Földünkön több település is "versenyezhet" a világ legősibb települése "címért", mely települések nagy része ma már nem lakott - csak régészeti területként és műemlék együttesként látogatható - viszont néhány esetben még napjainkban is városi élet folyik az ódon falak között. A legelső városok 5-10 ezer évvel ezelőtt létesültek, az őskor végén és az ókor kezdetén. Legtöbbjük spontán alakult ki fontos útvonalak, kikötők, bányák, folyami átkelőhelyek, jó adottságú, földrajzi pontok mentén, jellemzően az emberi civilizáció bölcsőjének tekintett Közel-Keleten, Mezopotámiában és Fönícia partjain. 

De nézzük sorban - a fenti térképet is felhasználva - mely városokról is van szó, melyek voltak a legősibbek Földünkön:

12. Babilon. Krisztus előtt 2500 óta lakott település, a mai Irak területén. Ma már nem létező település, de hosszú évszázadokon keresztül Babilon volt az emberiség legfontosabb városa. Az Óbabiloni Birodalom Krisztus előtt 1728 és 1600 közt virágzott. Jelentős uralkodója Hammurapi, a világ első, megmaradt törvénykönyvéről híres, mely egy diorit oszlopon maradt fenn. Híresek voltak Babilon falai és a lenyűgöző Istár-kapu, mely a város második virágzása idején épült, az Újbabiloni Birodalom korában, Krisztus előtt 600 körül. Itt volt az ókori kelet egyik legnagyobb vallását közvetítő Marduk-papságnak is a központja.

11. Mohendzsodaro. Krisztus előtt 2500 körül épült az Indus folyó partján, az Arab-tengertől kb ezer kilométerre, mely ma Pakisztánhoz tartozik. A települést a híres ókor Indus-völgyi civilizáció, vagy Harappá-kultúra népe hozta létre. A város utcái megdöbbentően fejlett geometriai érzékkel lettek megtervezve és az eredetileg 5 km hosszú, 6 méter magas, helyenként tornyokkal megerősített ősi városfal is bámulatos. A település ma már nem lakott és gazdag látnivalót nyújtanak romjai.

10. Trója. Krisztus előtt 3000 óta, azaz 5 évezrede lakott település a törökországi Trója városa, ahol napjainkban is élnek emberek. A város neve ma: Truva. Trója egykoron legendásan hatalmas falai hosszú évszázadokon keresztül álltak ellen minden támadónak és Agamemnón görög serege is csak csellel tudta bevenni. Az ókori Trója sokak számára erről a bizonyos háborúról ismert, mely a Krisztus előtt 1200 körül zajlott. Ebben a harcban a mitológia szerint a mükénei görögök egy faló segítségével jutottak a várba. Ezt a történetet írta meg Homérosz is az Íliászban. Trója ősi romjai máig tartogatnak meglepetéseket.

9. Szidón. Kr.e. 3500 -ban már létezett Szidón városa a mai Libanon déli részén, mely az ókori időktől Fönícia egyik legjelentősebb és leggazdagabb kereskedővárosa volt. A kezdetektől magas szintű üveggyártás és arany-ezüst művesség jellemezte. Szidón a Bibliában is többször szerepel. Ma virágzó arab város, körülbelül 200 ezer lakossal. 

8. Szúza. Kr.e. 4000 körül jött létre az ókori Elam, később Perzsia, ma Irán virágzó városa a Perzsa-öböl közelében. Története kezdetén Elam fővárosaként Babilónia legfőbb riválisa volt a sumérek lakta területeken. Később ugyan az asszírok lerombolták, a perzsák idején újra felemelkedett és a hatalmassá váló Perzsa Birodalom fővárosává vált. Innen indult a Föld első kövezett országútja a ma már Törökországhoz tartozó Szardeisz híres kikötőjéhez. (Az út 2700 km hosszan haladt.) Ma már nem lakják. 

7. Damaszkusz. Szintén Krisztus előtt 4000 körülire tehető a szíriai Damaszkusz városának alapítása. Az ókori kelet nagy birodalmai egymással versenyezve akarták meghódítani a gazdag városállamot, mely hol Egyiptom, hogy Mitanni, hol a Hettita Állam igazgatása alá tartozott. A középkor nagy részében az arabok majd oszmánok igazgatták, miközben világszerte híressé vált acélgyártása. A damaszkuszi kardokat mindenütt sokra tartották. Damaszkusz, ma Szíria fővárosa, ahol 1,7 millió ember él.

