Éppen május 19-én volt az angol Harry herceg és Meghan Markle házasságkötése, melyet az egész világ figyelemmel kísért (és nálunk is közvetítette a TV). A látványos és érdekes ceremónia ráirányította a figyelmet az angol uralkodóházra. Honnan is ered az előkelő dinasztia? Miért Windsor a vezetéknevük? A posztban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Anglia trónján nyolc uralkodói dinasztia váltotta egymást az 1066-os hastingsi csatát követő időktől egészen napjainkig. Ezek a következők: Normann uralkodóház, Anjou-Plantagenet ház, Lancester és York ház, Tudor-ház, Stuart-ház, Hannover-ház, Szász-Coburg dinasztia és 1917 óta a Windsor-ház. Ha a kezdeteket vizsgáljuk: a XI. századi ütközetet megelőzően, a kora-középkorban a Brit szigeteken több, egymástól független királyság létezett (pl.: Wessex, Mercia, Northumbria, Wales, Kent … stb. Lásd lenti térképünket) ám 1066-ban a normann támadók Hódító Vilmos vezetésével legyőzték őket. Innentől a brit népesség a normann uralkodóház alatt élte mindennapjait. Érdekes idők voltak, hiszen míg a királyi udvar és az előkelők rétege franciául beszélt (a normannok nyelvén), addig a köznép az angolt használta, a törvények és az egyház nyelve (a „hivatalos nyelv”) pedig a latin maradt.

Az Anjou-Plantagentek alatt vett részt Anglia a keresztes háborúkban (Oroszlánszívű Richárd), majd a franciákkal 116 évig húzódó 100 éves háborúban, 1337 és 1453 között. Közben a francia-ajkú uralkodói elit abszolut hatalma gyengülni kezdett, a nemesség és polgárság is befolyást követelt az uralkodói döntésekbe.

Az első angol király, aki már koronázási esküjét is angol nyelven mondta el (sokak szerint az első „igazi” angol királyként) IV. Henrik volt (ur.: 1399-1413). Vele lépett hatalomra a Lancester-ház, majd a rózsák háborúját követően a York-ház, illetve 1485-től a híres Tudor dinasztia. (A rózsák háborúja egyébként egy elhúzódó trónharcként vonult be az ország történelmébe és évtizedekre osztotta meg a brit nemességet  az uralkodócsalád két ága közti harcokban.) A nevető harmadikként felbukkanó Tudorok (1485 és 1603 közt) öt fontos királyt és királynőt adtak Angliának, ők: VII. Henrik, a feleséggyilkos VIII. Henrik, VI. Edward, I. (Véres) Mária és I. Erzsébet (a szűz királynő). Erzsébet kora Shakespeare időszaka volt, a nagy angol felfedezőutak és a Spanyol Birodalom elleni küzdelem ideje.

A Tudorokat a skót eredetű Stuart-ház követte a trónon. Az ő időszakukban zajlott Anglia leghosszabb és legvéresebb belső válsága 1640 és 1688 közt, mely polgárháborút, diktatúrát és forradalmat is hozott. (1649 januát 30-án I. Károly egy fejjel lett alacsonyabb, mikor a brit parlament kivégeztette.) Az első Stuart-házi angol király, I. Jakab (1603-1625) lánya, Stuart Erzsébet egy német fejedelemhez V. Wittelsbach Frigyes pfalzi választófejedelemhez ment feleségül. Ebből a frigyből született aztán Pfalzi Zsófia,  aki 1658-ban Ernő Ágost (Braunschweig-Lönaburgi Lajos György) hannoveri választófejedelem felesége lett. A pár leszármazottai alkották a Hannover-házat. Ez az új dinasztia összesen hat uralkodót adott az Egyesült Királyságnak, ők voltak a "Györgyök" vagyis I.,  II., III., és IV. György, majd IV. Vilmos és végül I. Viktória (Viktoriánus-kor). Korszakukban zajlott az amerikai függetlenségi háború (III. György alatt), illetve a XIX. század nagy brit gyarmatosítása, Viktória királynő hosszú, 64 évig tartó uralkodása alatt, 1837 és 1901 között. (Viktória egyébként az "India császárnője" címet is viselte 1876-tól haláláig.)

A jelenleg hatalmon lévő Windsor-dinasztia 

A Hannover-ház uralkodói státusza 1840-ben megszakadt, hiszen az alig 21 esztendős Viktória királynő – uralkodásának harmadik évében - férjhez ment a Szász-Coburg-Gotha hercege címet viselő Albert herceghez. Ezzel a friggyel és a belőle születő utódokkal új angol uralkodóház, a Szász-Coburg-Gotha dinasztia került hatalomra, mely csupán egyetlen királyt adott Angliának, mégpedig VII. Edwardot. A meglepő fordulat oka az, hogy fia később nevet változtatott. VII. Edward és Alexandra hercegnő házasságából 1865-ben született meg V. György, akit 1910-ben koronáztak meg. Uralmának hetedik évében, 1917-ben történt a furcsa fordulat: az első világháborúban ellenséggé vált németektől örökölt uralkodói családnév lecserélése egy sokkal „angolosabb” dinasztia-névre.  Az új név a Windsor lett. A választás – V. György magántitkára, Arthur Bigge, (Lord of Stamfordham) javaslatára esett a Windsorra, mert a Londontól 35 km-re fekvő, híres angol település közelében feküdt az egyik legősibb – még I. Vilmos korában épült - brit kastély, és itt került aláírásra a Magna Carta Libertatum is (1215-ben). Azonkívül III. Edward is itt született és itt jött létre a híres térdszalag rend is.

A Windsor-ház tehát 1917-ben született meg és II. Erzsébetig (vagyis napjainkig) összesen négy uralkodót "adott" az országnak: V. Györgyöt, VIII. Edwardot, VI. Györgyöt és II. Erzsébetet. Közülük nevezetes volt VIII. Edward, akinek személyéhez a dinasztia egyik legnagyobb botránya is kapcsolódik, hiszen alig egy évvel koronázását követően, 1936 decemberében lemondott a trónról, mégpedig egy elvált, amerikai nő szerelme kedvéért. Az új uralkodó öccse, a beszédhibás (dadogós) Albert lett, aki VI. György néven lépett trónra. VIII. Edward a világháború alatt nyíltan szimpatizált a nácikkal. Életének hátralévő részét Franciaországban élte le, 1972-ben bekövetkezett haláláig.

Az angol uralkodói dinasztia történetében az újabb változás akkor következett be, amikor II. Erzsébet 1947-ben feleségül ment Fülöp herceghez, aki bár az Oldenburg-ház oldalágához tartozott, a Mountbatten nevet vette fel.

Erzsébet királynő a házasságot követően nem változtatott nevet, megmaradt a Windsor mellett. Az ekkoriban hozott döntés szerint Erzsébet egyenes-ági leszármazottai a Windsor nevet használhatják, míg a NEM egyenes-ági rokonoknál a Mountbatten-Windsor családnév kerül használatba. II. Erzsébet királynő már 92 éves, halála esetén fia, Károly, walesi herceg lehet az uralkodó, majd a trónöröklési rend a következő: Vilmos herceg, majd gyermekei: György herceg, Sarolta hercegnő és Lajos herceg, majd hatodik helyen a most házasodott: Harry herceg.

A brit királyi család 1937-ben, VI. György megkoronázásakor

A Windsorok története nagyon sok érdekes fordulatot rejt, elég Károly trónörökös első feleségének, Dianának az életére és rejtélyes halálára gondolnunk (mely 1997 augusztus 31-én, Párizsban következett be). Nagy kérdés, hogy II. Erzsébet után (akinek élete egyébként szintén nagyon sok furcsa fejezetet tartalmaz) az idén már 70 éves Károly kerül e majd a trónra, vagy önzetlen módon (és idős korára való tekintettel) átruházza esetleg az uralkodói hatalmat idősebb fiára, az idén 36 éves Vilmosra?

A kérdést sokan találgatják az Egyesült Királyságban és egyre többen gondolják úgy, hogy Vilmos lenne a szerencsésebb választás. Erzsébet királynő április 21-én volt 92 éves, 66 éve van már trónon. A "feladvány" egyre aktuálisabb az évek múlásával. Akárhogyan is lesz, a család történetét mindenképp érdemes továbbra is figyelemmel kísérnünk.

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad a posztot, keresd fel Facebook oldalunkat is!

*** 

2018.05.19.(14:40)

Május 15-én volt a 80 éves háború lezárulásának, az 1648 -as münsteri béke aláírásának évfordulója. A világtörténelem tele volt hosszú háborúkkal, ilyennek tekinthető az Anglia és Franciaország közti 100 éves háború (mely valójában 116 évig tartott, 1337 és 1453 között), vagy a 30 éves háború (1618-1648) német területeken a Habsburg császári hatalom ellen, illetve Magyarországon a 15 éves háború (a török ellen folyt, keresztény összefogásban 1591 és 1606 között). A hosszú háborúk sorából kiemelkedik a Németalföldön zajló 80 éves háború, mely a területet birtokló Spanyol Birodalom ellen, mint szabadságharc kezdődött 1568-ban és tartott egészen 1648-ig. Ez tekinthető a kora újkor leghosszabb háborújának. Felvetődik a kérdés: hogyan került Németalföld spanyol kézre és miért kellett ellenük szabadságharcot vívnia a hollandoknak (ráadásul 80 éven keresztül)?

XVI. századi festmény, holland spanyol csapatok összecsapásáról

Németalföld (melyen napjainkban nagyrészt Hollandia, Belgium és Luxemburg osztozik) a történelmi Burgundia egyik tartományaként került a Habsburgok kezébe, amikor Habsburg Miksa 1477-ben feleségül vette Burgundi Máriát, Merész Károly, burgundiai uralkodó lányát. Később az egyre erősebb befolyással rendelkező dinasztia megszerezte – ugyancsak egy szerencsés házassággal, mégpedig I. Fülöp és Aragóniai Johanna 1496-ban történő frigyre lépésével - a spanyol trónt is. A kettős területgyarapodást követően, 1556 –ban a Habsburg család két ágra szakadt: az egyik – V. Károly testvére, Ferdinánd és leszármazottai - a Német-Római császári trónt kapták, míg a másik ág (V. Károly fia, II. Fülöp és utódai) a Spanyol Birodalmat. Ezzel Németalföld a spanyol Habsburgok és Spanyolország birtoka lett. 

