Éppen május 19-én volt az angol Harry herceg és Meghan Markle házasságkötése, melyet az egész világ figyelemmel kísért (és nálunk is közvetítette a TV). A látványos és érdekes ceremónia ráirányította a figyelmet az angol uralkodóházra. Honnan is ered az előkelő dinasztia? Miért Windsor a vezetéknevük? A posztban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Anglia trónján nyolc uralkodói dinasztia váltotta egymást az 1066-os hastingsi csatát követő időktől egészen napjainkig. Ezek a következők: Normann uralkodóház, Anjou-Plantagenet ház, Lancester és York ház, Tudor-ház, Stuart-ház, Hannover-ház, Szász-Coburg dinasztia és 1917 óta a Windsor-ház. Ha a kezdeteket vizsgáljuk: a XI. századi ütközetet megelőzően, a kora-középkorban a Brit szigeteken több, egymástól független királyság létezett (pl.: Wessex, Mercia, Northumbria, Wales, Kent … stb. Lásd lenti térképünket) ám 1066-ban a normann támadók Hódító Vilmos vezetésével legyőzték őket. Innentől a brit népesség a normann uralkodóház alatt élte mindennapjait. Érdekes idők voltak, hiszen míg a királyi udvar és az előkelők rétege franciául beszélt (a normannok nyelvén), addig a köznép az angolt használta, a törvények és az egyház nyelve (a „hivatalos nyelv”) pedig a latin maradt.

Az Anjou-Plantagentek alatt vett részt Anglia a keresztes háborúkban (Oroszlánszívű Richárd), majd a franciákkal 116 évig húzódó 100 éves háborúban, 1337 és 1453 között. Közben a francia-ajkú uralkodói elit abszolut hatalma gyengülni kezdett, a nemesség és polgárság is befolyást követelt az uralkodói döntésekbe.

Az első angol király, aki már koronázási esküjét is angol nyelven mondta el (sokak szerint az első „igazi” angol királyként) IV. Henrik volt (ur.: 1399-1413). Vele lépett hatalomra a Lancester-ház, majd a rózsák háborúját követően a York-ház, illetve 1485-től a híres Tudor dinasztia. (A rózsák háborúja egyébként egy elhúzódó trónharcként vonult be az ország történelmébe és évtizedekre osztotta meg a brit nemességet  az uralkodócsalád két ága közti harcokban.) A nevető harmadikként felbukkanó Tudorok (1485 és 1603 közt) öt fontos királyt és királynőt adtak Angliának, ők: VII. Henrik, a feleséggyilkos VIII. Henrik, VI. Edward, I. (Véres) Mária és I. Erzsébet (a szűz királynő). Erzsébet kora Shakespeare időszaka volt, a nagy angol felfedezőutak és a Spanyol Birodalom elleni küzdelem ideje.

A Tudorokat a skót eredetű Stuart-ház követte a trónon. Az ő időszakukban zajlott Anglia leghosszabb és legvéresebb belső válsága 1640 és 1688 közt, mely polgárháborút, diktatúrát és forradalmat is hozott. (1649 januát 30-án I. Károly egy fejjel lett alacsonyabb, mikor a brit parlament kivégeztette.) Az első Stuart-házi angol király, I. Jakab (1603-1625) lánya, Stuart Erzsébet egy német fejedelemhez V. Wittelsbach Frigyes pfalzi választófejedelemhez ment feleségül. Ebből a frigyből született aztán Pfalzi Zsófia,  aki 1658-ban Ernő Ágost (Braunschweig-Lönaburgi Lajos György) hannoveri választófejedelem felesége lett. A pár leszármazottai alkották a Hannover-házat. Ez az új dinasztia összesen hat uralkodót adott az Egyesült Királyságnak, ők voltak a "Györgyök" vagyis I.,  II., III., és IV. György, majd IV. Vilmos és végül I. Viktória (Viktoriánus-kor). Korszakukban zajlott az amerikai függetlenségi háború (III. György alatt), illetve a XIX. század nagy brit gyarmatosítása, Viktória királynő hosszú, 64 évig tartó uralkodása alatt, 1837 és 1901 között. (Viktória egyébként az "India császárnője" címet is viselte 1876-tól haláláig.)