6. Aleppo. Krisztus előtt 5000 óta virágzó város a szíriai Aleppo. A települést eleinte az amoriták lakták, jelentős kereskedőállammá téve a várost környékével együtt. Később hettita, majd perzsa, makedón, római végül bizánci és oszmán fennhatóság alá került. Mindvégig jelentős település maradt, gazdag kereskedelmi kapcsolatokkal és helyi kézműves iparral. Napjainkban a szíriai polgárháború jelentősen lerombolta házait és visszavetette az 1,8 milliós nagyváros fejlődését.

5. Athén. Krisztus előtt 5000 óta Európa legjelentősebb városai közt említhető a Pallasz Athéné istennőről elnevezett görög település. A Hellasz fénykorában, Krisztus előtti VI. és IV. század közt a Föld vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja volt. az athéni Akropolisz a világ egyik legismertebb fellegvára. Ma Görögország fővárosa, ahol a teljes agglomerációban három millió ember él.

4. Büblosz. Krisztus előtt 5000 óta létező föníciai település a mai Libanonban. Neve az ógörög biblion, egyiptomi biblosz könyvek-papírok szóból ered, mely arra utál, hogy az ókori kelet nagyvárosaiba innen szállították az írásra használt papiruszt. Egy időben a világ legforgalmasabb kikötőjét birtokolta. Ma, Libanon egyik jelentős városa 30 km távolságra a fővárostól, Bejrúttól. 

3. Uruk. Krisztus előtt 6000 óta lakott település a mai Irak területén fekvő, egykori sumér városállam. Uruk Kr.e. 3000 -ben már 50 ezer lakossal és 11 kilométernyi városfallal büszkélkedett az Eufrátesz partján. Az Ábrahám mondakör szerint Ábrahám Krisztus előtt 1800 körül, innen indulva ment Kánaánba az első sémi (zsidó) közösségeket megalapítani. A világtörténelem első írott anyaga, a Gilgames-eposz is Urukhoz köthető, itt uralkodott ugyanis a történet főhőse, Gilgames király. Krisztus előtt 3000 -től Krisztus előtt 1739 -ig (amikor először rombolták le a babilóniaiak) vezető szerepet betöltő fontos sumér városállam volt. 

2. Catal Hüyük. Krisztus előtt 7500 -ra teszik az ősi törökországi romváros alapítását. Alig ezer évvel később, már 5000 lakosa volt, mára rendkívül gazdag régészeti területként tartják számon. Lakói az ókor kezdetének rejtélyes népei közé tartoztak, akik földet műveltek, háziasított állatokat tartottak és vadásztak, szentélyeket, szobrokat, domborműveket hagyva maguk után.

1. Jerikó. A világtörténelem legrégibb városát valamikor Krisztus előtt 9-10 ezer körül hozhatták létre, Jeruzsálemtől 35 kilométerrel északkeletre, a Jordán folyótól 8 km -el nyugatra. Mintegy 250 méterrel a tengerszint alatt fekszik, ami egyben a Föld legmélyebb lakott településévé teszi. Első lakóiról keveset tudunk, valamiféle pre kánaáni népesség lehetett. Az emberiség itt emelt először falakat, melyek egy része még ma is látható (5,75 m magasságú). Jerikó megszületését elsősorban kedvező fekvésének köszönhette, hiszen itt cserélt gazdát a Holt-tengertől érkező só, szurok és a Földközi-tenger felől érkező türkiz, porceláncsiga illetve obszidián. Mindezeken túl a Jordán folyón való átkelés is itt valósulhatott meg legkönnyebben. Kr.e 2300 körül lakói már amoriták. Később, Kr.e. 1200 körül a betelepülő első zsidó csoportok Józsué vezetésével lerombolták Jerikó falait és elfoglalták a települést (legalábbis a Biblia szerint). A várost ezután már zsidók építették újjá.

Jézus korában már virágzó kereskedelmi központ lett. A várost a perzsák idején újra lerombolták és elnéptelenedésnek indult. A VII. században arab lakosság telepedett le Jerikó környékén. A XIX - XX. században az arab lakosság száma megnövekedett és Izrael megalakulását követően fontos plaesztin várossá vált. Ma Palesztina része, mintegy 23 ezer lakossal. 

Természetesen az ősi, több ezer éves városok sora folytatható - itt van például a törökországi Göbekli Tepe, az egyiptomi Memphis, a Közel-keleti Jeruzsálem, a Krétán fekvő, Knósszosz és a görögországi Argos illetve Mükéne - komoly feladat a történészek és régészek számára annak megállapítása, hogy ezek az egykoron lakott területek, mikor váltak valódi városokká. Az emberiség legrégibb településeinek kutatása még ma is rejt új felfedezéseket és a történész szakma egyik legizgalmasabb kihívását jelenti.

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!