Szeptember 11-én a New-York -i WTC ikertornyok elleni terrortámadás évfordulóján sokaknak jut eszébe Oszama bin Laden neve, akit az Egyesült Államok a terror-akció első számú gyanúsítottjaként keresett 10 éven keresztül (2001 és 2011 között). A szaúdi olajmilliárdos 1988-ban alapította meg al-Kaida nevű terrorszervezetét (a pakisztáni Pesavarban), majd lett az USA engesztelhetetlen és örök ellensége. Már 1998-ban 224 halálos áldozatot követelő akciót szervezett az USA kenyai és tanzániai nagykövetségei ellen, ám esze ágában sem volt itt megállni. Minden idők egyik legnagyobb akciójára készült, melynek napjául 2001 szeptember 11-et választotta.

kép forrása: snopes.com

A New York -i Világkereskedelmi Központ ikertornyait olyan terroristákkal romboltatta le, akik csupán szúró-vágó eszközökkel voltak felfegyverezve, amikor eltérítették, majd a felhőkarcolókba vezették a katasztrófákat okozó utasszállító repülőgépeket. Az egész világ felkapta fejét a majdnem 3 ezer halálos áldozatot követelő borzalmas tragédia láttán/hallatán. Az épületek összedőlése után az FBI, a CIA és minden létező amerikai hírszerző-, biztonsági szervezet nyomozásba kezdett az akció kitervelőinek felkutatásáért. A nyomozás végül az al-Kaidához illetve bin Ladenhez vezetett. Közben az amerikaiak egy része (később a világ közvéleményének is egy bizonyos hányada) különböző konteo elméletek gyártásába kezdett, melyekben közösnek mutatkozott, hogy valójában nem az al-Kaidát és bin Ladent okolták az akcióért. Egyesek szerint gazdag amerikai tőkések, mások szerint izraeliek, kínaiak, oroszok, vagy a maffia állt az egész mögött. Ám a hivatalos amerikai álláspont továbbra is arab terroristákat, bizonyos országokat és az al-Kaidát tartotta a tragédia fő felelőseinek.

Az USA bosszúra készült, melynek kivitelezése három szálon indult meg: az Afganisztán elleni háború révén, az Irak elleni háború segítségével és természetesen Oszama bin Laden felkutatásának és kiiktatásának elrendelésével. Meglepő módon a három közül a legutóbbi, vagyis bin Laden elfogása volt a legnehezebb. Éveken keresztül keresték ugyanis a Föld szinte minden országában, de 10 éven keresztül nem találták nyomát sem. Aztán egyszer csak váratlanul megtalálták.

kép forrása: theguardian.com

Sokakat meglepő módon nem a Himalája, az Afgán hegyvidék vagy más elszigetelt, elérhetetlen helyen bujkált, hanem egy jelentős ázsiai nagyváros egyik frekventált városrészében.

Bin Laden halála

Az Al-Kaida vezér elfogásának ténye 2011 május 2-án Donald Rumsfeld egykori védelmi miniszter egyik munkatársa révén szivárgott ki, amikor az illető a Twitteren tett egy bejegyzést. Később kiderült, hogy a Fehér Ház és a Pentagon már 2011 márciusa óta készült bin Laden elfogására, ugyanis ekkor tartották az első olyan értekezletet, amelyen felmerült, hogy a pakisztáni Iszlámábádtól északra lévő Abbottabad városában megtalálták a világtörténelem legkeresettebb bűnözőjének búvóhelyét. Megtalálására egy futárjának beazonosítása és követése után került sor. Bin Laden nem használt telekommunikációs eszközöket, például telefont vagy internetet, ami megnehezítette tartózkodási helyének megtalálását. Tudta ugyanis, hogy az USA minden létező kommunikációs csatornát figyelni tud. Végül a futárja vezette nyomára a CIA embereit. 

Villáját május elsején éjszaka, amerikai helikoptereken érkező Navy SEAL kommandósok támadták meg, akik rövid tűzharcban megölve testtőreit, kivégezték a terrorista vezért. A halálos lövést egy Robert O’Neil nevű katona adta le. A bin Laden utáni hajszáról 2012-ben Kathryn Bigelow készített remek thrillert, melynek címe Zero Dark Thirty (Magyarországon: A Bin Láden hajsza) lett. A főszerepet a gyönyörű Jessica Chastain kapta, magát a filmet pedig a Filmworlds az 5 legjobb terrorizmusról szóló film közé válogatta.

Négy évvel később 2015-ben egy Seymour Hersh nevű 78 éves amerikai újságíró, a London Review of Books hasábjain hazugsággal vádolta meg az amerikai kormányt, és azt állította, hogy bin Ladent nem úgy ölték meg, ahogyan azt a Pentagon állítja. Szerinte egyrészt nem nyomozás, hanem egy pakisztáni hírszerző vezette nyomra a CIA -t - a 25 milliós vérdíj reményében - másrészt bin Laden akkoriban már a helyi szervek foglya volt. Meglepő és ellentmondásokkal teli állításait azonban semmilyen forrásanyaggal nem tudta azóta sem alátámasztani.

A rajtaütés helyszíne és a halálos lövést leadó amerikai kommandós

A hivatalos kommunikáció szerint a kommandós akció után és a végleges DNS azonosítást követően Bin Laden holttestét a Carl Vinson anyahajó fedélzetére vitték, ahol fehér szövetbe burkolták és iszlám szertartás keretében a szülőföldjéhez közeli Arab-tenger vizébe temették. Bin Laden szerepét az Al-Kaida élén al-Zawahiri vette át. 2014 nyarától az Al-Kaidánál is nagyobb fenyegetés, az Iszlám Állam - illetve annak vezetője: Ibrahim Awad al-Badri (felvett nevén: Abu Bakr al-Bagdadi) - lett a terrorizmus legveszélyesebb (és legkeresettebb) alakja.

Felhasznált anyagok:

• Kevin Maurer - Mark Owen: A Bin Laden akció. 21. Század Kiadó, 2012.
• A. P. Ferwagner - B. Szélinger: Oszama Bin Laden
• The Guardian - Osama bin Laden's death: aftermath and reaction -Wednesday 4 May 2011

Ha érdekesnek találtad a posztot, keresd fel Facebook oldalunkat is!

2020.09.11.18:41