Rejtő Jenő, a légiós- és ponyvaregények koronázatlan királya [67.]

2019. március 30. 12:27 - Harmath Árpád Péter

Éppen 114 évvel ezelőtt, 1905 március 29 -én született a magyar ponyva- és légiós regényírás legnagyobb alakja, Reich Jenő, aki íróként a Rejtő Jenő nevet használta (melyre egyébként hivatalosan soha nem változtatta meg a nevét). Különleges ember volt, bámulatos memóriával, iszonyatos munkabírással, egészen egyedi és utánozhatatlan humorral illetve valami olyan elképesztő tehetséggel megáldva -- a különböző szürreálisan vicces karakterek megteremtésében -- hogy még csak hasonló stílusú íróról sem tud máig sem az irodalomtörténet. Utánozhatatlan és megismételhetetlen volt minden, amit csinált.

rejto_jeno1.jpg

Rejtő rövid, alig 37 évig tartó élete önmagában is különlegességnek számít: volt színész, ökölvívó, focista, újságíró, kabarészerző, regényíró, József Attila és Karinthy Frigyes jóbarátja, beutazta Európát és megjárta második világháború sújtotta Ukrajnát is. Sajnos a halál is itt érte (pontosabban Oroszországban) 1943 január elsején (munkaszolgálatosként). Rengetegen ismerték, nagyon sokan szerették és százezrek olvasták. Rövid élete során megszámlálhatatlanul sok karaktert ismert meg, így regényeiben fel tudta használni élettapasztalatait.

Harmadik gyermekként született Budapesten (1905 március 29-én) és az Izabella tér 5 szám alatt (egy első emeleti lakásban) töltötte gyermekkorát. Két gyermekkori barátjához -- Buttola Edéhez és Nádasi Lászlóhoz --egész életére meghatározó, szoros kapcsolat fűzte. Tizenévesen leginkább a foci és a színház iránti rajongás kötötte össze a három fiatalt, majd Rejtő az ökölvívás felé fordulva némileg "kilógott" a sorból. Rózsa Jenő hatására (aki harmadik barátként lett meghatározó életében) rendszeresen bokszolt, mígnem Székely József edző egy alkalommal (edzés közben) el nem törte orrát. 

rejto_jeno3.jpg

Sziklai Jenővel (középen) és Buttola Edével

Alig 19 évesen döntötte el, hogy kipróbálja a színművészetet is és 1924 -től Rákosi Szidi színésziskolájába kezdett járni. Sajnos hamar kiderült azonban, hogy nincs kiemelkedő tehetsége a színészethez. Új érdeklődési területet választott tehát, mégpedig az írást. Azonban hogy valódi élményekből tudjon "táplálkozni" az írás során, előbb európai körutazásra indult és 1928 illetve 1930 közt (alig 23-25 évesen) bejárta szinte egész Európát. Útvonala: Berlin - Hamburg - Svájc - Prága - Bécs - Törökország - Ausztria volt, majd elvetődött Párizsba is. Bár csupán három hónapot töltött a francia fővárosban (1930 tavaszán), ez a negyed esztendő volt legmeghatározóbb egész későbbi életére nézve. Utazásai során rendszerint szegényes körülmények közt élt és különböző fizikai munkákat vállalva tartotta el magát. De a lényeg számára az élmények, tapasztalatok begyűjtése volt ekkoriban és persze a világ megismerése. Közben elsajátította a francia nyelvet és megismerte a francia kultúrát.

