Lezajlott az idei történelem írásbeli érettségi, mely középszinten meglehetősen egyszerű kérdésekből állt. Megszokott módon az írásbeli két részből tevődött össze: egy rövid válaszos és egy esszé részből (melyben a vizsgázóknak két fogalmazást kellett megírniuk). A rövid választ igénylő 12 feladatból 6 db a magyar történelem témaköréből, 6 pedig egyetemes témakörökből került ki. 

Összességében az évek óta jellemző problémák jöttek elő újra az idei feladatsornál is: túl sok adatelemzés, rengeteg szövegértési feladat (melyek nem igényeltek semmiféle lexikális tudást) és túl kevés eseménytörténeti kérdés, melyek helyett megint temérdek társadalmi és gazdaságtörténeti példákat kaptak a diákok. Megint igaz lett, hogy jó logikával és jó szövegértéssel simán leérettségizhetett az is, akinek fogalma sem volt magához a történelemhez. Sajnos az érettségiztetés alapelve idén sem változott. De nézzük a részletes feladatokat.

A legelső feladat megszokott módon ókorról szólt: képeket és forrásokat kellett összepárosítani és felismerni, hogy Róma az a város, ahol a feladatban szereplő épületek elhelyezkednek. A második példa a középkori céhekhez kapcsolódott és leginkább jó szövegértést igényelt.

A harmadik feladat Hunyadi Mátyás külpolitikáját vette górcső alá, meglehetősen egyszerű kérdésekre várva választ, a megadott forrás-szöveghez.

Az idei történelem érettségi negyedik feladata a nagy földrajzi felfedezésekről szólt, melyhez térképek is kapcsolódtak. Az ötödik példa a XVIII. századi magyar népességváltozásokat emelte ki, mely szövegértést és grafikon-elemzést is igényelt a tanulóktól.

A hatodik feladat az ipari forradalomhoz kapcsolódott melyhez képeket is kaptak a vizsgázók, így tulajdonképpen egyszerű volt megválaszolniuk a kérdéseket. A hetedik példa a dualizmus korának nemzetiségi politikáját ölelte fel egy hosszadalmas szövegértési feladattal.

A nyolcadik feladat már XX. százados témát tartalmazott, hiszen a Szovjetunió sztálinista gazdaságpolitikájával foglalkozott, a kilencedik pedig a zsidóság magyarországi helyzetével a két világháború között. Itt a Numerus Clausus ismerete és forráselemzés is kellett a helyes megoldásokhoz.

A tizedik feladathoz már a hidegháborút választották a készítők: a korszak fontosabb szervezeteit kellett felismernie a vizsgázóknak, megkülönböztetve a gazdasági és katonai jellegű szervezeteket. Ilyen a NATO, KGST és például a Varsói Szerződés illetve Marshall-terv. Ez volt az idei írásbeli legjobb feladata, sőt az egyetlen igazán színvonalas példa.

Az utolsó két feladat hazánk történelmének utolsó korszakait vette górcső alá: a 11. feladat a Kádár-kort idézte fel (grafikon-elemzésekkel és karikatúrákkal), a legutolsó pedig az utóbbi években megszokott roma-kérdés volt, adatsorokkal.

Az esszé feladatok közül a két rövid esszé egyetemes témákat, a két hosszú esszé pedig magyarországi témákat ölelt fel. A rövid esszék: A kereszténység üldözése, A második világháború előzményei; Hosszú esszék: I. Károly gazdasági reformjai, Az 1956-os forradalom.

Jó témák, az esszéket illetően voltaképp elégedett vagyok: ügyesen választották ki mindet. Itt kettő kidolgozása olvasható.

Mindent egybevéve az idei, 2020-as történelem érettségi könnyű volt, az esszé kérdések megfelelőek, viszont a rövid válaszos rész sajnos inkább szövegértési és adatelemző, mintsem történelmi feladványokból állt.

Harmat Árpád

Ha érdekesnek találtad a posztot, keresd fel Facebook oldalunkat is!

2020.05.06.16:37