Öt érdekesség a berlini falról [65.]

2018. december 12. 13:17 - Harmath Árpád Péter

A berlini fal a hidegháború "terméke", sőt szimbóluma volt 28 éven keresztül, 1961 és 1989 között. Érdekes már kialakulásának története is. A második világháború végén a hitleri Német Birodalom keleti részeit szovjet-, nyugati övezeteit pedig amerikai-angol-francia csapatok szállták meg. A főváros, Berlin a keleti részbe esett, ám a nagyhatalmak külön egyezséget kötöttek felosztásáról: zónákra tagolták (lásd lenti térképet) melyek közül a nyugati részek pár éven belül egyesültek. Néhány évvel a háború vége után Berlin már csak két részre tagolódott: egy szovjetek uralta keleti és egy nyugati hatalmak által segített nyugati részre.

berlin1.jpg

Ami az érdekességeket illeti, 5 különleges tény érdemel kiemelést:

1. A berlini fal megépítésének célja a keleti övezetből nyugatra történő tömeges átvándorlások megakadályozása volt. Érthető is valamelyest a szovjetek kezdeményezése, ha ismerjük azt a döbbenetes adatot, mely szerint 1949 és 1961 között mintegy 3 millió keletnémet polgár vándorolt a Berlinen keresztül nyugatra. A folyamat mind a keletnémet államot, mind az egész keleti tömböt kínos helyzetbe hozta, hiszen a két rendszer hidegháborús versenyében a nyugati államok jobb életminőségét mutatta (tömegek választották önként a nyugati "imperializmust" a "munkáshatalom" helyett).

2. A fal megépítése a szovjetek engedélyével (valójában utasítására), Walter Ulbricht NDK vezető (pártfőtitkár) döntése nyomán, 1961 augusztus 13 -án kezdődött meg hajnalban, mégpedig az NDK munkásőrség és kelet-német néphadsereg különböző egységeinek közreműködésével (sok helyen helyi szakipari munkások igénybevételével). Összesen 15 ezer fő kezdett a munkának, mely az első napokban csak szögesdrót kerítések felhúzását jelentette (két méteres magassággal) és csak két nappal később (augusztus 15-én) indult meg a betonelemekből álló valódi fal megépítése. Az összesen 156 km hosszú kerítésrendszernek csak egy része volt valódi fal (65% -a), több szakaszon őrtornyokkal ellátott szögesdrót akadály húzódott (38 km hosszan vízi határvonallal). Az egész objektum-rendszer 1989 november 9 -ig állt.

berlini_fal.JPG

3. A fal áldozatai: A berlini fal 28 éves fennállása alatt ezrek próbáltak meg rajta átjutni. A német hatóságok nyilvántartásai szerint körülbelül 5 ezer főnek sikerült is. Eközben viszont voltak halálesetek is, sokaknak életébe került a szökés megpróbálása. A Berlini Fal Múzeum adatai szerint 483 ember halálát okozta a szökés: egy részüket agyonlőtték az NDK határőrei, egy részük vízbe fúlt és egy kis részük pedig az elfogás után öngyilkos lett. A határőrök nyílt tűzparanccsal lőhettek bárkire a falnál, sőt jutalom és kitüntetés várt azokra a kelet-német katonákra, akik határsértőket (falmászókat) tudtak lelőni. Az utolsó embert 1989 február 6-án lőtték agyon a falnál (neve: Chris Gueffroy, alig volt 20 éves). A 483 -as számot sokan vitatják: Jochen Staadt a Freie Universitat munkatársa például úgy véli "csak" 136 igazolt haláleset bizonyítható a berlini fallal összefüggésben.

4. A nyulak elszaporodása: Mivel a berlini kerítésrendszer dupla védvonalat jelentett, azaz két kerítés húzódott, a kettő közt afféle "holt tér" alakult ki. Itt háborítatlanság uralkodott, ami kedvezett a nyulak elszaporodásának. Egyes becslések szerint a 80-as évekre vagy ezer mezei nyúlt élt a kerítések közti területeken. A fal lebontásakor ezek az állatok komoly problémát jelentettek a város számára.

