette történelmünk új korszaka, a dualizmus, melyben a megszülető Osztrák-Magyar Monarchia részeként egészen 1918-ig volt összekapcsolva sorsunk Ausztriával. Ma már sokan, sokféle módon értékelték ezt a fél évszázadot, az azonban kétségtelen, hogy eljövetelének és kialakulásának feltételei azzal a bizonyos újságcikkel teremtődtek meg, éppen ma 153 éve.

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

*** 

2018.04.19.(17:17)