Nem is lehetett volna Spanyolországtól jobban különböző birtoka a spanyoloknak: Németalföldön túlnyomórészt protestánsok éltek, míg spanyol honban a katolikusok voltak teljes többségben, Németalföldön ekkoriban már a polgári, városias életforma volt a jellemző, jelentős feldolgozóiparral, míg Madrid és környéke erős feudalizmusban élte mindennapjait, egy központosított és abszolutista rendszerben. Az ellentét kezdetektől érezhető volt annak dacára, hogy magát Németalföldet nem lehetett politikailag egységes államalakulatnak tekinteni, hiszen önálló hercegségek, grófságok, tartományok laza halmaza volt inkább. Délen (mai Belgiumban), Flandria, Brabant, Artois, Hainaut és Limburg ... stb tartományokban inkább katolikus többségű, vallon földműves társadalom alakult ki, míg északon (mai Hollandiában), pl. Holland, Zeeland, Utrecht, Geldern és Friesland területein protestáns fríz és flamand kereskedők, hajósok, városlakók, iparosok éltek. Az egész heterogén térséget a 17 németalföldi tartományt a Staaten Generale, azaz a Tartományi Gyűlés fogta össze.

Németalföld a XVI. század közepén már Európa legfejlettebb régiói közé tartozott, nagy távolságokra indított hajózó, felfedező vállalkozásokat, virágzott ipara (gyapjúfeldolgozás), nagyvárosokká fejlődtek települései (Amszterdam, Hága, Antwerpen, Gent) és szinte egész Nyugat-Európával kereskedelmi kapcsolatban állt. A nagy hatalmú spanyol király, II. Fülöp - a terület ura - érthető módon részesülni akart ebből a gazdagságból, (és hatalmas pénzforgalomból) így Németalföldet egyre intenzívebb módon adóztatta, sőt az 1550-es 1560-as években már a tartomány mindennapi életébe is beleszólt. Bigott katolicizmusa és abszolutista beállítottsága nem tűrte ugyanis Németalföld kálvinista többségűvé válását, és egyre erősebb önigazgatási igényének kiteljesedését.  Az újhitűek üldözése szinte az egész németalföldi lakosságot sújtotta.

Fülöp elsősorban keménykezű helytartói útján próbálta elérni Németalföld vallási egységesítését és önrendelkezési törekvéseinek megakadályozását. A spanyol uralkodó teljes bizalmát élvező Antoine de Granvelle miniszter az erőszakot leszámítva, szinte mindent elkövetett a tartomány megregulázásáért, ám a helyi flamand előkelők, Orániai Vilmos, Lamoral van Egmont és Horne grófja (Philippe de Montmorency) sikeresen gáncsolták el központosító törekvéseit (később el is űzték Brüsszelből). II. Fülöp ekkor már bosszút esküdött és 1559-ben Németalföldi helytartóvá tette féltestvérét, V. Károly törvénytelen leányát, Pármai Margitot, majd 1565-ben bevezette az inkvizíciót (teljhatalmú egyházi bíróságok eljárásai). Margit 1567-ig maradt hivatalban, de ezen időszak alatt teljesen elmérgesítette viszonyát a hollandokkal. Amikor például 1566-ban a helyi evangélikusok katolikus ellenes, képromboló mozgalmat indítottak (Hondschote városából kiindulva), melyet Orániai Vilmosék "szép szóval" próbáltak lecsillapítani és helyette 400 helyi nemes által aláírt kérvényben kezdeményezni az ellenreformáció mérséklését (és az inkvizíció felfüggesztését), Margit lekoldusozta a flamand küldötteket, vérig sértve ezzel a helyi nemességet. A degradáló kijelentés hátterében egyébként az a tény állt, hogy a holland főnemesek öltözködése (arisztokrata felmenőik dacára) a kálvinizmus polgári hétköznapiságát mutatta és dísztelen egyszerűségével nagyon elütött a katolikus spanyol grandok előkelő eleganciájától. 

II. Fülöp 1568-ben Alvarez de Toledót, a véreskezű Alba hercegét küldte Németalföldre úgymond "rendet tenni". A herceg rögtön neki is látott feladatának és 1568 június 5-én egyszerűen lefejeztette Egmont és Horne grófokat Brüsszel főterén. Ezt követően pedig további 8 ezer ellenállónak tartott flamandot végeztek ki parancsára. A helyzet végzetesen elfajult és most már a helyi flamand, holland, vallon népesség teljes összefogását hozta, parasztok, polgárok, nemesek spanyol ellenes szövetségét megteremtve. 

A rettegett spanyol helytartó: Alba hercege (Alvarez de Toledo) Tiziano festményén

Pármai Margit sértése nyomán a koldus, azaz geaux jelző a szabadságharc egyik szimbóluma lett. Alba pedig hadsereget vetett be a felkelők ellen, majd fokozta az inkvizíciót és növelte az adókat. A szabadságharc tehát 1572-ben kemény háborúvá változott. A Leiden városáért folyó csatában (1573-1574) már mindkét oldalon 10-15 ezres seregek csaptak össze, ám a legyőzhetetlennek tartott spanyol hadsereg itt már komoly vereséget szenvedett. A fontos ütközetet követően II. Fülöp haza hívta Albát és tárgyalásokat kezdett a két legerősebb kálvinista tartománnyal, Hollandiával és Zeelanddal. A megbeszélések azonban gyorsan megfeneklettek, így 1576-ban létrejött a spanyol ellenes Genti szövetség, melyben déli katolikus vallon és északi kálvinista flamand tartományok is összefogtak II. Fülöp ellen.

A spanyol király ekkor már türelmetlenné vált és féltestvérét, a lepantói csatában diadalt aratott, nemzeti hőssé vált hadvezérét, Don Juan de Austriát nevezte ki németalföldi helytartónak. Vele szemben a korábban német területekre menekült Orániai Vilmos vette fel a harcot, ám a  déli tartományok már nem vállalták az egyre pusztítóbb küzdelmet és 1579-ben megteremtve a katolikus Arrasi Uniót, kiegyeztek Fülöppel. A háború azonban folytatódott, az északi, flamand-holland  lázadók 1580-ben új szövetséget teremtettek Utrechti Unió néven. Ekkor már megint új helytartó - Pármai Margit óta már a negyedik - irányította a spanyol seregeket: Alessandro Farnese (Pármai Margit fia), egészen haláláig, azaz 1592-ig.

A harc 1581 után némileg mérséklődött, a flamand tartományok Hollandia vezetésével 1581-ben egyoldalúan önállóvá nyilvánították magukat, létrejött a Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága (tagjai: Holland, Zeeland, Utrecht, Gelderland, Friesland, Overijssel, Groningen). Az új államot a hágai általános rendi gyűlés vezette. Közben 1584-ben a spanyolok meggyilkoltatták Orániai Vilmost (fia, Móric herceg állt helyére) a gyalázatos merénylet hatására Anglia komoly katonai segítséggel kezdte támogatni a hollandokat. Nem mellesleg 1588 -ban szétverték a partjaikat támadó, legendás spanyol armadát (a korabeli világ legnagyobb tengeri hajóflottáját). Ekkoriban, 1600-ban Európa népességadatai szerint, a 8,5 milliós Spanyol Királyság (a gyarmatain élő 22 milliós népesség nélkül is) fölényben volt, az 5,5 milliós Anglia és a 1,5 milliós Hollandia szerényebb lakosságszámával szemben.

Az 1590 -es évektől 1648-ig Hollandia folyamatos háborúban állt Spanyolországgal, de tényleges harcok már csak hosszabb-rövidebb megszakításokkal, kisebb összecsapások formájában zajlottak. Jelentős volt Móric (Prince Maurice) nieuwpoorti győzelme Dunkirk közelében 1600 -ban, amivel bizonyította, hogy Hollandia akár a déli, vallon területek megszerzésére is képes lehet. Spanyolország 1609-ben átmeneti békekötésre kényszerült, mely végül 1621-ig tartott. A harcok az 1620 -as években kiújultak, de most már Móric öccse, Frigyes Henrik herceg vezette a hollandokat. Innentől már egyre többször vesztettek a spanyolok. 

Móric herceg a nieuwpoorti csatában. Pauwels van Hillegaert olajfestménye.

Közben Hollandia óriási fejlődésnek indult és saját gyarmatosító utakat indított többek közt Ázsiába. 1602-ben jött létre a holland gyarmatosításokat koordináló Holland Kelet-Indiai Társaság, mely 1619-ben (Jakarta megalapítása) megkezdte Ausztroázsia, ma Indonézia gyarmatosítását. A 80 éves háború utolsó nagy spanyol támadása 1639-ben, tengeren indult 77 hajóval, ám a downsi tengeri csatában a IV. Fülöp flottája óriási vereséget szenvedett. (Ezzel véget is ért Spanyolország tengeri nagyhatalmi kora.) A holland flotta pedig XVII. század közepére a világ élvonalába került.

A spanyol - holland harcok alatt, 1618 és 1648 közt zajlott a 30 éves háború, melyben a német fejedelmek dán, svéd, majd francia segítséggel küzdöttek az osztrák Habsburgokkal. Az európai háború végére Hollandia önállóságának és széleskörű elismerésének ügye is nemzetközi szintre emelkedett. Az 1648-as a vesztfáliai békerendezés Németalföld kérdését is rendezte: Münsterben Spanyolországnak (és a Habsburgoknak) el kellett ismernie a független Hollandiát. Nyolcvan évnyi háborús és diplomáciai küzdelem zárult le ekkor.

Harmat Árpád Péter 

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

*** 

2018.05.16.(11:50)

Inkább volt műveltségi, szövegértési és logikai teszt, mint érettségi az idei történelem számonkérés, május 9-én. A kérdések nagy része ugyanis egyszerű logikai érzékkel, vagy sima általános tájékozottsággal (műveltséggel) megfejthető volt. Valódi történelmi ismeretekre csak két-három esetben volt szükség. A feladatsor készítői érezhetően nem arra voltak kíváncsiak, hogy a vizsgázók ismerik e a múlt nagy alakjait, történéseit, eseményei, tendenciáit, folyamatait - ami ugye maga a nagybetűs történelem - hanem sokkal inkább arra, hogy tudnak e megfelelően értelmezni bizonyos szövegeket és felismernek e logikai összefüggéseket.

kép forrása: tolnavar.hu

A 12 feladatból álló, rövid-válaszos vizsgarészből egyébként 50 pontot lehetett szerezni és ugyancsak 50-et az esszékből. Két kifejtős feladat (esszé) várt az érettségizőkre, melyeket 4 lehetőség közül választhatták ki: Ipari forradalom, Az 1945 utáni keleti blokk gazdasága, XVIII. századi magyar etnikai változások, és A magyarországi nyilas-uralom közül. De térjünk vissza előbb a rövid válaszos vizsgarészre. A legelső feladat a kereszténység kialakulásához kapcsolódott, idézetek alapján kellett kikövetkeztetni a válaszokat. Az Eduline nem hivatalos megoldása alapján, így nézett ki a feladat és megfejtése:

A második feladat már az iszlámhoz kötődött és elég egyszerű volt: képeket kellett bizonyos szövegekhez társítani. Például: "Mohamed után az iszlám legfőbb vezetői a kalifák voltak" - a hozzá tartozókép egy XIV. századi ábrázolás volt, mely alatt felirat szerepelt: "A próféta Alit jelöli ki örököséül." Egyszerű józan logikával simán kitalálhatóak voltak a párosítások. 