Párizs után következett Marseilles (számtalan regényének helyszíne), majd Korzika és Észak-Afrika. Bár óriási vita van jelenleg is (főleg életrajzírói körében) arról, hogy Rejtő valóban járt e Afrikában (és belépett e a francia idegenlégióba), teljesen nem zárható ki annak lehetősége, hogy számtalan idegenlégiós regényéhez, saját élményekből táplálkozva gyűjtött tapasztalatokat. E sorok írójaként én máig töretlenül hiszek abban, hogy igenis megfordult a légióban, még, ha rövid időre is. Olyan szemléletesen és részletesen mutatja be ugyanis a Szaharát és az idegenlégió szokásait (a katonák életmódját), hogy mindezt csak személyes élményekből meríthette. Afrikából aztán Nizzán, Genován és Trieszten keresztül tért haza 1930 nyarán Pestre.

rejto6.jpg

Rejtő a Balatonon, családjával

Rejtő Jenő igazi sikerkorszaka 1932 -ben vette kezdetét, amikor Pesten kabarészerzőként kezdett dolgozni. Előtte, 1930 és 1932 közti átmeneti években kisebb fővárosi újságoknál dolgozott havi 40 pengős éhbérért, amit francia nyelvoktatással egészített ki. (De így is nyomorgott.) Ám 1932-ben végre felragyogott szerencse-csillaga, miután összefutott régi barátjával, Nádasi Lászlóval és az kabaréírásra biztatta. Első közös művük, a Gengszeridill című rövidke bohózat 1932 őszén óriási sikert aratott. A korszak két leghíresebb színésze, Salamon Béla és Kabos Gyula számtalan bohózat "forgatókönyvét" köszönhették Rejtőnek. A 30-as évek első felében Rejtő gyakorlatilag Pest első számú kabaré-, operett-, és bohózat írójává lépett elő, aki több színháznak, mulatónak is dolgozott. Műveit Salamon Béla és Kabos mellett a Latabár fivérek is játszották. Rejtő 1935-re már havi 2000 pengőt keresett, ami tízszerese volt a korszak egyik leghíresebb slágerében megfogalmazott szlogennek: "... havi 200 pengő fixszel az ember könnyen viccel". (Rozsnyai Sándor - Vadnay László szerzeménye)

A regényírás csak 1936 -tól került Rejtő életének középpontjába, amikor összefutott a Nova Kiadó tulajdonosának, Müller Dávidnak az unokaöccsével, Müller Györggyel, akit régről, még a bokszoló korszakából ismert. Rejtő Jenő 1936 és 1942 közt folyamatosan írta kitűnőbbnél, kitűnőbb regényeit, melyek sorra arattak hatalmas sikereket országszerte. Legelső regénye a Pokol zsoldosai címet kapta (1936-ban), majd következett a Menni vagy meghalni (1937), Csontbrigád (1938), A fehér folt (1938), Az elveszett cirkáló (1938), A láthatatlan légió (1939), A vesztegzár a Grand Hotelben (1939), A szőke ciklon (1939). Legtermékenyebb évei az 1940, 1941-es esztendők voltak, ekkor születtek legjobb regényei, mint Az elátkozott part (1940), A három testőr Afrikában (1940), A tizennégy karátos autó (1940), Piszkos Fred a kapitány (1940), Az ellopott futár (1941).

rejto_jeno4.jpg

Rejtő egyik törzshelye, az Abbázia

Műveit P. Howard néven írta, de vadnyugati témájú regényeinél a Gibson Lavery írói álnevet használta. Ilyen western témájú regénye a Nincs kegyelem, A tigrisvér, a Nevada szelleme, a Pokol hegyei között és a Texas Bill, a fenegyerek. Nem tudni sajnos, hogy a Howard és Lavery neveket honnan "szedte" és miért pont ezeket választotta, de tény, hogy a 30-as évek Magyarországán általános szokás volt, hogy a ponyvaregények szerzői, különböző jól hangzó angol írói álneveket használjanak.

