Sir Winston Churchill történelmi szerepe [70.]

2019. május 12. 10:18 - Harmath Árpád Péter

Sir Winston Churchill egyike a történelem legismertebb és legtöbbet idézett nagy alakjainak. Történelmi szerepe 1908 -tól kezdődően előbb Nagy-Britannia politikájában, majd 1940-től már az egész világ históriájában meghatározónak tekinthető. Keménykalapos, elegánsan öltözött, de testes alakja, állandó szivarozása, "V" betűt (a győzelem jelét) formázó kéztartása és örökösen idézhető, szállóigékké lett mondatainak sokasága emlékezetessé teszik őt az utókor számára.

churchill01.jpg

Churchillt sokan Hitler legfőbb legyőzőjének, mások a Brit Birodalom utolsó nagy alakjának, megint mások a XX. század legmeghatározóbb politikusának tartják. Ami tény: a második világháború kirobbanásakor ő rázta fel Angliát abból a passzivitásból és kormányzati letargiából, melybe 1937 és 1940 közt elődje, Neville Chamberlain taszította a szigetországot és amely beletörődő módon hagyta Adolf Hitler európai terjeszkedését és agresszióját. Elsősorban neki volt köszönhető Anglia kitartása a legnehezebb időkben (1940 májusa és decembere között), illetve a háború későbbi éveiben is. Kiváló szónok volt, eltökélt hazafi és sokoldalú polihisztor. Gyönyörűen festett (750 képet készített), kiválóan írt (számtalan könyv fűződik nevéhez, 1953-ban irodalmi Nobel-díjat is kapott), emellett történészkedett, értett a hadviseléshez és bejárta az egész világot.

Sok időt töltött kenti birtokán, Chartwellben (itt előszeretettel építgette, egyszerű kőműves munkával saját kezűleg a házát), szerette feleségét (Clementine Hoziert), akit 1908-ban vett nőül és imádta öt gyermekét is.

churchill_lanyaval.jpg

Churchill kőműveskedik chartwelli házában, Sarah lányával 1928-ban

Nagyon szeretett szivarozni, valósággal vedelte a jó minőségű whiskyt és szinte minden érdekelte, ami a világban történik. Megvetette és veszélyesnek tartotta a politikai szélsőségeket: a nácizmust és a kommunizmust. Ugyanakkor ambivalens személyiségét bizonyítja, hogy miközben élvezte az élet apróbb örömeit, egész életében vissza-visszatért hozzá a depresszió (amit egyszerűen csak "fekete kutyájának" nevezett). Erős szervezete volt, de így is érték egészségügyi traumák: 1941 decemberében szívrohamot, 1953-ban agyvérzést kapott, egyszer pedig (1931 végén, New-Yorkban) elütötte egy autó.

Fiatal korától kezdve érdekelte a politika: első képviselői mandátumát még a konzervatív pártban szerezte, majd 20 évig volt liberális (amikor Angliában is liberális kormányok váltották egymást 1905 és 1922 között), végül 1925-től haláláig visszatért a konzervatívokhoz és ennek a pártnak a "színeiben" lett miniszterelnök is, két ciklusban.

brit_miniszterelnokok.jpg

Sir Winston Churchill kivételes, de megosztó személyiség volt, aki egy egész nemzetet segített át a világtörténelem legtragikusabb időszakán. Mivel 1953-ban elnyerte a térdszalagrend lovagja címet, innentől kijárt neki a sir (szőr) megszólítás is. Életútja az emberi történelem egy jelentős szeletét mutatja meg számunkra.

Churchill útja a politika világába

Churchill életének bemutatásakor kihagyhatatlan megemlíteni és előrebocsátani azt, amire ő maga is nagyon büszke volt: származására, pontosabban rokoni kapcsolatára a brit történelem egyik legnagyobb alakjával, John Churchill herceggel. Az említett úriember az 1701 és 1714 közt zajló Spanyol örökösödési háborúban a brit hadsereg főparancsnokaként harcolt a franciák ellen. Legnagyobb diadalát a korszak egyik legnagyobb összecsapásában aratta a höchstadt -i csatában (1704 augusztus 13-án). Itt 50 ezres seregével (osztrák csapatokkal kiegészülve) tönkreverte a francia-bajor haderőt, megfordítva az egész háború menetét. Nevezetes őséről Churchill könyvet is írt.