A harmadik feladat nem bizonyult könnyűnek, hiszen egy Árpád-kori térképen a bejelölt városokat illetve területeket kellett azonosítani, majd bizonyos szövegekkel társítani. Például a Duna mellett bejelölt 6-os pont (Esztergom), a szöveg pedig: "Az Árpád-házi uralkodók egyik fontos központja, a hagyomány szerint Szent István szülővárosa, a magyar egyház központja."

A negyedik feladat a korai kapitalista gazdaság kialakulásához kötődött (vagyis a XVI.-XVII. századi Nyugat-Európához). Négy rövid forrásrészlet szerepelt a példánál, melyek mindegyikéhez 3-3 értelmezési lehetőséget kínáltak fel, és a vizsgázónak ezek közül kellett kiválasztani a szerinte megfelelőt. Szimpla szövegértelmezés volt tehát.

Az ötödik feladatban a Rákóczi-szabadságharc idejéből vett idézetekből kellett kitalálni, hogy melyik forrás szól a nemességről, melyik a jobbágyságról és melyik a vitézlő rendről. A szövegrészletekben egy-egy szó, kifejezés árulta el, hogy melyik lehet a helyes megoldás.

A hatodik feladat az első világháborús szövetségi rendszerekről szólt: egy térképrészlet és egy idézet segítségével kellett rájönni arra, hogy Franciaországról, Olaszországról és a Monarchiáról van szó, illetve Anglia volt az az ország, amelyik az 1893-as francia-orosz szövetséghez később szövetséges partnerként társult. 

A hetedik feladat a dualizmus kori (vagyis 1867-1918 közti) magyar gazdasági életre kérdezett rá, amelyhez egy-egy idézet, illetve gazdasági térkép volt a segítség, és a barnakőszén, élelmiszeripar, fiumei kikötő illetve a főváros közlekedésben betöltött szerepe volt a megfejtés. Egyszerű logikával és helyes szövegértelmezéssel kitalálható volt minden. Lexikális tudást szinte nem igényelt a dolog.

A nyolcadik feladat az első világháborús magyar hátország életéről szólt, egy 1917-ben kelt, frontra küldött levél alapján. A feladat a levél értelmezéséhez kapcsolódott: az idézet utáni kérdések válaszlehetőségei közül kellett a megfelelőt kiválasztani, felismerve olyan fogalmakat, mint a rekvirálás, munkaerőhiány, fejadag és cenzúra. Megint egy szövegértelmezési kihívást jelentett tehát a példa, teljességgel zárójelbe téve, hogy valaki mekkora történelmi tudással bír.

A kilencedik feladat a Horthy-korszak kommunista és zsidó ellenes törvényeit vette górcső alá, arra rávilágítva, hogy a felsorolt öt idézet közül, melyik tartozott egyikhez és melyik a másikhoz. Ez a példa már igényelt némi történelmi felkészültséget, hiszen a forrásrészletek nem nevezték néven az egyes említett csoportokat (csupán körülírták azokat).

A tizedik feladat az ENSZ szervezeti felépítésével foglalkozott, azt firtatva, hogy a világszervezet alapító okiratából kiragadott részletek (5 db) közül melyik vonatkozik az ENSZ Bt-re és melyik az ENSZ közgyűlésére. Ennek megoldásához a vizsgázónak behatóan kellett képben lennie az ENSZ működéséről. (Megjegyzés: Kétséges, hogy a törzsanyag, kerettanterv és az előirányzott tankönyvek tartalmi részei alkalmasak lennének ilyen szintű elmélyedésre.)

A tizenegyedik feladat az 1956-os forradalom utáni helyzettel és Kádár János 1957 május elsején elmondott beszédével foglalkozott. A vizsgázónak az emlékezetes beszéd egy részletének elolvasása után négy kérdéshez felkínált válaszlehetőség közül kellett a megfelelőket kiválasztani. Például, hogy a beszéd mikor hangzott el, mivel vádolta Kádár politikai ellenfelét, Nagy Imrét, vagy hogy kiket nevezett Kádár "fasiszta burzsoáziának". 

A tizenkettedik, utolsó feladat a jelenkori Magyarországgal foglalkozott, egy 2009-es hódmezővásárhelyi közgyűlési szövegrészlet alapján, melyből olyan fogalmakat kellett azonosítani, mint a "halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek", vagy integráció és szegregáció. A nagyon meglepő feladat értelme azon túl, hogy az említett fogalmak ismeretét ellenőrzi meglehetősen homályos. 

A fentiekben bemutatott történelem középszintű írásbeli feladatsor a legkevésbé sem a valós lexikális történelmi tudást próbálta felmérni, hanem sokkal inkább a tanulók logikáját és szövegértési képességeit. Megkockáztatható, hogy azok is jó eredménnyel tölthetik ki, akik például soha nem hallottak még Julius Caesarról, Napóleonról, a Hunyadiakról, Széchenyiről, Kossuthról, Hitlerről, vagy bármilyen jelentős történelmi eseményről, személyről. Nagy kérdés, hogy aki jó eredménnyel tölti ki és megfejti a benne lévő logikai talányokat, szövegértelmezési feladványokat, az azt is elmondhatja majd magáról, hogy ismeri a történelmet? Aligha. Sajnos erre nem volt alkalmas.

Nyakunkon az érettségi, hamarosan sor kerül az írásbelikre, azok közt is jövőhét szerdán, május 9-én a történelemre. A legutolsó pillanatig érdemes készülni, az addig hátralévő egy hétben tanulni. De hogyan is készüljünk? Néhány tanács ehhez:

• 1.) - Nézd át alaposan kidolgozott szóbeli tételeidet, ezzel a középiskolai tananyag jelentős részét is átismétled, főleg a súlypontozott témákat!
  
• 2.) - Vedd végig füzeteid, tankönyved és internetes tanári anyagaid segítségével az egyes korszakokat: ókort (azon belül az ókori keletet, a Hellaszt, Rómát), az egyetemes középkort (frankokat, keresztes háborúkat, invesztítúra harcokat, iszlámot ... stb), a magyar középkort (Árpád-házi királyokat, főleg Szent Istvánt, IV. Bélát), Anjou királyokat (Károly Róbertet, Nagy Lajost), Zsigmondot, a Hunyadiakat, a három részre szakadást, egyetemes újkort: főleg a nagy földrajzi felfedezéseket, reformációt, angol polgárháborút, francia abszolutizmus, Harminc éves háborút, magyar újkort: főként Erdélyi fejedelmeket, 15 éves háborút, Zrínyi harcait, Thököly kurucmozgalmát, Rákóczi szabadságharcot, felvilágosult abszolutizmust (Mária Teréziát, II. Józsefet), késő újkori egyetemes történelmet: ipari forradalmat, nagy francia forradalmat, Napóleont, népek tavaszát, késő újkori magyar történelmet: reformkor, 1848/49-et, Bach korszakot, kiegyezést, dualizmus korát. A XX. századi egyetemes történelmet: I. világháborút, oroszországi bolsevik hatalomátvételt, nácizmust, nagy világválságot, gyarmati harcokat, a II. világháborút, hidegháborút, sztálini rendszert, magyar XX. századot: őszirózsás forradalmat, Tanácsköztársaságot, Trianont, ellenforradalmat, Horthy korszakát, Magyarország II. világháborús szerepét, kommunista hatalomátvételt, Rákosit, 1956-ot, Kádár-kort, rendszerváltást.
  
• 3.) - Az elmúlt évek írásbelijei alapján az a tapasztalat, hogy a 12. vagyis utolsó rövid-válaszos feladat globalizációról, kisebbségekről, határon-túliakról vagy nagy világszervezetekről szólt (ENSZ, EU ... stb), így ezekre érdemes külön odafigyelni a felkészüléskor. Az új keret-tantarvekbe idén már bekerültek pénzügyi ismeretek és munkajog is, így idén ezekből a témákból is várható lehet kérdés.
  

Az írásbeli feladatsorok kitöltéséhez megszívlelendő tanácsok:

1. --- A nagy napon előírásosan felöltözve jelenj meg. Vigyél magaddal vizet, esetleg szőlőcukrot, próbálj nyugodt, higgadt maradni és véletlenül se készülj úgy, hogy puskázni fogsz! Nagyon nem éri meg!
   
2. --- A történelem érettségi írásbeli kitöltésére 180 perced lesz, aznap reggel 8 óra és 11 óra között.
3. --- Az első vizsgarészben 12 rövid-válaszos feladatot kell megoldanod, melyek időrendben vannak összeállítva: a legelső feladat rendszerint ókoros, aztán korszakonként felváltva következnek a magyar illetve világtörténelemből származó feladatok. A 2., 3., és 4. feladat többnyire középkorból vett (kettő magyar, egy pedig világtörténelem), majd az 5., 6. és 7. feladat újkoros ) itt is kettő magyar, egy világtöris. Végül a 8., 9. és 10 feladat XX. századi téma, ahol tavaly kettő volt egyetemes (Sztálin, Berlini fal), egy pedig magyar (Horthy-korszak). A legutolsó két példa (11-12.) jelenkori lesz várhatóan, ami lehet határon-túliakra, kisebbségekre, munkajogra, pénzügyre, az 1990 utáni magyar berendezkedésre vagy esetleg az EU-ra vagy ENSZ -re vonatkozó. TANÁCS: haladj szépen sorban és NAGYON FIGYELJ AZ IDŐRE! Ha már az első vizsgarészre szánt idő fele letelt, de még mindig a 2. és 3. vagy 4. feladatnál jársz, akkor nagyon rá kell kapcsolnod.
4. --- Használd a segédletként kihelyezett történelmi atlaszt: nagyon sokat segíthet!
5. --- Ha a rövid-válaszos feladatokkal készen van és jól állsz az időddel, akkor fusd át a válaszaidat újra és ellenőrizd önmagad. TANÁCS: mindenhová írj választ, ha üresen hagysz helyeket az biztos nulla pont, de ha tippelsz valamit, azzal azért marad esélyed arra, hogy eltalálod! (vak tyúk is talál szemet alapon).
6. --- Minden feladatnál van forrás, azokat mindig alaposan tanulmányozd át, mert nagyon sokszor puszta logikával is kitalálható a válasz, elrejtve a forrás "sorai között".
7. --- Nagyon vigyázz a helyesírásra, mert ha csak nincs belőle felmentésed, a helytelenül leírt kifejezések pontlevonással járnak. TANÁCS: ha bizonytalan vagy egy-egy névben, próbáld az atlaszban megkeresni és onnan másold ki, helyesen rögzítve egy-egy híresség, csatahely, vagy egyéb kifejezés írásmódját.
8. --- Ha elrontasz valamit és úgy döntesz, hogy inkább másik választ adsz meg, akkor a következőkre ügyelj: karikázós válasznál, húzd le a karikát (körbe több kis vonalkával), majd jelöld meg a jó választ, rosszul leírt szónál, egyszerűen egyetlen vonallal húzd át (és írd utána a jót), rossz X elhelyezésénél pedig egyetlen ferde vonallal húzd át és utána tedd a jó helyre ikszedet.
9. --- Ha készen vagy a rövid-válaszos résszel, láss neki az esszéknek. Kettőt kell megírnod: az egyik rövid esszé (világtörténelmi témából), a másik egy hosszú esszé (magyar történelemből). Négy lehetőség közül választhatsz majd. Az esszéidet feltétlenül írd meg, mert az írásbelin szerezhető 100 pontból 50-et innen tudsz begyűjteni. (A rövid esszéd 17 pont, a hosszú 33.)