Ami Rejtő 30-as évekbeli életmódját illeti: a kicsapongás és folytonos munka (vagyis írás) jellemezte. Törzshelye a Japán Kávéház volt (Andrássy út 45.), ahol napjai legnagyobb részét töltötte (szinte reggeltől estig). Itt írt, reggelizett, kávézott, ebédelt, römizett és beszélgetett barátaival. Közben lóversenyekre járt, szerencsejátékra költött, ivott, cigarettázott, éjszakázott, mulatott. Sokat járt a Bucsinszky-klubba (kaszinóba) is, ahol Harmath Imre szerzőtársával rendszerint reggelig rulettezett vagy kártyázott, sokszor hatalmas pénzeket veszítve.

rejto8.jpg

Nyaranta a Balatonra járt, ahol különböző panziókban töltött pár napot, néha egy-egy operett megírása kedvéért a Budai Színkör tagjaival, néha egyedül, vagy családjával. Ilyenkor fürdött, napozott, strandolt. Volt olyan alkalom is, hogy Karinthy Frigyessel nyaralt Siófokon a Vitéz Panzióban. Rejtő kitűnő kapcsolatokat ápolt a korszak hírességeivel: jó barátságban állt például József Attilával, Kellér Andorral, Salamon Bélával, Csortos Gyulával (az 1931-es fekete-fehér film, a Hyppolit a lakáj főszereplőjével). Jó viszony fűzte a Latabár-testvérekhez és Kabos Gyulához is. A színház és filmvilághoz ezer szállal kötődött, ő írta például az "Aki mer, az nyer" című színdarabot is, melyet 1934-től több, mint 150 alkalommal adtak elő Honthy Hanna főszereplésével. A 30-as években összesen egyébként 100 kabaréjelenetet, librettót, színdarabot és bohózatot írt.

rejto_jeno2.jpg

Rejtő a korszak legismertebb "sztárjaival": Kabos Gyulával, Karinthyval és Salamon Bélával

Saját tulajdonú lakása soha nem volt Rejtőnek, de jelentős jövedelme révén könnyedén ki tudta fizetni különböző szállodákban. hotelekben lévő szobáit és egyéb albérleteit. Ami nőkhöz fűződő kapcsolatát illeti: Rejtő nem nagyon szánt időt arra, hogy nőkkel ismerkedjen: két feleségét is úgy ismerte meg, hogy előtte gépírónőként alkalmazta őket. Az első házasságát 1935-ben kötötte (Boros Rózsikával), a másodikat pedig 1937-ben (Gábor Magdolnával). Gyermek sajnos egyik kapcsolatból sem született. Megszállott módon éjszaka írt, gyakran 20-24 órán keresztül ébren maradva, alvás nélkül. Ehhez rengeteg kávét ivott és aktedront szedett. Mai szóhasználattal élve: Rejtő két végén égette a gyertyát. Harmadik gépírónője, Kovács Magda így emlékezett közös munkájukra:

" ... Én a folyamatos diktálásra emlékszem, soha nem szakított félbe, és nem állt le korrigálni. Nem jegyzetelt előre, a szerkezet és a hős benne élt. Miután elkészültem, átvette tőlem az anyagot, és elkezdte stilizálni a szöveget. Másnap visszakaptam a kéziratot, majdnem mindegyik oldal össze volt firkálva, de úgy, hogy néhány flekken csak két-három olvasható so maradt. ... Munka közben rengeteg feketét ivott, ezért nem tudott aludni. A töméntelen sok kávé megártott neki. Lefekvés előtt altatókat szedett, de így is panaszkodott, hogy össze-vissza álmodik, nyugtalanok az éjszakái. Mindig hajszolta magát, és általában nagyon ideges volt. Főleg akkor gurult be, ha munka közben véletlenül közbeszóltam, és ezzel leállítottam a diktálás áradatát. Persze előfordult, hogy "fékezett", ilyenkor rám nézett és megkérdezte: "Tetszik ez a rész?" Vagy: "Elég mulatságos?" Mindig csak az őszinte véleményemre volt kíváncsi."