Nagyrészt családja hagyományai előtt meghajolva, de részben említett felmenője miatt is már fiatalon a katonai pályát választotta. Alig 21 évesen már huszár alhadnagy lett belőle, majd tisztként beutazta az egész Brit Birodalmat (és egyben az egész világot). Némi plusz anyagi juttatásért hadi-tudósitásokat is készitett, mellyel a fogalmazás, írás, retorika területén is korán komoly tapasztalatokat szerzett.

fiatal_churchill.jpg

A 21 éves Churchill, 1895-ben, huszártiszti ruhában

Szolgált Kubában (1895-ben), ahol megszerette a szivarozást, majd huzamosabb időt töltött az indiai Bombay -ben, aztán harcolt Pakisztánban a pastuk ellen (a malakandi csatában), majd Szudánban és 1899/1900 -ban Dél-Afrikában. Az utóbbi helyszínen vett részt a búr háborúban, mely során még hadifogságba is került (de sikeresen megszökött).

Először 25 évesen, 1899 -ben fordult a politika felé: amikor indult a parlamenti választásokon. Ekkor még vesztett ugyan, de egy évvel később, 1900-ban már konzervatívként az alsóház tagja lehetett (mint Oldham képviselője). Alig négy évvel később, 1904-ben a liberálisok felé fordulva pártot váltott, majd újabb két évvel később államtitkári kinevezést kapott. Innentől egyre feljebb és feljebb ívelt politikai karrierje.

Miniszter, katona, képviselő

Miután 1906-ban megjelent első könyve -- melyet egyébként édesapjáról írt -- elnyerte Asquith miniszterelnök bizalmát és 1908 -ban kereskedelmi miniszterként a brit kormány tagja lett. Két évvel később, 1910 -ben belügyminiszter, majd az Admiralitás Első Lordja (a brit királyi tengerészet feje). Később Lloyd George kormányában, 1917 -től hadfelszerelési, majd hadügyminiszter és légügyi miniszter. Ekkor úgy tűnt számára, hogy karrierje csúcsára ért. Azonban ezekben az években érte egyik legnagyobb kudarca is: egyike volt ugyanis a katasztrófával végződő Gallipoli partraszállás megtervezőinek. Később a hadművelet kudarcát az ő nyakába varrták.

churchill_1900.jpg

Churchill 1900-ban, alig 26 évesen (Library of Congress / Wikimedia Commons)

Az első világháború alatt, megtépázott katonai hírnevének helyreállítása érdekében szárazföldi alakulatokhoz kérte magát és a nyugati fronton egyszerű zászlóalj parancsnokként szolgált (őrnagyi, majd alezredesi rendfokozatban). A háború után szakított a liberálisokkal, 1924-ben független képviselő lett (Epping képviselője), majd 1925 -től már a konzervatívok embere. Elnyeri Stanley Baldwin bizalmát, aki pénzügyminiszterré teszi (1925-1929). Életében a következő fordulatot az 1929 -es év hozza: ekkor a konzervatívok bukásával ő is "pályaszélre" kerül. A munkáspárt uralma alatt (1929-1935) a könyveinek, a festésnek és egyéb hobbijainak élt. A politikai számkivetettségből 1938 -ban lépett újra a hatalom fókuszába, amikor a konzervatív párt harcias szárnyának élére állva, szembe helyezkedett a mind népszerűtlenebb Neville Chamberlain -nel. A második világháború küszöbén, 1939-ben újra ő lett az Admiralitás Első Lordja (mint ahogyan az első világháborúban is ő viselte ezt a tisztséget).

Anglia miniszterelnöke

Az 1940 -es esztendő és a rengeteg háborús hír végzetesen kiélezte a politikai viszonyokat Angliában. A Hitleri német hadsereg 1939 szeptemberében lerohanta Lengyelországot, majd 1940 tavaszán Dániát és Norvégiát, illetve a Benelux államokat (Hollandiát, Belgiumot, Luxemburgot). 1940 május 10-én pedig az első német katonák francia földre léptek. Az angol képviselők pánikba estek: Írország kivételével az összes környező ország német kézre került, így várható volt Anglia megszállása is.