  10. ---- A javítótanár az esszéket öt szempont alapján pontozza, ezek a következők: 1. feladatmegértés, 2. tájékozódás térben-időben, 3. kommunikáció és szaknyelv használata, 4. ismeretszerzés - források, 5. eseményeket alakító tényezők feltárása. Ami esszéid terjedelmét illeti: a hosszúnak legalább 26-32 sorosnak kell lennie (210-260 szó), a rövidnek pedig elegendő 12-16 sor (100-130 szó). TANÁCS: alaposan gondold át, hogy melyik témát szeretnéd kidolgozni, majd feltétlenül KÉSZÍTS vázlatot, hogy aztán az alapján tudj haladni és ne hagyj ki semmit. Az esszéknél is használd az atlaszt, részint könnyebb a dolgod, részint a nevek-helyek pontos leírása miatt, részint pedig mert az atlaszod kronológia részében rengeteg segítséget találhatsz (legális puskázás).

  11. --- Az írásbeli végén ellenőrizd, hogy a neved mindenhol fel van e tüntetve, ellenőrizd, hogy a tisztázati és piszkozati lapjaid száma egyezik e azzal, amit dolgozatod elejére felírtál, (a tisztázati lapon értékelhető, a piszkozati nem értékelhető írást tartalmaz), végül fusd át még egyszer az egészet és tedd a nagy alakú A/4-es borítékba (melyre a vizsga elején felíratták már veled a neved és a tantárgyat).

  12. --- Az írásbeli után nagyjából egy hónappal következik a szóbeli vizsgarész, ahol 50 pontot érhetsz el, a szaktanárod által meghatározott tételek egyikének kihúzása és felmondása alapján. Itt is öt szempont szerint értékel a tanár, ezek mentén jön ki a megszerezhető 50 pont: feladatmegértés (4 pont), tájékozódás térben-időben (6 pont), kommunikáció (10 pont), ismeretszerzés (12 pont), események feltárása (18 pont). A szóbeli végén összesítik pontjaidat, összesen 150 pont a maximum. Az Eduline szerinti osztályzási százalékok szerint 0-24% közt elégtelen az érettségid, 25-39% közt elégséges, 40-59% közt közepes, 60-79% közt jó, 80% felett pedig jeles!

Jó készülést kívánok mindenkinek! Ha a korábbi érettségiket szeretnéd látni, ajánlom EZT az oldalt, ha a tavalyi töri érettségiről kiemelten olvasnál ITT tájékozódj, ha pedig az új szabályok behatóbban érdekelnek ITT olvass utána!

Harmat Árpád Péter

A Habsburgok (Ausztria) és Magyarország közt 1867-ben megszülető kiegyezés – mely az 1848/49-es szabadságharc nyomán kialakuló szembenállás és viszály kérdéseit rendezte fél évszázadra – egy 1865 áprilisában megírt cikk hatására valósulhatott meg. A cikket Deák Ferenc írta és épp 153 éve, a Pesti Naplóban jelent meg. Ez volt történelmünk, talán legfontosabb újságcikke, hiszen hatásai fél évszázadra határozták meg a magyarság sorsát.

Az egész korabeli Magyarországon széles körben olvasott írás egy 16 éve tartó periódust zárt le, azt az időszakot, melyben a magyarság passzív ellenállással szállt szembe a szabadságharcot leverő bécsi udvarral. A büszkeségében sértett magyar nép, mely még mindig gyászolta 1848/49 –ben elesett hőseit és Aradon kivégzett vértanúit, ebből a cikkből értesült Deák Ferenc álláspontjának változásáról. A haza bölcsének tartott Deák – akinek személye összekötötte a Kossuth körüli 48-as generációkat az 1860-as évek új korosztályaival, és aki megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel állt az osztrákokkal szembeni országos ellenállás élén - 1865-ben fejtette ki először, hogy a Habsburgokkal szembeni makacs elutasítás tovább folytatása helyett inkább az egyezkedésnek kell most már következnie.

Deák Ferenc 1861-ben 

Deák írása, mely a „húsvéti cikk” címen vált híressé, egy bécsi újság, a Botschafter, azaz Nagykövet állításaival vitatkozva íródott. A publikáció történelmi példákon keresztül magyarázza el, hogy a Habsburg – magyar viszony mindig azokban az esetekben vált válságossá és ellenségessé, amikor Ausztria egy – egy vezetője félredobta a magyar alkotmányosságot. Tegyük hozzá, hogy történelmi szempontból ez a bizonyos alkotmányosság elsősorban országunk saját szerveinek, országgyűlésének, nádori hivatalának, kamarájának, vármegyéinek szabad működését és a kiváltságok (nemesi adómentesség, adó-, és újonc megajánlási jogok) tiszteletben tartását jelentette. Ezek elvétele eredményezte többnyire a felkeléseket, szabadságharcokat, lázadásokat, majd amikor Bécs újra helyreállította a különleges jogokat, rögtön helyreállt a két ország közti együttműködés is. Ahogyan Deák fogalmaz:

Deák Ferenc történelemből vett példái közt első helyen szerepel a Wesselényi mozgalmat követő, 1670-as években bekövetkező osztrák abszolutizmus, melynek csak akkor szakadt vége, amikor I. Lipót végre visszaállította a magyar diéta (országgyűlés) jogait. Második példaként a Rákóczi-szabadságharc szerepel a cikkben, melyet Deák szerint szintén az udvar részéről történő önkényes lépés, az alkotmányosság felbontása váltott ki 1703-ban és amelyet a szatmári béke állított újra helyre 1711-ben. Az osztrák – magyar együttműködés ezt követően évtizedekig fennállt, és megteremtette a két ország kapcsolatát tartósan stabilizáló Pragmatica Sanctiót (1723-ban). Később, II. József idején újra megromlott a viszony Béccsel, amikor a kalapos király felfüggesztette alkotmányunkat, mégpedig központosító, abszolutista terveinek megvalósítása érdekében. Halálakor ugyan visszavonta sérelmes rendelkezéseit, de az osztrák – magyar viszony csak testvére, II. Lipót alatt rendeződött igazán, amikor az új uralkodó visszaállította kormányszerveink jogait és megerősítette kiváltságainkat.

A nagyvonalú osztrák lépésre válaszul Magyarország végig kitartott Ausztria mellett a napóleoni háborúkban, még akkor is, amikor a francia császár kiáltványban ígért szabadságot a magyaroknak, ha az oldalára állnak a Habsburgokkal szemben. Később, 1812-ban az Ausztria mégis az abszolutizmust választotta, így 1812 és 1825 közt megint megromlott a két ország viszonya, alkotmányos berendezkedésünk újra felfüggesztésre került. A kapcsolat csak I. Ferenc alatt normalizálódott újra, mely lehetővé tette a reformkor eljövetelét. Végül jött 1848, amikor a Habsburgok újra megszegték nekünk tett ígéreteiket és visszavonták a reformkor végén kialkudott engedményeket, azaz egy új, modern és önrendelkezésében megerősített ország kialakításának esélyét. Erre válaszul tört aztán ki a szabadságharc 1848 őszén.

Az Andrássy-kormány eskütétele (1867 február 20.) Tagjai: Wenckheim Béla, Eötvös József, Horvát Boldizsár, Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért, Gorove István, Mikó Imre, Festetics György

A húsvéti cikk a tanulságok levonásával zárul, melyek közül a legfontosabb, hogy az Ausztria – Magyarország közti válságok mindig akkor keletkeztek, amikor osztrák politikusok mellőzték a magyar alkotmányosság megtartását. Deák szerint a Botschafter hibásan érvel, amikor az említett alkotmányos mellőzést összbirodalmi érdekekkel magyarázza, hiszen  a magyarság mindig is megértette a Habsburg Birodalom fennállásának fontosságát, csupán azt szerette volna elérni, hogy a birodalmon belül, a magyar alkotmányosság is fenntartassék.

Deák szerint, tehát mindkettő egyformán fontos: a birodalom egysége és a magyarság alkotmányos jogainak megtartása, melyek egyáltalán nem állnak egymással ellentétben. Erre volt példa 1527-ben I. Ferdinánd uralkodása és a Pragmatica Sanctio törvénybe iktatása, melyek a békés együttműködést tudták szavatolni. A cikk kiemeli azt is, hogy hazánk mindig is segítette a Habsburg Birodalmat fontos háborúiban, például az 1740-ben kezdődő, Bécs számára létkérdésként felfogható Osztrák Örökösödési háborúban is, melyben Ausztria megmaradása volt a tét. Ugyancsak magyar segítséggel élte túl a napóleoni háborúkat is a dinasztia, hiszen a Magyra Királyság támogatása nélkül a birodalom is elveszett volna. A végső tanulság: igenis összeegyeztethető a birodalom biztonsága és a magyarság alkotmányos önállósága.

A híres cikk, melyet milliók olvastak, egy paradigma-váltást okoztak Magyarországon és Ausztriában, melyre építve 1865 tavaszától Andrássy Gyula gróf vezetésével megkezdődhetett végre a közeledés (és tárgyalás) a magyarok és az osztrák vezetés között. Ennek lett eredménye a kiegyezés 1867-ben.

A kiegyezés fontos fejezeteként koronázták magyar királlyá az 1848 december 2. óta uralkodó Ferenc Józsefet, a budai Mátyás templomban. Az ünnepélyes eseménnyel kezdetét vette történelmünk új korszaka, a dualizmus, melyben a megszülető Osztrák-Magyar Monarchia részeként egészen 1918-ig volt összekapcsolva sorsunk Ausztriával. Ma már sokan, sokféle módon értékelték ezt a fél évszázadot, az azonban kétségtelen, hogy eljövetelének és kialakulásának feltételei azzal a bizonyos újságcikkel teremtődtek meg, éppen ma 153 éve.