Sajátos életmódjának egy idegrendszeri probléma lett az eredménye: 1939 -ben két hónapra a Jávor utcai (Lipót mezei) idegszanatórium lakója lett. Közben szakított a Nova Kiadóval (mert a tulaj egyre többször húzott ki teljes részeket műveiből) és a Csillag Kiadóval, majd a Auróra Kiadóval végül pedig Soóky Margit Kiadójával dolgozott.

rejto_jeno5.jpg

Rejtő számára a végzetet a második világháború, a nyilas-mozgalom, a terjedő antiszemitizmus illetve nácizmus hozta el. Egy nyilas folyóirat ugyanis 1942 október 9-én zsidó származását kezdte firtatni, miközben felvetette, hogy miként írogathat szabadon és miért nem kapott még munkaszolgálatos behívót. A cikknek meglett a hatása: Rejtőt 1942 november 27-én a nagykátai gyűjtőhelyre hívták (hivatalos utasítással), majd a 101/19-es munkaszolgálatos század tagjaként Ukrajnába vitték. Az ekkor már legyengült szervezetű Rejtő Oroszországban hullacipelés közben betegedett meg a flekktífusztól. A halál 38. születésnapja előtt 3 hónappal, 1943 január elsején érte az oroszországi Jevdakovo település határában.

rejto_konyvek.jpg

Rejtő Jenővel egy egészen kivételes embert vesztett a magyar ponyva- és szépirodalom, nem beszélve a kabaré és operett világáról. Írásait eddig még soha, senki nem tudta utánozni (bár akadtak kísérletek), mint ahogyan történeteinek megfilmesítése sem hozott eddig sikert. Mindennek oka, az egészen sajátos humora, utánozhatatlan jellem és helyzet komikuma, illetve egyedi karakter-teremtése.

Legjobb regényeit -- mint például személyes kedvenceimet: "Az elátkozott part" -ot, annak folytatását "A három testőr Afrikában" -t, illetve "A Piszkos Fred a kapitány" -t, a "A megkerült cirkáló" -t és a "Járőr a Szaharában" -t -- tucatszor is el lehet olvasni, mindig megnevettetnek bennünket. És mi lehet nagyobb érdem, vagy felemelőbb siker, mint jókedvre deríteni milliókat, éppen úgy, ahogyan Rejtő Jenő tette: zseniális eredetiséggel.

Harmat Árpád Péter

Rejtő idézetek:

  • Tévedni emberi dolog, de kínos.
  • A közügy mindenkinek kedvenc magánügye.
  • Embernek lenni nagy betegség. És gyógyíthatatlan is.
  • Kerüld a részeg embert, hogy téged se molesztáljanak hasonló állapotban.
  • Tévedni emberi dolog, de azért velem is előfordulhat.
  • Vasárnap ne lopj, ne verj meg senkit, mert hat nap mindenre elegendő.
  • Hiába titkolod múltadat: a nő előbb-utóbb rájön, és te röpülsz, mint egy hattyú
  • Mindenki onnan jön, ahonnan akar, vagy ahonnan szabadon bocsátják
  • A nő olyan, mint egy költői hasonlat – ha szép, akkor az sem baj, ha nincs semmi értelme.
  • Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája.
  • Az embert saját jól felfogott érdekében úgy teremtették, hogy ne lásson a jövőbe.
  • Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan.
  • Az asszony szíve éppolyan, mint a tenger: nyugodtan, simán dobog, de senki sem lát a mélyére, és ha igen, úgy annak jaj.
  • Akik a legnagyobb mesterektől tanulnak bölcsen gondolkozni, azoknak általában a legritkább esetben jut az eszükbe olyasvalami, aminek hasznát vehetik.
  • Az nevet utoljára, aki először üt

Felhasznált anyag:

Matuscsák Tamás: Rejtő Jenő elveszett naplója. Életregény [LINK], Hámori Tibor: Rejtő Jenő rejtélyes élete. Zrínyi Nyomda Rt, Budapest, 1999.