Chamberlaint egyre kevesebben tartották alkalmasnak az ország vezetésére, VI. György és a konzervatívok Lord Edward Halifax (külügyminiszter) kormányfői kinevezését sürgették. Ám a parlament ellenzéki képviselői (liberálisok és munkáspártiak) akik elfogadták a nagykoalíciót (vagyis a konzervatívokkal közös kormányzást) csak olyan jelöltet támogattak, akinek múltjában nem csak kizárólag konzervatív karrier látható. A feltételeknek az akkoriban már 66 éves Churchill felelt meg leginkább, hiszen korábban, 1904 és 1924 közt liberális kormányokban szolgálta a királyságot. Így végül 1940 május 10-én Winston Churchill lehetett Nagy-Britannia következő miniszterelnöke.

churchill_felesegevel.jpg

Churchill feleségével (1940 június)

Nem volt könnyű dolga: el kellett érnie, hogy a Chamberlain és Halifax vezette "egyezkedés-pártiak" ne csináljanak ostobaságot és ne vegyék rá a törvényhozást a Hitlerrel való egyezkedésre (melynek Anglia biztosan vesztese lett volna). Amellett fel kellett szítania a britek harci kedvét is, hogy a korábbi passzív apátiát lelkesedés váltsa fel és az angolok harcba induljanak szigetük védelméért. A rádióban elmondott szenvedélyes szónoklatainak és az alsó házban előadott hihetetlen beszédeinek hatására azért lassan megváltozott a helyzet: Nagy-Britannia végre késznek mutatkozott a harcra

" ...harcolni fogunk a tengereken és az óceánokon, harcolni fogunk egyre növekvő bizalommal és erővel a levegőben, megvédjük szigetünket, bármibe kerüljön, harcolni fogunk a tengerparton, harcolni fogunk a leszállópályákon, harcolni fogunk a mezőkön és az utcákon, harcolni fogunk a hegyekben; sohasem adjuk meg magunkat..." /részlet Winston Churchill, 1940. június 4-én, a brit alsóházban elmondott beszédéből/

Churchillnek hatalmas szerepe volt a Hitler ellen kialakuló szövetséges összefogás megszületésében, az Atlanti Charta létrejöttében. Összesen 12 alkalommal vett részt nagy konferenciákon más országok vezetőivel és a háború alatt 100 ezer kilométert utazott. Napi kapcsolatban állt az Európában harcoló brit csapatok főparancsnokával, Bernard Law Montgomeryvel és 1944 nyarától (a normandiai partraszállástól) az amerikaiak vezetőjével, Eisenhowerrel is. Tárgyalt, utazott, intézkedett fáradhatatlanul, amíg végre nem fordult a kocka és a szövetségesek 1945 májusára le nem győzték a nácikat.

churchill_hatodik_gyorgy.jpg

Churchill a király (VI. György) oldalán, 1945-ben

A legsötétebb óra

Joe Wright 2017-ben készített, de a magyar mozikban csak 2018 januárjában bemutatott életrajzi drámája történet-hűen mutatja be Churchill egy hónapját, mégpedig 1940 tavaszán. Láthatjuk miniszterelnökké válását, harcait saját pártjával és küzdelmét két riválisával: Chamberlainnel és Halifax lorddal. Vele vagyunk a legveszélyesebb napokban: 1940 májusának végén, amikor egyszerre aggódott a Dunkerque partjain reked több százezer angol katona sorsáért és Angliáért, melynek német elözönlésére akkoriban bármely nap lehetett számítani. Aztán felülkerekedik a bajokon és megmenti a brit katonákat. Az ő ötlete volt ugyanis, hogy a lakosság hajóin menekítsék át a harcosokat a csatorna túlpartjára. Ez volt a híres dinamó hadművelet, melyről Christopher Nolan készített látványos filmet 2017-ben. [Aki még nem látta a filmet, az ugorja át az itt következő spoileres részt.]