5. Checkpoint Charlie: A berlini falon voltak legális átkelőpontok is, mindössze tizenkettő. A legjelentősebbnek az amerikaiak azt a nevet adták, hogy Checkpoint Charlie. A Charlie az amerikai hadseregben a "c" azonosítására szolgáló név, ami ebben az esetben az "A" és "B" jelű átkelőktől való megkülönböztetést szolgálta. A checkpoint = ellenőrző pont, így a teljes név: "C ellenőrzőpont". A Friedrichjstraße és a Zimmerstraße kereszteződése közelében állt, egészen 1990 június 22 -ig, amikor az itt kialakított őrbódét és védvonalat lebontották.

berlini_fal_cpoint.JPG

A Checkpoint Charlie 1961 -ben

A Checkpoint Charlie leghíresebb szökési esete 1962 augusztus 17 -én történt, amikor két fiatal próbálkozott Nyugat Berlinbe átjutni: Peter Fechter és Helmut Kulbeik. Kőművesek voltak, akik az átkelőponthoz közeli műhelyükből ugrottak ki az ablakon a senki földjére. Kulbeik át tudott mászni a falon, viszont Fechter súlyos lövést kapott a csípőjébe. Visszazuhant, de a keleti zóna határőrei nem mentek érte. Közel egy órán át haldoklott a senki földjén, mire elvérzett. Az esetet sokan látták a nyugati oldalról is.

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad a posztot, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

2018.12.12.(13:17)

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr8514473324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kontraband 2018.12.13. 06:36:05

5 ezer sikeres átszökés, évente 178, nem is rosszz arány. Minden másnap egy ember átjutott. Azért ezek szerint messze nem volt tökéletes a fal "védelme". A cikk nagyon jó, köszi!

DEFCON 2018.12.13. 09:39:04

A fal a leginkább frekventált helyeken 3,75 méter magas volt (betonból), néhol 10 méteres őrtornyokkal.

bratya 2018.12.13. 12:11:27

Érdekes cikk volt! Köszi!

Equalizer. 2018.12.13. 12:18:17

A kémvilág is használta a berlini falat, igen intenzìv ügynöktevékenységet folytatva.

Filmelemző. 2018.12.13. 13:39:28

A kémek hídja /Bridge of Spies/ 2015 -ös amerikai kém-dráma jól bemutatja a Berlini falat és átkelőit. Steven Spielberg rendezte, a főszereplő: Tom Hanks. Kapott a film egy Oscart is 2016 -ban, a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában, Mark Rylance. Remek film, csak ajánlani tudom azoknak, akik szeretnék látni a berlini falat egy érdekes filmben is.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.12.13. 19:37:46

A legnagyobb "zsivány" átkelő az volt, amelyik egy keleti háztetőről vagy ablakból átlőtt egy sodronykötélre kötött nagyméretű horgot nyugatra, az odaát megakadt, majd megfeszítve a sodronyt, át-ziplájnozott az őrök feje fölött nem tudom hány méteres magasságban.
Na, hát annak voltak golyói...(a lábai közt) :D
Meg volt valami kiskatona is, aki elkötötte a szolgálati páncél-harckocsit és azzal vágott neki a falnak.Bár sikerült áttörnie, de a járgány elakadt a romokban, az orra viszont már átlógott.
A szélvédőn keresztül mászott ki a gyerek, miközben lőttek rá a rohadék ossi határőrök.Talán meg is sérült, de túlélte, sikerült átjutnia.
Rettenetes lehetett az a korszak, soha vissza ne jöjjön.

]{udarauszkasz 2018.12.13. 20:37:30

@geegee: pedig lehet,hogy eljon. Mi anno,mikor Svedorszagba,majd onnan Ausztriaba jottunk, a berlini fal alatt jottunk at valahogy,ha jol emlexem. Aztan Nyugatberlinbol Becsbe.(akkor mar vilagutlevel volt a magyar,ez 89 oszen volt.)
A baj az az,hogy a mai generacio mar nem latja at,hogy hasonlo rendszer epul most is, kezdve a magyar politikai rendszertol, a hatarellenorzes visszaallitasan at,egeszen a fele hataratkelok lezarasaig . Ugyanaz a rendszer jon vissza,csak mas,kerulo utakon. De az eredmeny ugyanaz lesz. Mindenesetre en nem akarok a keleti oldalon megoregedni.