Ha érdekesnek találtad a posztot, keresd fel Facebook oldalunkat is!jegyzet_tcikkek_1.jpg

2019.03.30.(12:28) 

19 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr5314727609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Critic. 2019.03.30. 22:49:10

Összesen 24 regényét olvastam, sokat többször is, némelyiket szinte már betéve tudom. Az Alexandra Kiadó 2011-ben 28 Rejtő kisregény adott ki "A ponyva királyai" sorozatában. Megszereztem a teljes sorozatot. Egyébként az én kedvencem a Szőke ciklon és a Tizennégy karátos autó. Szenzációs mindkettő.

Harmath Árpád Péter 2019.03.30. 22:53:36

@Critic.: Igen, az 1960 -as Albatrosz sorozat óta több kiadás is megjelent már Rejtő-sorozatok formájában. A 2011-es nekem is megvan.

www.antikvarium.hu/konyv/rejto-jeno-rejto-sorozat-1-28-462606

Rengetegszer olvastam magam is a legjobbakat. Nálam Az elátkozott part, A három testőr Afrikában és a Járőr a Szaharában a favorit. De amúgy mind jó! A lehető legjobbak rosszkedv ellen. :-)

nemorino 2019.03.31. 17:23:52

Nagyon régről emlékszem egy riportra Hegedűs Gézával, amiben elmesélte a P. Howard név sztoriját. Sajnos már nem emlékszem arra, hogy ki ajánlotta Rejtőnekm de még a fülembe cseng ahogy a raccsoló HG Péhóváldnak ejtette. Talán ez segít megtalálni.

Paracord 2019.03.31. 18:45:37

Rejtő könyvei közt több is folytatásos. Például az én három kedvenc regényem is ilyen: először a Piszkos Fred a kapitány a trilógia legelső része (ezt még 1940-ben írta Rejtő), majd következik a Piszkos Fred közbelép (1941-es), végül a Megkerült cirkáló (szintén 1941-es).

Kegy 2019.03.31. 20:11:53

Láthatatlan légió, Vanek úr Párizsban.. azok a figurák.

Ménár Atya 2019.03.31. 20:12:05

Gyerekkorom kedvenc könyvei voltak, sajnos a saját gyerekeimnek nem tudtam eladni már, megölte a net a könyveket :(

májnémiz nobádi 2019.03.31. 20:13:45

Nekem is megvannak az albatrosz könyvek. De mostanában hangos könyvben szoktam hallgatni, (és hülyére röhögni magam) Rudolf Péter vagy Reviczky Gábor elődásában. Tudom ajánlani mindenkinek. Egyébként szentül megvagyok győződve, hogy újjászületett Terry Pratchett-ként. (Aki ismeri a korongvilágot tudja miről beszélek.) Most hogy ő is meghalt, kíváncsi vagyok honnan bukkan fel újra. Hiszen az energia nem vész el csak átalakul...

HARP3R 2019.03.31. 20:28:24

@Ménár Atya: Én ugyanigy vagyok ezzel. Gyerekként faltam a Rejtő regényeket (és ma is néha néha újraolvasok egyet-egyet) de a gyerekeimmel mégsem tudtam megszerettetni. Se Rejtőt, se magát az olvasást!

Equalizer. 2019.03.31. 20:49:04

Volt olyan Rejtő-regény, melyet szinte egy szuszra olvastam ki, sok-sok évvel ezelőtt. Reggel a strandon elkezdtem, a délutáni pihi alatt folytattam és este az ágyban, lefekvés előtt be is fejeztem. Egyes könyvei szinte letehetetlenek. Szerintem mindenkinek egyszer élete során meg kell ismernie legalább egy regényét.

fátum 2019.04.01. 07:23:11

@Paracord: Az első Piszkos Fred könyv az Elveszett cirkáló.

fátum 2019.04.01. 07:25:21

A cikk végi idézetek közül kettőn javítanék:
"A nő olyan, mint egy költői hasonlat. Ha szép, AKKOR az sem baj, HA NINCS semmi értelme."
"Az nevet UTOLJÁRA, aki először üt."