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

*** 

2018.04.19.(17:17)

A Magyar Királyi Csendőrség elődszerve, a Császári Zsandárság, az 1848/49 -es szabadságharcot követő megtorlások időszakában jött létre, mégpedig egy 1849 június 8-iki császári rendelet nyomán, Johann Kempen altábornagy, Haynau bizalmasának parancsnoksága alatt. A zsandárság legfőbb feladata az 1850-es években még egyértelműen a politikai mozgalmak, lázadások, forradalmakhoz vezető politikai szervezkedések felszámolása volt. A szervezet nagyban épített a besúgókra is és kiemelt feladatául kapta az alföldi betyárcsapatok felszámolását. Ebben a kezdeti időszakban hazánk területén hat zsandárezred működött: három a szűkebben vett Magyarországon, egy Erdélyben, egy Horvátországban, egy pedig a határ-menti Szerb Vajdaságban. 

Magyar királyi csendőrök a 20-as években (forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

Ausztria és Magyarország viszonya 1849 és 1866 közt volt ellenséges - leginkább a véresen levert szabadságharc utóhatásaként - ám a kiegyezéssel a viszály jórészt megszűnt. Deák Ferenc és Andrássy gróf munkálkodása nyomán 1867 -ben megszületett a kiegyezés és a két ország kapcsolata rendeződött, így a magyar szervezkedők ellen létrehozott zsandárságot is felszámolták. A magyarországi rendfenntartás történetében az 1881 -es esztendő hozott fordulópontot, mert

megszületett a Magyar Királyi Csendőrség

mégpedig 1881 február 14 -én, amikor Ferenc József szentesítette a közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett csendőrség felállításáról szóló 1881/III. törvénycikket. A Magyar Királyi Csendőrség 1882 január 2 -án kezdte meg működését, a belügyminisztérium fennhatósága alatt, miközben személyzeti kérdésekben a honvédelmi minisztérium volt legfelsőbb felügyeleti szerve. Már ebből a sajátos megosztott konstrukcióból is kiderült, hogy a csendőrség afféle félkatonai alakulatként jött létre, vegyes feladatkörrel, mely karhatalmi és bűnüldözési célok egyidejű kitűzését irányozta elő.

Az alapítást elrendelő törvény hat csendőrkerületre osztotta az országot, így megszületett a kolozsvári, budapesti, szegedi, kassai, pozsonyi és székesfehérvári szervezet. Valamivel később, 1890-ben ezt a felosztást némileg módosították és már 8 csendőrkerületet alakítottak ki, egy sajátos határ-menti kerülettel együtt. Kialakult közben a csendőr egyenruha is, mely az idők folyamán 1881 és 1945 közt több változtatáson is átesett, ám a híres csendőr kakastoll, melyet a fekete színű csendőrkalapra tűztek mindvégig megmaradt és a magyar csendőrség büszke szimbóluma lett. 

De kik voltak a csendőrök és kik lehettek csendőrök?

A jelentkezők, akik nem lehettek pártok, politikai szervezetek tagjai vagy vezetői, 6 hetes kiképzésen vettek részt, amit egy fél éves próbaszolgálat követett és a felavatás, véglegesítés zárt le. Ennek eredményeként a kiképzett, felavatott és véglegesített csendőrök megkapták felszerelésüket, mely gyalogosoknál a következőkből állt: szuronnyal feltűzött puska, kard, járőrtáska, kézi-bilincs, lovasoknál nyereg és lószerszám (később maroklőfegyver, azaz pisztoly). Idővel a csendőrpuskákat egyre modernebb fegyverekre cserélték, 1876-ban karabélyokat kaptak (Kropatschek-féle fegyverek), 1906-ban pedig ismétlő-puskákat (típusuk: Mannlicher M1895). Ezzel a felszereléssel a csendőrség inkább katonai, mintsem rendőri jellegű szervezetként működött tovább.

Lovas és kerékpáros csendőrök

A csendőrök igen magas eljárási hatáskörrel rendelkeztek: verhettek, bilincselhettek, lőhettek szinte bárkire és bármire. Idővel a Horthy-korban ez a szabadságfokuk még tovább növekedett. (Még mai is emlegetett formula, az úgynevezett "csendőrpertu" amikor a "közeg" letegezhetett bárkit, de őket csakis a csendőr úr megszólítással és magázva lehetett megszólítani.) A csendőrség az első világháború alatt szétesett, tagjait a frontokra vezényelték.

A Horthy-kor csendőrsége

Horthy Miklóst a magyar nemzetgyűlés 1920 március 1-én választotta Magyarország kormányzójává egy meglehetősen kaotikus helyzetben. Ekkoriban égetően nagy szükség volt hatékony rendfenntartó szervezetre, így a csendőrség újjászervezésére is. Horthy plusz jogköröket adott a csendőröknek és a szervezet feladatául szabta a különböző társadalmi és politikai rendezvények biztosítását (feloszlatását) az 1921/3. tc. ben feloszlatott kommunista párt aktivistáinak üldözését és az 1938 -ig nyíltan zajló választások "ellenőrzését". A Horthy-kor csendőrsége kiválóan alkalmas volt a nyomásgyakorlásra, hiszen feltűzött szuronnyal járkáló tagjai - akik bármikor, bárkivel szemben szinte bármi megtehettek az agyonveréstől az agyonlövésig - félelmet keltettek a lakosságban. 

A második világháborúban a csendőrség keményen kivette részét a frontharcokból, hatalmas veszteségeket szenvedve. Ugyanakkor aktív részt vállaltak 1944 március 19-én Magyarországra érkező, Adolf Eichmann vezette SS különítmény támogatásában is. Mivel a közel fél millió vidéki zsidó Auschwitzba szállítását elrendelő Eichmann csak 150 emberrel érkezett hazánkba, a magyar csendőrségre maradt a feladat végrehajtása. A csendőrséget Baky László és Endre László nyilas államtitkárok mellett Ferenczy László csendőr alezredes utasították a műveletben való részvételre. A fegyelmezett és parancsait mindig végrehajtó csendőrség tagjai számára nem maradt más választás mint az engedelmesség. (Ugyanakkor hozzá kell tegyük: sok esetben a magyar csendőrök túlzott "lelkesedéssel" tettek eleget ennek az utasításnak.)

Csendőrök kitüntetése a II. világháború háború alatt (forrás: MNM képtár)

A második világháború után a szovjet-uralom első évében feloszlatták a csendőrséget. Az 1945 márciusában megszületett 1690/1945 számú miniszterelnöki rendelet hivatalosan is feloszlatta a Magyar Királyi Csendőrséget és annak minden jogkörét a Magyar Állam-rendőrségre ruházta. Ezzel 1945 tavaszán, egy 63 éven keresztül jól működő - bár időnként az uralkodó rendszereket nyomásgyakorlással szolgáló - félkatonai rendfenntartó szervezet szűnt meg, mely hazánk történelmében egy egész korszak kísérőjelensége volt.

Harmat Árpád Péter 

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

*** 

1848 március 15. a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb napja volt. Jelentőségét és hatásait számtalan írás taglalta már, ám valódi főszereplőiről - Kossuth Lajos és Petőfi Sándor emberi oldaláról, szerepéről - nem mindig esik elég szó. Pedig rajtuk múlt szinte minden: a 45 éves jogászon, újságírón és országgyűlési képviselőn, illetve a 25 éves költőn. Egyikük Pozsonyban, a nemesi ellenzék vezéreként, az országgyűlésen kényszerítette ki a változást, másikuk pedig Pesten, a tömegek előtt beszélve és verseivel hatott az emberekre.

Mondhatnánk: az "érdemi munkát" Kossuth végezte, hiszen ő volt az, aki 1848 márciusában, a korábbi évek (reformkor) vívmányaira, Széchenyi, Kölcsey, Wesselényi munkásságára, gondolataira alapozva összefoglalta legfőbb követeléseinket: a feudalizmusból történő továbblépés és a Habsburg Birodalmon belüli nemzeti önrendelkezés legfontosabb feltételeit. Ő ismertette először a Pesti Hírlap hasábjain a jobbágyfelszabadítás végrehajtásának, a feudális törvények (9-ed, 10-ed, robot, ősiség) eltörlésének fontosságát, a közteherviselés, sajtószabadság bevezetésének nélkülözhetetlenségét és a magyar országgyűlésnek felelő, saját kormány felállításának jelentőségét. Összefogta a változást akarókat és erős, nemzeti mozgalmat teremtett.

Ugyanakkor Petőfi is kellett a nép megszólításához. Gyönyörű versei, fiatalos lendülete, mindenkit magával ragadó tenni akarása illetve a márciusi ifjak összefogása nélkül a forradalom és szabadságharc eszméje nem éghetett volna olyan fokon, hogy szembe tudjunk szállni Ausztriával. De mit is tett pontosan Kossuth és Petőfi legnagyobb nemzeti ünnepünk napján, 1848 március 15 -én?

A nagy napon Pozsonyban, az ország fővárosában, az országgyűlés helyszínén és Pesten, hazánk legjelentősebb nagyvárosában párhuzamosan zajlottak az események. Miközben a reggeli órákban Pesten a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban gyülekeztek (ahová Petőfiék, Vasvári Pállal együtt Jókai lakásáról érkeztek meg) Sükei Károly már 500 fős tömeg előtt kiabálta szét a négy nappal korábban, Irinyi József tollából megszületett 12 pontot. Eközben 180 kilométerrel távolabb, Pozsonyban Kossuth Lajosék épp Bécsbe készültek, hogy a császár elé terjesszék a március 3-án megalkotott felirati javaslatot. A felirat szinte minden fontos követelésünket tartalmazta, így 72 képviselővel (köztük Széchenyi gróffal) vitték ünnepélyesen, gőzhajón Bécsbe.

Pesten kitört a forradalom, Petőfi így írt erről:

"A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a "Nemzeti-dal" -t. Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövú "esküszünk"-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt."

Tízezres tömeg vonult tehát a Pilvaxtól az Egyetemhez, ahol az emberek lelkesen fogadták a 12 pontot és Petőfi két nappal korábban írt versét, a Nemzeti Dalt, a forradalom eszméje kétségkívül magas lángra kapott. Petőfi így emlékezett:

"A nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-án írtam, azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-én akart adni, mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmaradt. … [Aznap] elmondtam először az ifjak kávéházában, azután a szeminárium terén... végre a nyomda előtt, melyet erőszakosan elfoglaltunk a hatvani utcában”

Gyönyörű, harcra buzdító versének legszebb sorai mindenkit meggyőztek a küzdelem szükségszerűségéről:

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A pesti forradalmi tömeg "állomásai" a következők voltak: Landerer-Hackenast nyomda (a 12 pont és a Nemzeti Dal kinyomtatása), délután: Nemzeti Múzeum (ahol a közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalta el a Nemzeti Dalt, csupán rövid lelkesítő beszédet mondott a lépcsősor bal oldali párkányán állva), majd következett a Pesti Városháza (petíció átadása a városvezetőknek), budai Helytartótanács  a várban (a 12 pont átadása), József kaszárnya (Táncsics kiszabadítása, akinek hintóját a tömeg húzta Pestre). Később, az esti órákban a Nemzeti Színház lett az események záró-helyszíne és a Bánk Bán előadása. Itt Jókai a színpadról jelenti be a forradalom győzelmét.

