Idén a járványhelyzet miatt különleges jelentőséggel bír az írásban letett történelem érettségi, hiszen a szóbeli vizsgarész elmaradása miatt minden ezen a feladatsoron múlik majd. Azért hozzá kell tenni, hogy akik az írásbelin elégtelenek megfelelő százalék-eredményt érnek el (25% alatt), azok szóbelizhetnek, ami így afféle pótvizsgaként funkcionálhat.

A kép forrása: kisalfold.hu

Az idei (2021 -es) feladatsor nem volt különösebben nehéz, ám sajnos több helyen megtévesztő feladatokból állt és számtalan alkalommal kevéssé lényeges kérdésekre fókuszált, miközben megint túl sok szövegértelmezési próba elé állította a diákokat, a valós tudás felmérése helyett. Bár az elmúlt években kialakult történelem-érettségiztető rendszert alapvető problémák jellemzik, az idei feladatsor több tekintetben is egyedire sikerült (egy-két dologban pozitív de sokkal több jellemzőt illetően negatív értelemben).

A legelső feladat az ókori Hellász idejéről, egészen pontosan Periklész koráról szólt. Ez volt a 12 kérdésből álló első vizsgarész legjobb és legérthetőbb feladata. Aki készült ebből a korszakból, az tudhatta, hogy Periklész sztratégosz tisztséget viselt, hogy a népgyűlés jelentette az ókori Athén legfőbb irányító szervét és hogy miért vezették be a cserépszavazást.

A második feladat a középkor építészeti stílusaival foglalkozott, nem túl okos és eredeti módon.

Bár a kérdés nem nevezi meg a gótika és román stílust, mégis azok jellemzőire kíváncsi. Művészettörténeti a tárgykör tehát, lebutított kivitelben.

A harmadik feladat témája Mátyás király és III. Frigyes 1463-as alkuja, melynek történelmi jelentősége jóindulattal sem nevezhető jelentősnek. Hunyadi Mátyással kapcsolatban tucatnyi fontosabb körülmény, döntés, rendelkezés vagy esemény kiemelhető, vagyis nem éppen a bécsújhelyi szerződés volt élete és uralkodása leglényegesebb eleme.

A negyedik feladat a bronzérmes a bugyuta kérdések sorában: a manufaktúrák és kezdődő iparosodás korát tárja a vizsgázó elé, megtévesztő, félreérthető és több jó választ felvető kivitelben.

A feladat a céh és manufaktúra különbségét és a kapitalista termelés jellemzését firtatja. Az biztos, hogy egyértelműbb kérdésekkel szerencsésebb lett volna feldolgozni, számonkérni a témát.

Az idei érettségi ötödik feladata a nemzetiségekkel és a XVIII. századi betelepítésekkel, migrációkkal foglalkozik. A legelső, Periklészes feladat mellett ez tekinthető a második legjobbnak. Tiszta, világos és egyértelmű.

Ez a betelepítéses téma rendszeresen visszatér a középszintű érettségikben, jelentőségét évek óta kiemelik az oktatási szakemberek a központi szerveknél (valódi súlyán felül kezelve a kérdéskört).

A hatodik feladat a legbugyutább: Bismarck külpolitikáját firtatja teljesen félreérthető módon. Ráadásul a vaskancellár politikájának éppen nem a lényegi részeire fókuszál.

A hetedik feladat témája az 1848/49-es forradalom és szabadságharc. A megszerezhető 4 pontból az első Kossuth beszédeinek helyes időrendbe rakásáért jár, a második az áprilisi törvények lényegének ismeretéért, a harmadik a függetlenség kimondásának helyéért (ha tudjuk, hogy az Debrecen volt), a negyedik pedig a harcra szólító Kossuth-beszéd felismeréséért. Nem nehéz, bár a negyedik rész több-megoldásos lehet.

A nyolcadik feladata második világháború közvetlen előzményeivel foglalkozik és Hitler egyik 1939 szeptemberében keletkezett beszédét veszi górcső alá:

Van itt térkép-részlet felismerés,békeszerződés ismeret, szövegértelmezés is. Nem túl nehéz feladat, bár nem is éppen a leglényegesebb 1939-es történelmi eseményekkel foglalkozik.

A kilencedik kérdés az ezüstérmes bugyutaság: a Horthy-korszak társadalmát két egyszerű fotó elemzésével próbálja felidézni és feladattá formálni.

Nyilván ha parasztot látunk akkor mezőgazdasági-, a munkást, akkor pedig ipari témák jutnak eszünkbe. Ez a feladvány ennél nem is megy ennél messzebb. Érthetetlen mi lehetett a feladat-készítő célja.

A tizedik feladat az NSZK és az NDK 1990-es egyesítésére irányul:

Leginkább szövegértelmezésről van itt szó, bár furcsa módon a német egység lényegtelen elemeit a Kelet-Európában feltételezett esetleges későbbi német befolyást firtatja.

Az utolsó előtti feladat a Kádár-korszak társadalmi viszonyait szimpla adatelemzéssel vizsgálja:

Több helyen félreérthető a kérdés és felveti a több jó válasz lehetőségét is. Sajnos itt sem a megszerzett, tárgyi tudásra kíváncsi a kérdés-alkotó, ami a kisebbik probléma, de pontatlan is a kérdések-válaszok megfogalmazásában is.

Az utolsó, tizenkettedik feladat a jelenkori Magyarország politikai intézményeivel foglalkozik:

A kérdések az MNB, a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék és az alapvető jogok biztosa feladatköreire mennek rá, arra fókuszálva, hogy a vizsgázó felismeri e ezeket az egyes idézeteket olvasva. Közepese nehéz feladat, de szakmailag nincs vele probléma.

Összességében három nagyon bugyuta, három egészen jó és hat átlagos nehézségű feladatot kaptak idén történelemből a fiatalok. Az esszé vizsgarészben idén is két témát kellett kidolgozni. Ezekért ugyanúgy 50 pontot lehetett szerezni, mint a 12 rövid-válaszos kérdéssorért (melyekről eddig esett szó). A vizsgázó idén is két-két feladatból választhatott: a hosszabb esszénél két magyar történelmi téma, a rövid esszénél pedig két egyetemes téma között döntve.

13. esszé feladat: A hűbériség rendszere

14. esszé feladat: A Szovjetunió ideológiája

15. esszé feladat: a török terjeszkedés Magyarországon 

16. esszé feladat: A dualizmus ipara

Felhasznált anyag: eduline.hu 

Harmat Árpád

Ha érdekesnek találtad a posztot, keresd fel Facebook oldalunkat is!

2021.05.05. (23:47)