Az idei történelem írásbeli érettségi inkább logikai és szövegértési teszt volt [59.]

2018. május 09. 23:14 - Harmath Árpád Péter

Inkább volt műveltségi, szövegértési és logikai teszt, mint érettségi az idei történelem számonkérés, május 9-én. A kérdések nagy része ugyanis egyszerű logikai érzékkel, vagy sima általános tájékozottsággal (műveltséggel) megfejthető volt. Valódi történelmi ismeretekre csak két-három esetben volt szükség. A feladatsor készítői érezhetően nem arra voltak kíváncsiak, hogy a vizsgázók ismerik e a múlt nagy alakjait, történéseit, eseményei, tendenciáit, folyamatait - ami ugye maga a nagybetűs történelem - hanem sokkal inkább arra, hogy tudnak e megfelelően értelmezni bizonyos szövegeket és felismernek e logikai összefüggéseket.

tori_erettsegi2018.JPG

kép forrása: tolnavar.hu

A 12 feladatból álló, rövid-válaszos vizsgarészből egyébként 50 pontot lehetett szerezni és ugyancsak 50-et az esszékből. Két kifejtős feladat (esszé) várt az érettségizőkre, melyeket 4 lehetőség közül választhatták ki: Ipari forradalom, Az 1945 utáni keleti blokk gazdasága, XVIII. századi magyar etnikai változások, és A magyarországi nyilas-uralom közül. De térjünk vissza előbb a rövid válaszos vizsgarészre. A legelső feladat a kereszténység kialakulásához kapcsolódott, idézetek alapján kellett kikövetkeztetni a válaszokat. Az Eduline nem hivatalos megoldása alapján, így nézett ki a feladat és megfejtése:

erettsegi1.JPG

A második feladat már az iszlámhoz kötődött és elég egyszerű volt: képeket kellett bizonyos szövegekhez társítani. Például: "Mohamed után az iszlám legfőbb vezetői a kalifák voltak" - a hozzá tartozókép egy XIV. századi ábrázolás volt, mely alatt felirat szerepelt: "A próféta Alit jelöli ki örököséül." Egyszerű józan logikával simán kitalálhatóak voltak a párosítások. 

erettsegi2.JPG

A harmadik feladat nem bizonyult könnyűnek, hiszen egy Árpád-kori térképen a bejelölt városokat illetve területeket kellett azonosítani, majd bizonyos szövegekkel társítani. Például a Duna mellett bejelölt 6-os pont (Esztergom), a szöveg pedig: "Az Árpád-házi uralkodók egyik fontos központja, a hagyomány szerint Szent István szülővárosa, a magyar egyház központja."

erettsegi3.JPG

A negyedik feladat a korai kapitalista gazdaság kialakulásához kötődött (vagyis a XVI.-XVII. századi Nyugat-Európához). Négy rövid forrásrészlet szerepelt a példánál, melyek mindegyikéhez 3-3 értelmezési lehetőséget kínáltak fel, és a vizsgázónak ezek közül kellett kiválasztani a szerinte megfelelőt. Szimpla szövegértelmezés volt tehát.

erettsegi4.JPG

Az ötödik feladatban a Rákóczi-szabadságharc idejéből vett idézetekből kellett kitalálni, hogy melyik forrás szól a nemességről, melyik a jobbágyságról és melyik a vitézlő rendről. A szövegrészletekben egy-egy szó, kifejezés árulta el, hogy melyik lehet a helyes megoldás.

erettsegi5.JPG

A hatodik feladat az első világháborús szövetségi rendszerekről szólt: egy térképrészlet és egy idézet segítségével kellett rájönni arra, hogy Franciaországról, Olaszországról és a Monarchiáról van szó, illetve Anglia volt az az ország, amelyik az 1893-as francia-orosz szövetséghez később szövetséges partnerként társult. 

erettsegi6.JPG

A hetedik feladat a dualizmus kori (vagyis 1867-1918 közti) magyar gazdasági életre kérdezett rá, amelyhez egy-egy idézet, illetve gazdasági térkép volt a segítség, és a barnakőszén, élelmiszeripar, fiumei kikötő illetve a főváros közlekedésben betöltött szerepe volt a megfejtés. Egyszerű logikával és helyes szövegértelmezéssel kitalálható volt minden. Lexikális tudást szinte nem igényelt a dolog.

erettsegi7.JPG

A nyolcadik feladat az első világháborús magyar hátország életéről szólt, egy 1917-ben kelt, frontra küldött levél alapján. A feladat a levél értelmezéséhez kapcsolódott: az idézet utáni kérdések válaszlehetőségei közül kellett a megfelelőt kiválasztani, felismerve olyan fogalmakat, mint a rekvirálás, munkaerőhiány, fejadag és cenzúra. Megint egy szövegértelmezési kihívást jelentett tehát a példa, teljességgel zárójelbe téve, hogy valaki mekkora történelmi tudással bír.

erettsegi8.JPG

A kilencedik feladat a Horthy-korszak kommunista és zsidó ellenes törvényeit vette górcső alá, arra rávilágítva, hogy a felsorolt öt idézet közül, melyik tartozott egyikhez és melyik a másikhoz. Ez a példa már igényelt némi történelmi felkészültséget, hiszen a forrásrészletek nem nevezték néven az egyes említett csoportokat (csupán körülírták azokat).