A jelenleg hatalmon lévő Windsor-dinasztia 

A Hannover-ház uralkodói státusza 1840-ben megszakadt, hiszen az alig 21 esztendős Viktória királynő – uralkodásának harmadik évében - férjhez ment a Szász-Coburg-Gotha hercege címet viselő Albert herceghez. Ezzel a friggyel és a belőle születő utódokkal új angol uralkodóház, a Szász-Coburg-Gotha dinasztia került hatalomra, mely csupán egyetlen királyt adott Angliának, mégpedig VII. Edwardot. A meglepő fordulat oka az, hogy fia később nevet változtatott. VII. Edward és Alexandra hercegnő házasságából 1865-ben született meg V. György, akit 1910-ben koronáztak meg. Uralmának hetedik évében, 1917-ben történt a furcsa fordulat: az első világháborúban ellenséggé vált németektől örökölt uralkodói családnév lecserélése egy sokkal „angolosabb” dinasztia-névre.  Az új név a Windsor lett. A választás – V. György magántitkára, Arthur Bigge, (Lord of Stamfordham) javaslatára esett a Windsorra, mert a Londontól 35 km-re fekvő, híres angol település közelében feküdt az egyik legősibb – még I. Vilmos korában épült - brit kastély, és itt került aláírásra a Magna Carta Libertatum is (1215-ben). Azonkívül III. Edward is itt született és itt jött létre a híres térdszalag rend is.

A Windsor-ház tehát 1917-ben született meg és II. Erzsébetig (vagyis napjainkig) összesen négy uralkodót "adott" az országnak: V. Györgyöt, VIII. Edwardot, VI. Györgyöt és II. Erzsébetet. Közülük nevezetes volt VIII. Edward, akinek személyéhez a dinasztia egyik legnagyobb botránya is kapcsolódik, hiszen alig egy évvel koronázását követően, 1936 decemberében lemondott a trónról, mégpedig egy elvált, amerikai nő szerelme kedvéért. Az új uralkodó öccse, a beszédhibás (dadogós) Albert lett, aki VI. György néven lépett trónra. VIII. Edward a világháború alatt nyíltan szimpatizált a nácikkal. Életének hátralévő részét Franciaországban élte le, 1972-ben bekövetkezett haláláig.

Az angol uralkodói dinasztia történetében az újabb változás akkor következett be, amikor II. Erzsébet 1947-ben feleségül ment Fülöp herceghez, aki bár az Oldenburg-ház oldalágához tartozott, a Mountbatten nevet vette fel.

Erzsébet királynő a házasságot követően nem változtatott nevet, megmaradt a Windsor mellett. Az ekkoriban hozott döntés szerint Erzsébet egyenes-ági leszármazottai a Windsor nevet használhatják, míg a NEM egyenes-ági rokonoknál a Mountbatten-Windsor családnév kerül használatba. II. Erzsébet királynő már 92 éves, halála esetén fia, Károly, walesi herceg lehet az uralkodó, majd a trónöröklési rend a következő: Vilmos herceg, majd gyermekei: György herceg, Sarolta hercegnő és Lajos herceg, majd hatodik helyen a most házasodott: Harry herceg.

A brit királyi család 1937-ben, VI. György megkoronázásakor

A Windsorok története nagyon sok érdekes fordulatot rejt, elég Károly trónörökös első feleségének, Dianának az életére és rejtélyes halálára gondolnunk (mely 1997 augusztus 31-én, Párizsban következett be). Nagy kérdés, hogy II. Erzsébet után (akinek élete egyébként szintén nagyon sok furcsa fejezetet tartalmaz) az idén már 70 éves Károly kerül e majd a trónra, vagy önzetlen módon (és idős korára való tekintettel) átruházza esetleg az uralkodói hatalmat idősebb fiára, az idén 36 éves Vilmosra?

A kérdést sokan találgatják az Egyesült Királyságban és egyre többen gondolják úgy, hogy Vilmos lenne a szerencsésebb választás. Erzsébet királynő április 21-én volt 92 éves, 66 éve van már trónon. A "feladvány" egyre aktuálisabb az évek múlásával. Akárhogyan is lesz, a család történetét mindenképp érdemes továbbra is figyelemmel kísérnünk.

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad a posztot, keresd fel Facebook oldalunkat is!

*** 

2018.05.19.(14:40)