A halloween sokszor tévesen XX. századi (és tipikusan amerikai) hóbortként jelenik meg egyes véleményekben, holott egy nagyon ősi, egészen az ókorig visszanyúló európai szokásról van szó, melyet a  mindenszentek és halottak napjától eltérő dátumon tartanak. Halloween: október 31 -én, a mindenszentek november 1-én, a halottak napja pedig november 2 -án tartandó. A források szerint az első halloween ünnepeket a kelták tartották, mégpedig a Krisztus előtti időkben. A druida papok (druidák) úgy gondolták, hogy az évnek ezen a napján a halottak az élők között járnak-kelnek. Ez a nap a tél kezdetével Samhain -kor indult, amikor a napisten a halál és sötétség istenének fogságába kerül és összehívja a halottak szellemeit. 

Később a kelta területek egy része Észak-Gallia és Britannia meghódításával római fennhatóság alá került, így ez az ünnep integrálódott a birodalmi ünnepek közé. A különleges nap a "mindenszentek napját megelőző este" magyarázattal rögzült az európai szokásrendbe, így az angol szóhasználatban "All Hallows Eve" azaz "mindenszentek előestéje" nevet kapta.

Sokáig főként csak az angolszász területek ünnepelték, majd elterjedt az egész világon, mégpedig a töklámpás készítésének szokásával együtt. Ez utóbbi egy régi ír legendára támaszkodik, melyben egy részeges kovács (Jack O'Lantern) rászedte az ördögöt, amikor az érte jött, hogy magával vigye. A kovács azzal ugratta, hogy ő tudja  a módját annak, hogy rávegye: örökre egy fán maradjon. Az ördög nem hitt neki és felmászott egy fára, mire a kovács egy keresztet vésett a fa törzsébe. Az ördög nem mert lemászni. Végül miután megígérte a kovácsnak, hogy nem viszi magával és nem is jön vissza többé kísérteni, lejöhetett. Később, mikor a kovács meghalt, lelke újra találkozott az ördöggel. A kovács lelkét ugyanis nem fogadta be a menny. Az ördög azonban szintén nem akarta a pokolba invitálni, így lámpásnak egy örökké égő fadarabot adott neki, hogy lelke visszataláljon az élők közé. A kovács lelke az égő fadarabot egy kivájt répába tette és azóta is bolyong pokol és menny között. Később a legenda Amerikába érve módosult: ott már répa helyett tökbe helyezték a lámpást. Azóta az angol nyelvű országokban a Halloween összekapcsolódik a tökfaragással és a kivájt tökökbe helyezett mécsesek szokásával. 

A november elsején tartandó mindenszentek ünnepét (Festum Omnium Sanctorum) a 4. században még a pünkösd utáni első vasárnap tartották, majd a VIII. században helyeződött át november elsejére. 741-ben III. Gergely pápa elismerte egyházi létjogosultságát. Később Jámbor Lajos frank uralkodó, Nagy Károly fia és a Frank Birodalom nagy hatalmú császára 835 -ben a IV. Gergely pápa engedélyével "hivatalos" egyházi ünneppé nyilvánította az alkalmat. Innentől fokozatosan szokássá vált ezen a napon az üdvözült lelkekről való megemlékezés. 

A november másodikára eső "halottak napja" (Commemoratio Omnium Defunctorum) története 998-ra nyúlik vissza, amikor az akkoriban nagy hírű cluny apátságban Szent Odiló főapát bevezette a halottakról való megemlékezés szokását. Eleinte a bencés rendházak ülték az ünnepet, majd a XIV. századtól az egész katolikus anyaszentegyház átvette. Ekkor az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő lelkekért imádkozunk. Szokás a gyertya-gyújtás, az ünnepi mise és a sírok meglátogatása, rendbetétele. /További érdekességek: Történelmi blog/

Ha érdekesnek találtad a posztot, keresd fel Facebook oldalunkat is!

Blogunk önálló oldala: www.jegyzettar.hu