Minderről így írt Petőfi naplójában:

"... Landerer nyomdájához mentünk, amely a legközelebb volt hozzánk, s a 12 pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott. A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!... - Budára! Budára! Nyittassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenségi rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre. Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben."

És mit csinált eközben Kossuth? Hatalmas kísérettel (72 fős küldöttséggel) ért Bécsbe, ahol ekkor ugyancsak forradalmi hangulat tombolt. Kossuthot ünnepelve fogadták a bécsiek, de V. Ferdinánd elé csak másnap járulhatott. A császár március 16-án fogadta a magyarokat, majd ünnepélyesen átvette a feliratot. Aznap este az államtanács Lajos főherceg elnökletével (Ferenc Károly főherceggel, Windisch-Gratz herceggel, Hartig államminiszterrel és Mailáth Antallal) hosszasan tárgyalta a magyarok ügyét. Végül nem kis részben a forradalmi hangulatnak köszönhetően elfogadták a követeléseket, bár Batthyányi miniszterelnöki kinevezéséhez, csak nagy nehezen, másnap járultak hozzá (István nádor rábeszélésére). Kossuthék hazatérhettek, a forradalom csak ekkor, ezzel a pillanattal győzött igazából. Széchenyi István gróf nyilvánosan is elismerte Kossut érdemeit, így fogalmazott:

„…Az én politikám biztos volt, de lassú, Kossuth egy kártyára tett mindent és legalább idáig annyit nyert a hazának, mint amennyit az én politikám tán 20 év alatt bírhatott volna előállítani! Ha reactio nem történik és több lesz bennünk a hazafiság, mint az irigység s több a polgári erény, mint dicsvágy, én biz’ azt hiszem, lesz még a magyarbul valami s pedig sok!”

1848 március 15. arcai: Jókai, Petőfi, Kossuth és Széchenyi

A követelések nyomán megszülettek ugyan az áprilisi törvények, ám 1848 nyarán a bécsi, császári udvar meggondolta magát és mégis inkább szembefordult a magyar alkotmányossággal. Kitört a szabadságharc, melyben Kossuth és Petőfi újra külön utakra lépett: egyikük a frissen szerveződő magyar honvédség vezetésében vett rész (az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként), majd magyar kormányzóként, másikuk küzdelemre buzdító, gyönyörű verseivel s harcoló csapatok nyomában haladva szolgálta a hazát.

Bem tábornok őrnagyi rendfokozatot adományozott a költőnek, mert azt remélte, hogy ezzel a magas ranggal távol tarthatja majd a harcok sűrűjétől. Igyekezete azonban sajnos hiábavaló volt, Petőfi részt akart venni a csatákban annak ellenére, hogy 1848 decemberében kisfia született, akit feleségével, Szendrey Júliával, Zoltánnak neveztek el. Élete legutolsó versét (melynek címe: Szörnyű idő), a békési Mezőberényben írta meg, 1849 július 17-én, alig két héttel halála előtt:

"Egy szálig elveszünk-e mi? Vagy fog maradni valaki, Leírni e Vad fekete Időket a világnak? S ha lesz ember, ki megmarad, El tudja e gyászdolgokat Beszélni, mint valának? 

S ha elbeszéli úgy, amint Megértük ezeket mi mind: Akad-e majd, Ki ennyi bajt Higgyen, hogy ez történet? És e beszédet nem veszi Egy őrült, rémülésteli, zavart ész meséjének?"

Közben az új császár, az alig 18 éves Ferenc József kijátszotta utolsó aduját és a győzelemre álló magyar seregek ellen az óriási túlerőben lévő orosz csapatokat hívta segítségül. Petőfi a végső harcokban esett el, az erdélyi Segesvárnál (Bem József csapatában), Kossuth pedig az utolsó napokban menekült külföldre. Mindketten a szabadságért és hazájukért küzdöttek, mert hittek abban, hogy a magyarság jobb sorsa érdemes, amiért nem nagy ár feláldozni akár életüket is. Petőfi valóban életét adta mindezért, Kossuth pedig soha többé nem térhetett vissza hazájába.

Március 15. valójában két fantasztikus ember öröksége: Kossuth Lajos és Petőfi Sándor munkásságának, elszántságának és sok ezer magyar katona küzdeni akarásának eszmei emlékműve, mélyen a magyar szívekben eltemetve örök időkre.

Harmat Árpád

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

***

A filmekből és híradókból több alkalommal is értesülhettünk arról, hogy az Egyesült Államok speciálisan képzett katonai alakulatokat alkalmaz ha hadszínterein vagy katonai beavatkozásokra kijelölt célországaiban érdekei úgy kívánják. Ezek az egységek időnként a figyelem kereszttüzébe kerülnek, mint például 1993 -ban Szomáliában (Black Hawk Down), vagy 2005 júliusában (amikor 19 amerikai katona vesztette életét egy speciális akcióban Afganisztán közepén) illetve 2011 májusában, amikor Oszáma bin Láden, hírhedt terrorista vezért likvidálta egy különleges csoport a pakisztáni Abbotábádban. De milyen alakulatok tartoznak a speciális erők kötelékébe? A leginkább ismert szervezetek közé hármat sorolhatunk: a US Rangers -t, a Deltos Force -t és a US Navy Seals -t.

US Rangers

Elnevezésük eredete egészen a XVII. századig nyúlik vissza, amikor Angliában a lordok, földesurak vadállományát jogtalanul pusztító orvvadászokat, tapasztalt, jól képzett fegyveresekkel fogták el, vagy ölették meg. Ők voltak az első rangerek (magyarul: vadőrök). Később, az amerikai kontinensen a XVIII. században, az indiánok ellen fellépő, vidéket járó csapatok is ezt az elnevezést kapták. Újabb egy évszázadnak kellett eltelnie, mire a ranger kifejezés átértelmeződött és Texasban (1835-től) a vidéki területek biztonságáért felelős rendőri szerveket jelölte (és jelöli még ma is a legújabb, katonai megközelítés mellett). Végül a legújabb, XX. századi értelmezése a második világháborúban jött létre és különleges harctéri feladatokat végrehajtó katonai csoportot takart.

Az első katonai ranger alakulatot Lucian Truscott ezredes hozta létre (1. Ranger zászlóalj) és 1943 folyamán Észak-Afrikában hajtott végre speciális feladatokat. Később, az 1950-53 közti koreai háborúban kerültek bevetésre, majd Amerika szinte minden háborújában. Idővel nagyon komoly elismerést szereztek maguknak, mivel óriási hatékonysággal és kis veszteséggel tudták megoldani feladataikat. A rangerek leginkább kivételes kiképzőprogramjuknak köszönhették mindig is sikereiket. A Georgia államban található (az alabamai határ közelében fekvő), vadregényes terepen elhelyezkedő, legendás Fort Benning kiképzőbázis, ahol 61 napon keresztül zajlik a rangerek kiképzése, embertelenül kemény megpróbáltatások közepette. Akik ezt a földi poklot kibírják, azok méltán kerülnek soraikba. Megtanulnak halál-pontosan lőni, közelharcot vívni, ejtőernyőzni, sziklafalakat megmászni, fegyvereiket másodpercek alatt szétszedni és összerakni és mindent kibírni. A rangerek egyik leghíresebb bevetése 1993 októberében zajlott Szomália fővárosában, Mogadishuban, ahol egy helyi hadurat (Mohamed Farrah Aidid) kellett volna elfogniuk. Az akció balul sikerült és a város lakossága a rangerek ellen fordult, akik közül 18-an vesztették életüket. Ugyanakkor a rangerek még így is megöltek ezer szomáliai fegyverest. A történetet a világhírű "Sólyom végveszélyben" című Ridley Scott film mutatja be. Összefoglalva: az amerikai rangerek kiemelkedő fizikai képességeikkel, elszántságukkal és óriási harctéri csapásmérő erejükkel emelkednek a világ katonai alakulatainak élmezőnyébe. 

Delta Force

First Special Forces Operational Detachment Delta 1977 -ben jött létre, Charles Beckwith ezredes közreműködésével, mégpedig kifejezetten terror ellenes akciók végrehajtása céljából. A szervezet létrehozását a 70-es években elszaporodó rengeteg terrorista bevetés (pl. a müncheni olimpián történtek, entebbei-ugandai művelet ... stb) indokolta. Az alakulat megteremtésével tehát a cél ezúttal nem a háborús (vagy polgárháborús) övezetekben harcoló katonai egységek megsegítése volt, hanem válsággócok-, és helyzetek gyors, minimális kárral és áldozattal járó azonnal feloldása, illetve túszok kimentése és fenyegetett objektumok felmentése lett. 

A Delta Force működése teljesen titkos, de annyit azért lehet tudni, hogy mindig megjelennek a Föld azon háborús vagy polgárháborús övezeteiben, illetve terroristák által veszélyeztetett pontjain, ahol az amerikai életeket fenyeget életveszély, vagy amerika érdekek sérülhetnek. Ennek megfelelően a Delta Force egységeit bevetették az 1977 után hidegháborús konfliktusokban, így például a guatemalai polgárháborúban (1960-1996), a libanoni polgárháború (1975-1990), a szovjetek afganisztáni háborújában (1979-1989), az iráni forradalomban (1979), az angolai polgárháborúban (1975-2002), a nicaraguai forradalomban (1979), a salvadori polgárháborúban (1979-1992), a grenadai invázióban (1983), a burmai 8888 -as felkelésben (1988), a panamai invázióban (1989), a Délszláv-háborúkban (1991-1999), az iraki háborúkban (1991, 2003) és a szomáliai beavatkozásban (1993).