dunkirk.jpg

Churchillt a Legsötétebb órában Gary Oldman alakítja, mégpedig zseniálisan. Játékát 2018-ban Oscar díjjal jutalmazták. Noha sokat kellett maszkírozni rajta, hiszen valós testsúlya közelében sem volt Churchill elhízott alkatának, azért ügyesen oldották meg "átalakítását". A filmben óriási pozitívum, hogy kiemeli Churchill 1940 tavaszán véghez vitt küzdelmét belső riválisaival szemben, akik minden módon akadályozták miniszterelnöki sikerességében. Külön említésre méltó, ahogyan a Legsötétebb óra bemutatja VI. György és Churchill sajátos viszonyát. A különleges módon trónra került uralkodó (aki testvére botrányos lemondását követően lett király) eleinte nem kedvelte Churchillt, sőt nem is bízott benne. Ám amikor megtudta, hogy a parlamentben csak ő tart ki a Hitlerrel való harc mellett, megváltozott róla a véleménye. A film egyik jelenetében VI. György kíséret nélkül, hétköznapi ruhában keresi fel Churchillt saját otthonában. Beszélgetnek és békét, illetve egyezséget kötnek egymással, kölcsönös támogatást ígérve a másiknak.

legsotetebb_ora.jpg

Jelenet, "A legsötétebb óra" című filmből

A film másik csúcspontja Churchill metrós kalandja, amikor a miniszterelnök egy nap kipróbálja a londoni metrót (minden kíséret és felhajtás nélkül). Persze mindenki felismeri, ő pedig két megálló közt nagyot beszélget az egyik kocsi utasaival (akik nem győznek csodálkozni). A jelenet végén Churchill úgy érkezik a parlamentbe, hogy megfordítja az alsóház letargikus hangulatát, az egyszerű emberektől kapott elszántsággal felvértezve. A filmben hallhatjuk Churchill híres beszédeit is, melyek akaratlanul is lelkesedéssel töltenek el bennünket.

churchill_eisenhower.jpg

Churchill és a szövetséges csapatok főparancsnoka: Eisenhower

Churchill élete 1945 után

A háború végén, a britek a világ nagy meglepetésére nem választották újra Churchillt, mert csak háborús időkre alkalmas kormányfőnek tartották. Helyette egyetlen ciklusra Clement Attlee lett Nagy-Britannia új prime ministere. Ám Churchill nem vonult vissza a politikától. A brit parlamentben 1945 után is sokat számított véleménye. 1946 március 5-én, az amerikai Fulton városában elmondott híres beszédét tekintik ma is a hidegháború kezdetének. Jellemző, hogy mennyire figyelt a világ szavaira és mennyire mérvadó volt mindaz, amit mondott. (Egy egész korszak kezdetét kötik mondataihoz.)

winston_churchill.jpg

Népszerűsége 1950-ben újra kormányfői székhez juttatta Churchillt: 1951 és 1955 közt másodszor is Anglia miniszterelnöke lehetett. Ez az új ciklus azonban már megterhelte idős szervezetét: 1953-ban, 79 évesen agyvérzést kapott, majd 1955-ben fizikai és szellemi állapotára hivatkozva végleg visszavonult a politikától. A halál 90 évesen, 1965 január 24-én érte. A XX. század egyik legnagyobb politikusa és történelmi személyisége volt.

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad a posztot, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzettar_also_konyvek.jpg

2019.05.12.(10:18)   

25 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr2914817738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Periodista. 2019.05.12. 13:26:13

Churchill legnagyobb szerepe abban volt, hogy 1940 tavaszán felrázta Angliát korábbi passzivitásából és beszédeivel, harcra buzdító szónoklataival, határozott kiállásával elérte a britek mozgósítását majd az angliai csatában való győzelmet.

Recensens 2019.05.12. 19:44:13

Ami a negatívumokat illeti: A posztban is említett gallipoli kudarcban volt szerepe, aztán Churchill sokáig (egészen 1937-ig) szimpatizált a fasiszta Mussolinivel. Végül 1943-ban nem tett semmit a hatalmas Bengáli éhinség ellen (melyben 1 millióan haltak meg). Három dolog, amit persze ellensúlyoznak a pozitívumok, mint a második világháborús szövetségi rendszer összehozása és Anglia szerepe a háborúban.