erettsegi11.JPG

A tizedik feladat az ENSZ szervezeti felépítésével foglalkozott, azt firtatva, hogy a világszervezet alapító okiratából kiragadott részletek (5 db) közül melyik vonatkozik az ENSZ Bt-re és melyik az ENSZ közgyűlésére. Ennek megoldásához a vizsgázónak behatóan kellett képben lennie az ENSZ működéséről. (Megjegyzés: Kétséges, hogy a törzsanyag, kerettanterv és az előirányzott tankönyvek tartalmi részei alkalmasak lennének ilyen szintű elmélyedésre.)

erettsegi12.JPG

A tizenegyedik feladat az 1956-os forradalom utáni helyzettel és Kádár János 1957 május elsején elmondott beszédével foglalkozott. A vizsgázónak az emlékezetes beszéd egy részletének elolvasása után négy kérdéshez felkínált válaszlehetőség közül kellett a megfelelőket kiválasztani. Például, hogy a beszéd mikor hangzott el, mivel vádolta Kádár politikai ellenfelét, Nagy Imrét, vagy hogy kiket nevezett Kádár "fasiszta burzsoáziának". 

erettsegi13.JPG

A tizenkettedik, utolsó feladat a jelenkori Magyarországgal foglalkozott, egy 2009-es hódmezővásárhelyi közgyűlési szövegrészlet alapján, melyből olyan fogalmakat kellett azonosítani, mint a "halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek", vagy integráció és szegregáció. A nagyon meglepő feladat értelme azon túl, hogy az említett fogalmak ismeretét ellenőrzi meglehetősen homályos. 

erettsegi14.JPG

erettsegi15.JPG

A fentiekben bemutatott történelem középszintű írásbeli feladatsor a legkevésbé sem a valós lexikális történelmi tudást próbálta felmérni, hanem sokkal inkább a tanulók logikáját és szövegértési képességeit. Megkockáztatható, hogy azok is jó eredménnyel tölthetik ki, akik például soha nem hallottak még Julius Caesarról, Napóleonról, a Hunyadiakról, Széchenyiről, Kossuthról, Hitlerről, vagy bármilyen jelentős történelmi eseményről, személyről. Nagy kérdés, hogy aki jó eredménnyel tölti ki és megfejti a benne lévő logikai talányokat, szövegértelmezési feladványokat, az azt is elmondhatja majd magáról, hogy ismeri a történelmet? Aligha. Sajnos erre nem volt alkalmas.

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr7613902942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jericho 1 2018.05.10. 00:13:54

Sajnos az utóbbi években egyre inkább tendencia lett, hogy grafikon elemzésekkel es orrba-szájba szövegértési feladványokkal pakolják tele a történelem érettségiket. Az, hogy a gyerek ismeri e a történelmet totál mellékes lett. Ha átlát egy grafikont és megérti a forrásrészleteket simán leérettségizik. Akkor is, ha fingja sincs mondjuk a teljes újkorról, forradalmakról, világháborúkról, semmiről. Ide értéktelenedett az egész 2005 óta.

_Neville 2018.05.10. 09:39:52

De hát pont ez a cél, amit mindenhol hirdetnek, nem? Konkrét ismeretek helyett alkalmazott tudás, kompetencia. Hát íme. Azért megjegyezném, hogy az emelt szint elég más műfaj.

Fortress 2018.05.10. 10:11:29

@_Neville: Azért a történelem mégis csak egy lexikális tantárgy, mely a régmúlt eseményeivel foglalkozik. Ezek ismeretét nem lehet kiváltani logikai, szövegértési feladatokkal, mert a fene nagy gondolkodás-fejlesztéssel meg nagyon nem fogják tudni mondjuk az 1848/49-es szabadságharc eseményeit vagy a felvilágosodás lényegét.

Dorinda41 2018.05.10. 10:11:36

@_Neville: Ne hidd, hogy az emelt szintű feladatsor különb volt. A lányom szerint tipp mix volt az egész.

Jegyzettár · http://jegyzettar.blog.hu/ 2018.05.10. 12:06:33

Kedves Wildhunt! ike80@outlook.com! Nem az a szánalmas, hogy alpári módon kommentelsz, hanem hogy pilitikát keversz az egészbe, miközben nem tudod felfogni, hogy a tantárgyak nem egy formák es a történelem esetében a megszerzett tudás számonkérését nem lehet helyettesiteni a reál tárgyak vagy más disziplinák kompetencia-fejlesztésével.

CriticalMaster 2018.05.10. 13:33:01

Egyetértek a poszttal! A kompetencia alapú, gondolkodásra késztető, fejlesztő típusú feladatokkal régen átestünk a túloldalra. Bizonyos tárgyaknál ilyesminek valóban van helye, de a történelem nem olyan diszciplina, ahol ezt el lehet túlozni.

Ennél az elméleti tárgynál a szerzett tudás kulcsfontosságú. Az, hogy a diák tudja ki volt Széchenyi István és mit akart, illetve miről szólt a reformkor, vagy hogy Mária Terézia és II. József milyen rendeleteket adtak ki, nem helyettesíthető szövegek elemzésével.

Nem beszélve a nagyobb adattartalmú anyagokról, például törvények ismeretéről, eseményleírásokról, háborúk történéseiről, ahol a diákoknak egyszerűen meg kell tanulniuk a tananyagot.

Ez az idei történelem érettségi messze nem a megszerzett tudást ellenőrizte, hanem a szövegértést és logikát szondázta. Ez sem rossz dolog, de akkor ne hívjuk történelem érettséginek. Mert ahhoz alig van köze. Már ha komolyan vesszük.

HARP3R 2018.05.10. 21:15:37

Aránytalan témaválasztás, túl sok kérdés a jelenkorból és csupa kompetencia alapú feladat. Ez volta idei érettségi.