A felsorolt és közismert fegyveres konfliktusok mellett a Delta Force -t szinte bizonyosan alkalmazták a kolumbiai drogkartell elleni háborúban, csak úgy, mint a Közel-Kelet konfliktusainál. Érintettségük feltételezhető szinte minden komolyabb válsághelyzetben, de vélhetően még a hírszerzési feladatokban is. A deltások kiképzése legalább olyan kemény és jóval hosszabb, mint a rangereké. Már a felvételi szint elérése is kemény feladat és csupán a katonaként szolgálók 15% -a képes rá. Ezt követi Fort Bragg (Észak-Karolina) vagy Camp Dawson (Nyugat-Virginia) pokla, ahol 19 hét a kiképzési idő. Az összes létező kézifegyver használatát megtanulják, miközben a közelharcot és mesterlövész feladatokat is elsajátítják. Mindezeken túl, légidesztantos - vízalatti  és szárazföldi szimulációs (három éltű) kiképzést is kapnak. Makett városban gyakorolják épületek elfoglalását és túszok kiszabadítását napi 15-16 órában. Összefoglalva a deltások sokoldalúságukkal, gyors problémamegoldó képességeikkel és a közelharc, precíziós lövészet illetve különleges helyzetek (épület elfoglalások, túszmentések) kigyakorlott tapasztaltságával emelkednek magasan az átlag katonai alakulatok fölé.

US Navy SEAL

Az amerikai haditengerészet kötelékébe tartozó szervezetnek már az elnevezése is beszédes: hiszen jelzi, hogy tagjai tengeren (sea), levegőben (air) és szárazföldön (land) is magas hatásfokkal vethetőek be. A kifejezéseket összeolvasva a SEAL, azaz fóka szót kapjuk, mai a haditengerészek szimbóluma, szinte az USA első flottájának megalakulása óta (1775). A Navy Seal büszke, összetartó és jól szervezett csapat, mely a második világháború óta védelmezi az Egyesült Államok érdekeit. Első alakulatai (Underwater Demolition Team) 1942-ben jöttek létre egy saját kiképző iskolával Fort Pierce -ben (Florida) és eleinte legfőbb küldetésük a fontos partraszállások előtti felderítés volt. A háború után, John F. Kennedy elnök idején jött létre a mai értelemben vett SEAL, mégpedig Willaim H. Hamilton korvettkapitány (őrnagy) közreműködésével.

A hidegháború éveiben a Seal óriási fejlődésen ment keresztül és kialakult saját kiképző-programja, mely az eddig említett másik két szervezet programjánál is keményebb próbatételek elé állítja a jelentkezőket. (Ha valaki látta Demi Moore főszereplésével a G.I.Jane című filmet, ott láthatott néhány életképet a kiképzés szörnyűségeiről.) Az alap-program 21 hetes és a lemorzsolódás 80-85% -os, vagyis 100 jelentkezőből alig 15-20 katona tudja csupán végigcsinálni (de voltak olyan csoportok is, ahol 96-97% volt a kiesők aránya). Akik kibírják az alapkiképzés során a nap nap utáni, összességében több órás terepfutásokat (tengerparton erdőben, sárban), az állandó terepgyakorlatokat, ezerszám végzett felüléseket, fekvőtámaszokat, sok mérföldes tengeri úszásokat és meneteléseket (többnyire napi 16-18 órában), azok kiérdemlik annak kiváltságát, hogy részt vehetnek az érdemi kiképzésben is, ami a legsokoldalúbbak közé tartozik.

A Seal érdemi kiképzése közel 7 hónapos. Amíg egy jelentkezőből valódi Seal válik a következő kiképzési szakaszokon kell átesnie ebben a bizonyos 7 hónapban: túlélési kiképzés (SERE), ejtőernyős tanfolyam, minősítő kiképzés (SQT). Az említett három közül az SQT kiképzés a legszigorúbb, mert itt már elméleti oktatás is zajlik, írásbeli vizsgával. A program része: egészségügyi oktatás, rádiós gyakorlás, tájékozódási terepkiképzés, lőgyakorlat, céllövészet - harci lövészet (M-4 gépkarabéllyal, M-14 automata puskával, közelharc (CQD), szárazföldi hadviselés, tengeri és légi hadviselés, hideg időjárási kiképzés (Alaszkában). Az egészet egy teljes év után egy zárógyakorlat, majd avatás zárja a még mindig programban maradott kevesekkel. A felavatottak ugyan megkapják a Seal szigonyt (egyenruhájukra), de első éles bevetésükig még több erőpróbán, kiképzésen kell átesniük (immár igazi Seals kommandósokként). 

A SEAL egység, mely kivégezte Bin Ladent (bal szélen a gyilkos lövést leadó)

A US Navy Seals egyik legemlékezetesebb bevetése a "Neptun lándzsája" fedőnevű akció volt 2011 május másodikán, amikor egy "Naval Special Warfare Development Group" csoport (röviden: DevGru vagy SEAL Team Six, ST6) két UH-60 Black Hawk helikopterrel felszállva az Arab tengeren állomásozó USS Carl Vinson anyahajóról, berepült a pakisztáni Abbotábád városába és megtámadta Oszáma Bin Láden hirhedt terrorista vezér villáját. Az alig 40 perces akcióban fejbe lőtték a célszemélyt (a halálos lövést Robert O'Neil főtörzsőrmester adta le), majd az egyik helikoptert hátrahagyva (mely meghibásodott) távoztak. A holttestet az amerikai repülőgép hordozóra vitték és DNS azonosítást követően muszlim szokások szerint a tengerbe temették. Az akcióról színvonalas és érdekes filmet készítettek, 2012-ben "A Bin Láden hajsza" - Zero Dark Thirty" címmel. (A film bemutatja azt a hosszú évekig tartó nyomozást is, mely a terrorvezér rejtekhelyének megtalálása előtt zajlott.)

A Seals másik híres bevetéséről szintén készült film, mégpedig 2013-ban, a címe: A túlélő. Ez az akció a "Vörös szárnyak hadművelet" keretében zajlott 2005 júniusában, amikor egy néhány fős Seals felderítő-egységet dobtak le Kelet-Afganisztánban, hogy ott megkeressenek egy hírhedt tálib vezetőt (Ahmad Shah), majd jelentsék helyzetét és bevárják a második hullámban érkező csapásmérő erőket, akik végeznek a célszeméllyel és kíséretével. Az akció azonban balul sült el, a felderítőket korán felfedezték és a hadművelet tragédiába torkollott, csak egyetlen ember élte túl: Marcus Luttrell altiszt. A US Navy Seals ebben a bevetésben szenvedte el eddigi legnagyobb veszteségét: 24 óra alatt 19 tengerészgyalogost. 

A különleges alakulatok a mai napig fontos részét képezik az amerikai fegyveres erőknek. Az elmúlt évtizedekben sok tucatnyi éles akcióban bizonyították rátermettségüket és különleges képességeiket. Napjainkban az amerikai filmipar révén titokzatos és legendás misztikum övezi az ezekben a különítményekben szolgálókat, sok esetben egyáltalán nem érdemtelenül. Ugyanakkor a világ számtalan hadseregében szolgálnak speciális egységek, ilyen az orosz Specnaz (спецназ), a brit SAS (Special Air Service), az izraeli Sayeret Matkal és a Francia Idegenlégió. Róluk bővebben, talán legközelebb írunk.

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

***

Nemrégiben (2018 február 10-én) jelent meg az Archaeological and Anthropological Sciences nevű szakfolyóiratban egy érdekes cikk a 2013 –ban feltárt (és azóta vizsgálatoknak alávetett) budapesti királysírról, mely a Mátyás-templomban található és a kutatók szerint III Béla illetve Chatillon Anna királyné földi maradványait tartalmazza. Az összefoglaló szerint egy nemzetközi kutatócsoport és a magyarországi Országos Onkológiai Intézet tudósai közösen vizsgálták meg – mégpedig archeogenetikai szempontból - III. Béla csontjait. A kormányzati támogatással folyó kutatásba bevonták a göttingeni labort is, így egy meglehetősen komoly tudományos végeredmény született a napokban, melyről Kásler Miklós (az intézet vezetője) tett érdekes bejelentést a sajtónak.

III. Béla és felesége (Anna királyné) sírja a Mátyás-templomban

Ami a vizsgált III. Bélát illeti: a Szent István idején külföldre menekült, majd onnan hazatérve 1061-ben trónra került I. Béla királyunk szépunokája volt és 1148-ban született Esztergomban. Apja II. Géza magyar uralkodó, anyja pedig Eufrozina, kijevi hercegnő volt. Egy Bizánccal kötött politikai alku nyomán került alig 15 évesen a konstantinápolyi császár-udvarba, ahol hét éven keresztül élt. A gyermektelen I. Manuel császár fiának és örökösének tekintette, ám amikor saját fia megszületett, az ifjú magyar herceget visszaküldte Magyarországra. Béla távozása Bizáncból dicsőséges volt, hiszen Manuel 1170 -ben még a császárné féltestvérét  Chatillon Anna antiochiai hercegnőt is feleségül adta hozzá. Odahaza és a fennmaradt írásokban "görög Bélaként" emlegették, a bizánci udvarban megszerzett görög műveltsége okán. Az 1172-ben megkezdett, 24 éven keresztül tartó országlása alatt bevezette a törvények, fontos államügyek oklevelek és nyilvántartások írásban rögzítését, melyhez megteremtette a kancelláriát is. Az ő idején lett magyar királyi szimbólum a kettős-kereszt és nyerte el végső formáját a Szent Korona (a görög korona és a felső latin koronarész ekkor történő összeszerelésével). III. Béla uralkodása alatt zajlott I. László szentté avatása és lett az udvar jegyzője a rejtélyes P mester (P dictus magister) azaz Anonymus.

Uralkodásának második felében III. Béla szerezte vissza Bizánctól a korábban birtokolt dalmát területeket (és űzte el Zára alól a velencei seregeket). A trónon fiai: I. Imre és II. András követték. III. Béla jelentős, művelt és bölcs királyunk volt, egyetlen komolyabb negatívumaként csak a túl sok birtokadományozás említhető meg. Egy alkalommal, 1193-ban például egy egész királyi vármegyét (Modrust) adományozott el egy hívének, Vegliai Bertalannak. Mégis, III. Bélára az Árpád-kor egyik legjelentősebb uralkodójaként emlékezhetünk. 

Visszatérve III. Béla nem régiben vizsgált maradványaira: a neves magyar onkológus - Kásler Miklós - arról adott hírt, hogy III. Béla DNS –ét sikeres genetikai elemzésnek tudták alávetni, melynek során az Árpád-ház apai ágának „Y” kromoszómás vizsgálata is megtörtént. A végeredmény szerint az Árpád-házi királyok apai ágának genetikai profilja az eurázsiai "R1a" haplotípusba tartozik. Ez a „felfedezés” első hallásra egy Közép-ázsiai és nem urali, (azaz NEM finnugor) leszármazást valószínűsít, ám jobban megvizsgálva a kérdést kiderül: az „R1a” a leggyakoribb haplotípus nem csak a szláv, török, dravida és indoiráni népeknél, de még a finnugor népességben is. Így nézve, már korántsem akkora horderejű a bejelentés, hiszen minden ellenkező irányú beállítás ellenére nem bizonyítja, hogy ne lenne közünk a finnugor népekhez (pedig Kásler Miklós ezt "sugallta", kijelentéseivel). 