Négyes_ 2019.05.12. 20:10:04

@Inceptio: Ezek mellett sokan az ő nyakába varrják a drezdai szőnyegbombázást is, sőt olvastam állítólagos homoszexualitásáról szóló cikket is. Ma is sok a bírálója, de persze rajongója is. Ez a poszt középen állva, szerintem objektív.

Fortress_ 2019.05.12. 20:21:56

@Equalizer.: A drezdai bombázás (1945 február 15.) nyilván egy felesleges túlkapás volt a szövetségesek részéről (150 ezer - 200 ezer halottal), de hozzá kell tenni: a brit vezérkar, tiszti-állomány és maguk a britek is nyilvánvalóan bosszúra vágytak a korábbi időszak (1940-1944 közti) német bombázásaiért (sőt rakéta támadásaiért).

A másik kérdés: nem tudni, hogy személyesen Churchill mennyibe okolható a bombázás katonai akciójának túlkapásáért. Az akciót Arthur Harris légimarsall (Bomeber Command főnöke) kezdeményezte és rendelte el. Bár valószínűleg kellett hozzá Churchill jóváhagyása is.

Azért a 4 évnyi Lufwaffe bombázást egyetlen nagy brit bombázással megtorolni sajátosan nagy válaszcsapásnak tűnik.

yerico1 2019.05.13. 08:53:07

@Jericho 1: Az a 4 évnyi bombázás semmiség volt ahhoz, amit a britek vittek végbe. Sőt, Coventry bombázása is brit akció eredménye lett. A németek ugyanis két rádiójel segítségével jelölték ki a bombázóknak a célterületet. Két külön pontból indítottak egy rádiójelet, és ahol ezek metszették egymást, ott kellett a bombákat kioldani. A célterület eredetileg a londoni dokkok felett lett volna, a britek azonban sikerrel zavarták a jelet, ami így Coventry fölé került. Az eredmény ismert. A britek bombázták Berlint, erre Hitler felhúzta magát, abbahagyatta a felettébb sikeres addigi taktikát, és a repülőterek, dokkok, radarállomások helyett a város bombázására adott parancsot. A britek nem is hitték, hogy ekkora szerencséjük lesz, már alig volt repülőjük a védekezéshez, és most hirtelen csökkent rajtuk a nyomás.

yerico1 2019.05.13. 08:53:15

Valamikor a 80-as évek végén volt egy felmérés a brit diákok között, hogy ki is volt Sir W. Churchill. Kevesen találták el, de a legjobb válasz az volt, hogy "Ilyen névvel csakis biztosítási ügynök lehet."

erkölcsi hulla 2019.05.13. 08:53:23

Terrorbimbázások, sok százezer civil legyilkolása.

Muad\\\'Dib 2019.05.13. 08:53:33

@Inceptio:
Igen, Churchill esetében egyáltalán nem megkerülhető az az aprócska tény, hogy kifejezetten rasszista volt. Persze nyilván a saját korában kell kezelni az alakját, de azért egy ilyen fontos információt elhallgatni sem illik.

Recensens 2019.05.13. 08:56:51

@Muad\\\'Dib: Elárulom: akkoriban MINDEN kékvérű, előkelő, brit arisztokrata rasszistaként lenézte nem csak a már bőrszínűeket, de saját nemzetének munkásait is. Nem volt ebben semmi különleges és persze maga Churchill sem lehetett kivétel. Azért ő leállt beszélgetni az egyszerű emberekkel és megvetette a nácikat.

Cartman 2019.05.13. 11:49:23

Azt tegyük hozza, hogy a filmbeli metros jelenet a valosagban nem törtent meg.

MEDVE1978 2019.05.13. 11:50:20

Megosztó személyiség volt, dehogy miért, azt már nem írja le a poszt.