Paracord 2019.04.01. 07:48:02

@fátum: Igaz, tényleg. Akkor viszont nem is trilógia, hanem tetralógia, hiszen négy részből áll:

Az elveszett cirkáló (1938)
Piszkos Fred, a kapitány (1940)
Piszkos Fred közbelép (1941)
A megkerült cirkáló (1941)

Ad Dio 2019.04.01. 13:04:26

Gyerekkoromban rongyosra olvastam a könyveit. Most, hogy az én gyerekeim is olyan korúak lettek, megint kézbe vettem. Csendben merem csak leírni, hogy csalódás volt. A könyvek messze nem olyan jók, mint emlékeztem rájuk. A 3 testőr és az elátkozott part ok még úgy-ahogy elment, de a többi valahogy már nem jön át. A Piszkos Fredes széria sem...

Wildhunt 2019.04.01. 13:04:41

@Paracord: @fátum: Csak ott jelenik meg Piszkos Fred. A Piszkos Fred, a Kapitányban újraírja a teljes figurát. Az Elveszett Cirkálóban még egy szökött fregattkapitány volt, aki "de miután néhány gyilkosságot követett el" szökni kényszerült, míg a Piszkos Fred, a Kapitányban meg az összes következőben rebootolja az origin-t, ami egy teljesen más karaktert ad.

Wildhunt 2019.04.01. 13:04:49

@Paracord: @fátum: Csak ott jelenik meg Piszkos Fred. A Piszkos Fred, a Kapitányban újraírja a teljes figurát. Az Elveszett Cirkálóban még egy szökött fregattkapitány volt, aki "de miután néhány gyilkosságot követett el" szökni kényszerült, míg a Piszkos Fred, a Kapitányban meg az összes következőben rebootolja az origin-t, ami egy teljesen más karaktert ad.

midnightcoder2 2019.04.01. 13:04:53

Szerintem kb. a legnagyobb magyar író volt.

Szabványok 2019.04.24. 11:26:11

@Paracord: Azért, hogy a cirkáló megkerüljön, előbb el kellett lopni. És ki lop el egy hadihajót? Szénnel, olajjal és pókerkártyával? Természetesen Piszkos Fred.

Szabványok 2019.04.24. 12:54:37

@Ménár Atya: Megölte a net a könyveket?
Ellenkezőleg. Le kell tölteni a Rejtő regényeket és egy e-book readeren mindig magunknál lehet (többek között) Rejtő összes műve. Itt van most is a zsebemben 38 Rejtő könyv. Legálisan, lektorálva, mindenféle formátumban letölthethő. mek.oszk.hu/01000/01044/ Fürdőkádban, vonaton, repülőn, WC-on olvasom. Gyerekeim is. De le lehet tölteni hangoskönyvben is a telefonra és akkor biciklizés, futás közben is hallgathatja az ember.

Rejtő szövegeinek valami elképesztő ereje van. Egyszerűen nem lehet abbahagyni:
- Önt hogy hívják?
Gorcsev nem szerette az ilyen kérdéseket.
- Nevem Tintoretto - felelte szokás szerint nyomban és ostobán.
- Hm... mintha már hallottam volna magáról.
- Festő vagyok.
- Igen, emlékszem! Honnan is való ön?
- Cinquecentóból.
- Az valahol Savoiában van?
- Kis község. Avignon és Toulon között.
- Tudom... tudom... egy rokonom lakott ott... illetve a közelben... Van ott egy hasonló helység, nem?
- De igen. Quattrocento.
- Igen, olyasmi. Rendezőpályaudvara van. Itt élt egy rokonom, sovány ember, írnok volt.
- Aha! Ismerem!! A Petrarca?
- B-vel kezdődik a neve...
- Botticelli.
......
Ezek után van aki nem kíváncsi, hogy hány darabból kell összeállítani a szimbolát és milyen muzsika a szimbolizmus?

És lám erre is jó a net! A fenti idézetet másodpercek alatt meg lehet találni! Ha az embernek eszébe jut egy Rejtő idézet, akkor pár szó alapján máris megvan.