A finnugor származástól való elhatárolódás egyébként régi törekvés már Magyarországon és mögötte jól érezhetően ott van, hogy népünk egy része nem akar semmiféle közösséget vállalni a finnekkel, akik mellesleg Európa egyik legmagasabb fejlettségi szintjén álló, jól működő, sőt kifejezetten jólétinek tekinthető államát hozták létre kontinensünk északi részén. A finnugor rokonságot elvetők sokkal inkább kötődnének a türk gyökerekkel rendelkező – jelenleg muszlim vallású – Közép-ázsiai kazakokhoz, vagy más sztyeppei etnikumokhoz (akik ma a Kína és Ukrajna közti vidékeken élnek nagy elmaradottságban). Ugyanakkor nagyon is elképzelhető, hogy nekik van igazuk, csak éppen NEM a napokban megjelent bejelentés alapján lehet ezt bizonyítani.

Hogy mi szól a Közép-ázsiai, türk, vagy akár Távol-keleti leszármazásunk mellett? Elsősorban a magyarság külső megjelenése, antropológiája és genetikája. Hogy mi szól az urali – finnugor gyökerek mellett? A nyelvi örökség, a finnugor népek nyelvével való hasonlóság, melyet Reguly Antal az 1840-es években több éves kutatómunkával (és az urali területek bejárásával) tárt a nyilvánosság elé. [A témában ajánljuk társblogunk cikkét: "Dr. Nagy László: Hun és finnugor ősök kérdése a magyar történelemben".]

A kérdés ma sem eldöntött vagy bizonyított. Honfoglaló törzseink elnevezései csupán két törzs esetében mutatnak finnugor kapcsolatokat (ezek a Nyék és a Megyer), a többi esetében a türkös etimológia a valószínűbb és szokásaink, hagyományaink is inkább ezt az irányt erősítik. Ennek megfelelően könnyen elképzelhető egy "vegyes végeredmény" is, azaz ősi törzseink egy részének finnugor, más törzseinknek pedig türk eredete.

A végső, igazi bizonyítás azonban még mindig hátra van. Ez a legfrissebb, napokban tett bejelentés csupán azt erősíti meg, hogy nemzeti királydinasztiánk férfi ága a kontinens egyik leggyakoribb, eurázsiai génállomány-csoporttípusába tartozik. Talán a tudományos genetika későbbi továbbfejlődése hoz még számunkra bizonyítékokat legtávolabbi őseink kilétéről, mely hosszú évszázadok óta foglalkoztatja a magyarságot. 

Harmat Árpád Péter

Felhasznált irodalom:

• Magyarok a Kárpát-medencében (História Könyvek, 1988.; ISBN 9632722043)
• Draskóczy István: A magyar nép története 1526-ig (IKVA Kiadó, 1990.; ISBN 963776013X)
• Kolozsi Ádám: Megvan az Árpád-ház DNS -e, a kutató szerint az Árpád-ház nem finnugor eredetű. Index, 2018.02.22.

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

***

Más bolygók elérése, felfedezése, sőt lakhatóvá tétele sok-sok éve foglalkoztatja már a tudományt és bár eleinte csak a sci-fi irodalom (regények, filmek egész sora) foglalkozott a témával, napjainkban mind többször hallunk a dologról a nemzetközi médiában. Korábban társblogunk foglalkozott már a Mars terraformálásával, ezúttal a környező kőzetbolygók összevetésére vállalkoztunk (legalábbis az elérés és lakhatóvá tétel szempontjából). Ami a környező égitesteket illeti, összesen három található olyan közelségben, hogy egyáltalán felmerülhessen elérésük (emberi legénységgel), ezek pedig a Hold, a Mars, a Vénusz és a Merkur.

Mind kőzetbolygók, vagyis szilárd felszínű bolygótestek, nagy átlagsűrűségű, vasból, és/vagy vas-szulfidból álló maggal. Kiemelendő még a Hold, mely kicsit kilóg a sorból két szempontból is: egyrészt mert a Föld körül keringő égitest (mellékbolygó, vagy hold, égitestek közti "besorolását" tekintve), másrészt pedig mert az ember már meghódította, mégpedig összesen 6 alkalommal: 1969 július 20 -án (Neil Armstrong), 1969 november 18-án, 1971 február 5-én, 1971 július 30-án, 1972 április 21 -én és végül: 1972 december 11-én. A másik "emberközeli" bolygó a Mars, mely a legtöbbet szerepel a sci-fi irodalomban (lásd: "marslakók"), ám még soha nem sikerült felszínére emberi legénységet juttatni. Ugyanakkor szondákkal már feltérképezték vörös szomszédunkat, sőt 1972 december 2-án először a történelemben műszeresen is megtörtént a Marsra-szállás (Marsz-3 szovjet űrszonda). 

Ami az említett kőzetbolygók adottságait, jellemzőit és alapadatait illeti: a Vénusz hasonlít leginkább a Földhöz, hiszen mérete, tömege, összetétele nagyon közel áll bolygónkéhoz. (Lásd fenti táblázat adatait) Mindezek miatt az Esthajnalcsillagot (a Vénusz másik elnevezése) Földünk testvérbolygójaként is emlegetik. Az elnevezésben annak is nagy szerepe van, hogy a Vénusz van hozzánk legközelebb, a két égitest egymáshoz legközelebbi pozíciójában "csak" 38 millio km a távolság köztük. (Összehasonlításul a Hold 384 ezer km-re van.) Ugyanakkor más téren egyáltalán nem hasonlít bolygónkra: felszínén közel 500 fokos a hőmérséklet, óriási a légköri nyomás (majdnem százszorosa a földinek), nagyon erős az üvegházhatás és folyamatosak a kénsavas esők, illetve a több száz kilométeres szélviharok. (A nagyon komoly üvegházhatás miatt forróbb a felszín, mint a Naphoz sokkal közelebbi Merkúron.) A Vénusz gyakorlatilag egy tűzforró pokol, teljesen alkalmatlan emberi ott tartózkodásra (még a legkomolyabb űrruhákban is kockázatos lenne). A bolygófelszín vulkánokkal teli, a légkör 96% -a pedig CO2. A legújabb kísérletek szerint a Vénusz felszínétől számított 50 km-es magasságban már az ember számára is elviselhető körülmények jellemzőek, így egyes kutatók szerint sajátos lebegő állomások formájában egyszer még megvalósulhat a Vénuszon lakható telepek kialakítása. 

A Vénusz felszíne (foto: NASA)

A Merkúr apró bolygó, mely a Naphoz legközelebbi pályán kering, átlagosan alig 58 millió km -re tőle. (A Föld majd háromszor messzebb van a Naptól.) Felszíne változatos, sok tekintetben a Holdéra emlékeztet, de kráterei nagyobbak és több is van belőlük. A hőmérséklet nagyon szélsőséges: a Nap felőli oldalon 400 fok fölé emelkedik, míg az ellen-oldalon mínusz 185 fokig süllyedhet. A Merkúrnak gyakorlatilag nincs légköre (csak nagyon minimális) így a felszíni nyomás is mindössze 2 · 10^–12  millibar (2 billiomod millibar). A káros sugárzás legalább hatszorosa a Földinek, így ez az égitest sem éppen ideális hely bármiféle terraformálásra. Ráadásul a gravitáció majd harmada a földinek. (A Földön: 9,807 m/s², a Merkúron: 3,701 m/s²) A Merkúr nagyon lassan forog tengelye körül, egy fordulat ideje: 58,6 nap, miközben a Napot 88 nap alatt kerüli meg. (Így furcsa módon a Merkúron egy nap 58, egy év pedig 88 napból áll.) Erről a bolygóról tudunk a legkevesebbet, bár a MESSENGER űrszonda 2004 -ben elindítva, egészen 2015 -ig kutatta a Merkúrt és küldött róla adatokat, melyekből hatványozottan többet tudtunk meg róla, mint a megelőző évtizedek alatt összesen. 

Ami a Marsot illeti: erről a szomszédunkról tudunk a legtöbbet. A "vörös bolygó" hőmérséklete áll legközelebb az ember számára elviselhetőhöz, hiszen egyenlítőjén gyakran van 0 fok körül (sőt ritkán plusz hőmérsékletek is előfordulnak). A jellemző a -40 celsius (ez az átlag is), ami lényegesen "barátibb" mint a Vénusz és Merkúr 400-500 fokos tűzforró pokla. A légköri nyomás is mérhető (a Merkúrral ellentétben), csak éppen nagyon minimális, mindössze 7,5 millibar (szemben a földi 1013 millibarral). Ugyanakkor a kozmikus sugárzás iszonyúan magas szintű a Mars felszínén, negyvenszerese a földinek, ami elviselhetetlen az ember számára. A gravitáció hasonló a Merkúréhoz, 3,711 m/s² vagyis alig több, mint harmada az itteninek. (pedig a Mars nagyobb, ami megmagyarázza, hogy miért tekintjük a Merkúrt az egyik legsűrűbb anyagú bolygónak). A Mars felszínén, hatalmas hegyek húzódnak, melyek némelyike akkora, hogy a Mount Everest csak dombocska mellettük. Ilyen az Olympus Mons, mely 27 ezer méter magas. Jelentősek a szakadékok is, a Valles Marineis például 7 ezer méter mély és 200 km széles. A rendkívül ritka marsi légkör 95% -a CO2 (hasonlóan a Vénuszhoz) és 3% a nitrogén aránya. A Marsnak két holdja is van (a Vénusznak és Merkúrnak nincs holdja), az elnevezésük: Phobos és Deimos. A legújabb kutatások szerint a Marson felszín alatti jég formájában jelentős vízmennyiség is található.  

A vörös bolygó: Mars (fotó: NASA)

Összességében a Merkúr - Vénusz - Mars összevetésben egyértelműen a Mars az, amelyik a legközelebb áll az ember számára elviselhetőhöz (mind hőmérsékletét, mind egyéb körülményeit tekintve). Ugyanakkor egyáltalán nincs mágneses tere, így felszínén az ember számára veszélyesen magas a kozmikus sugárzás szintje. Az emberi ott tartózkodás és "élhetőség" szempontjából alighanem EZ az egyik legfőbb probléma a bolygóval.

Tény, hogy az emberiség által eddig megismert bolygók, holdak és más égitestek az élet kialakulása (vagy fenntartása) számára meglehetősen mostoha viszonyokat mutatnak. Az elkövetkező évtizedekben és évszázadokban persze "tágulhat" ez világkép és megismerhetünk hatékonyabb űrutazási módokat, melyek révén messzebbre is "ellátogathatunk" élhető exobolygókat keresve, de egyelőre be kell látnunk: a Föld az egyetlen élőhely a számunkra. Meg kellene tanulnunk (éppen ezért) sokkal jobban vigyázni rá.

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

***