A teljesség igénye nélkül:

1. Churchillt nem érdekelték a civil áldozatok az ellenség oldalán. Drezda terrorbombázása mellett rengeteg bizonyíték van erre.
en.wikipedia.org/wiki/Operation_Chastise
2. Terrorbombázással egyetértett és tudatosan alkalmazta: en.wikipedia.org/wiki/Strategic_bombing_during_World_War_II#The_British_later_in_the_war
3. Preferálta és javasolta a mérges gáz használatát, annak effektivitása és kíméletes gyilkolása miatt még az első világháború idjeén és utánawww.theguardian.com/world/shortcuts/2013/sep/01/winston-churchill-shocking-use-chemical-weapons
4. 1944-ben a jó öreg Winston el akarta árasztani a Ruhr vidék városait harci gázzal, erről a tábornokai beszélték le.
www.ihr.org/jhr/v06/v06p501b_Weber.html
5. Az alkohol mellett több függőségben szenvedett, amelyek a világképét is befolyásolták. Lásd dokumentumfilm: port.hu/adatlap/sorozat/tv/churchill/beszamithatatlan-allamferfiak-altered-statesmen/episode-108656?section=tv&title=beszamithatatlan-allamferfiak-altered-statesmen&seriesTitle=churchill&id=episode-108656
6. Természetesen rasszista és birodalmi beállítottságú volt, de ez valóban olyan, mint hogy Ceasar is alsóbbrendűnek ítélte a barbárokat.
7. Churchill és Roosevelt tudatosan feláldozták a balti államokat és a kelet-európai országokat a háborús győzelem oltárán. Bár Churchill a háború végén érezte, hogy ez kapufa, Sztálin már nyeregben volt és Churchill elfogadta az Iron Curtaint.

A sort még lehetne folytatni mondjuk valóban a bengáli éhínséggel és egyéb ínyencségekkel, de minek. Churchill valami olyan, mint az atombomba. Kegyetlen, embertelen, tömeggyilkos, viszont segített lezárni a második világháborút.

Vajk a Vitéz Várjobbágy 2019.05.13. 11:51:13

@Inceptio: a nácik nem nézték le a saját nemzetük munkásait, a sztálinisták sem. Osztályszerű megosztás szempontjából még Churchill volt talán az amorálisabb, bár ez persze a többi dimenziót figyelembe véve nem bír nagy jelentőséggel.

@Muad\\\'Dib: Az itt is felhozott bengáli éhínséget a nyakába varrni vagy a drezdai és más bombázásokat háborús bűncselekményként kezelni óvatosan kell. Jelenleg én nem tudok arról, hogy bármilyen tényleges bizonyíték felmerült volna az elsővel kapcsolatban arról, hogy a britek a felperzselt föld taktikáját akarták volna választani, vagy az indiaiakat akarták volna sakkban tartani az éheztetéssel. Churchillnek volt pár kemény megjegyzése, mint hogy gyűlöli az indiaiakat, állatiasnak tartja a vallásukat, az ő hibájuk, hogy úgy szaporodnak, mint a nyulak, vagy hogy hogyhogy annyi indiai meghalt az éhínségben, de Gandhi nem.

PLusz ott van példaként az ír éhínség, vagy a búr éhínség, ami valóban szándékos népirtás volt és közvetlenül a britek tehettek róla. Viszont az indiai éhínségeknél ez nem ennyire egyértelmű, mert habár a brit ültetvényes rendszer, akácsak Afrikában nyilvánvalóan hozzájárult a problémához, de nem volt közvetlen kiváltó ok. A közvetlen kiváltó ok a természeti tényezők mellett a túlnépesedés volt, amiben egészen igaza volt, hogy a bengáli térség tarthatatlanul túlnépesedett, ami pedig a bengáliak hibája. Az pedig egy gyarmati birodalomban elképzelhetetlen, hogy egy totális háborúban álló ország az erőforrásait egy túlnépesedett tartományban fogja felhasználni arra, hogy fenntartsa a túlnépesedést.

chrisred 2019.05.13. 11:51:18

@yerico1: De ide kell venni a V1-es és V2-es "csodafegyverek" bevetését is, amik pontatlanságuk miatt nyilvánvalóan nem közvetlen katonai célokat szolgáltak, hanem az ellenség lakossága elleni megtorlófegyverek voltak, amint a nevükben is benne volt.

dr. mesterséges színezék 2019.05.13. 11:51:23

@Inceptio:
Amikor a félsziget elfoglalásának az a része meghiúsult a flottát érő erős parti tüzérségi tűz miatt, hogy a hadihajók morzsolják fel a védelem nagyját, a tervet egyébként támogató flottaminiszter Churchill a folytatás lefújását javasolta, de ignorálták.

Az, hogy a Gallipoli katasztrófa a nyakában maradt, annak is indikátora, hogy már fiatalon rutinos politikus volt, és tudta, hogy a publikum előtt semmi értelme tagadni és megmagyarázni, mert abból nem jöhet ki jól.
Ehelyett eltűnt egy időre a színpadról... nem úgy, mint a kollégái teszik napjainkban.

slowMotion 2019.05.13. 11:51:29

Churchill eladott minket Jaltaban az oroszoknak.
A 300eves angol politika alapja -az oszd meg es uralkodj- a tortenelem soran most eloszor talan becsodol (brexit).

ace22 2019.05.13. 11:52:09

Az Atlanti Charta aláírásával gyakorlatilag a Brit gyarmatokat átengedte az Egyesült Államoknak kölcsönbérleti (Lend-Lease) szerződésben nyújtott nyersanyag- és fegyverszállítmányokért, amit az USA Navy védőőrizetében szállítottak át az Atlanti óceánon. 2000-ben még fizették a részleteket.

Több helyen olvastam, hogy mindent elkövetett az USA beráncigálásába a világháborúkba (Q-hajók, hadijog megsértése - "Baralong incidens", Lusitania, Zimmermann távirat, propaganda ezerrel), ami persze érthető. A polgári célpontok bombázásának szorgalmazását is több forrás említi.

További adalékért az "Operation Unthinkable" és az "Operation Vegetarian" kifejezésekre érdemes rákeresni.

Master. 2019.05.13. 12:18:55

@khamul: A "sokoldalú polihisztor" csak látszólag jelző halmozás, valójában lehet helytálló. A polihisztor ugyanis azt jelenti, hogy több tudományban jártas, de lehet valaki úgy is sokoldalú, hogy nem tudományokban, hanem egyéb dolgokban tájékozott. Egy példa: az egyik ember, 3-4 tudományban jártas, de például a kőműveskedésben, festészetben, szobrászatban járatlan és írni sem tud, míg a másik (pl Churchill) több tudományban jó és még pluszban az előbb felsoroltakban is. Akkor ő egy sokoldalú polihisztor, míg az előbb csak simán polisztor.

kun andras 2019.05.13. 12:53:44

"He is a drunken bum", mondta róla Roosevelt. www.youtube.com/watch?v=iwFzm6rZH3o

_z_ 2019.05.13. 17:38:37

@slowMotion: Tegyük hozza, hogy elötte viszont a balakni partraszallast szeretett volna, pont azert, hogy Europa minel több reszeröl kiszoritsa a kommunistakat: www.masodikvh.hu/hadszinterek/europa/del-europa/53-balkani-brit-partraszallas-1944-oktober-4
Jaltaban ennek hijan mar joval kevesebb mozgastere volt.

gigabursch 2019.06.27. 12:02:09

Úgy tűnik sokáig tart az előzetes moderáció elbírálása, pedig csak olyan tényeket írtam le, amit másik is és akkor, amikor még gyakorlatilag egy szem komment sem volt kint.

chrisred 2019.06.27. 12:02:21

@slowMotion: Ja, annak a politikának az volt az alapja, hogy a britek ellenőrizni tudták a tengereket, és ezáltal a világkereskedelmet is. Csak az tud politikai befolyást gyakorolni, akinek hatalma van.

Control. 2019.06.30. 01:32:36

Churchill nem volt tökéletes, még feddhetetlen sem. Viszont két dolog elvitathatatlan tőle: az egyik, hogy a leginkább válságos időkben jól vezette országát és elérte Anglia válaszcsapását a náciknak, a másik, hogy közreműködött egy erős szövetség létrehozásában a Hitleri náci Németország legyőzésére.

Disztopia 2019.07.31. 10:14:51

Churchill XX.századi szerepe az angol birodalmi politika korának és a bipoláris hidegháborús időknek az átmenet adása.
süti beállítások módosítása