Tele vannak manapság a hírek a spanyolországi Katalóniával, melyről valójában nem sokat tudunk és amelynek történelme - legalábbis az átlag magyar polgár számára - kicsit az ismeretlenség ködébe veszik. Nézzük tehát, melyek a legfontosabb dolgok, melyeket illik és érdemes is tudni erről a tartományról?

• Fekvése: Spanyolország ÉK -i része, a francia határ mentén
• Területe: 32 114 km2
• Lakosságszáma: 7,5 millió fő
• Központja: Barcelona városa, 1,6 millió lakossal
• Legmagasabb pontja: 2910 m (Puigmal d'Err)
• GDP: 200 milliárd € (27 ezer/fő), Magyarországé: 119 milliárd € (12 ezer/fő) 

És most nézzük Katalónia történelmét, mely egészen a VI. századig nyúlik vissza. A területen a Nyugat-Római Birodalom bukását követően germán eredetű gót törzsek telepedtek meg és alapítottak saját államot Amalarik (507-531) vezetésével. Az állam központja, a délen fekvő Sevilla volt és a Gothalonia (Katalonia, Catalunya) nevet viselte. A gót uralom 200 éven keresztül állt fenn. Ez időszak alatt a lakosság római rítusú kereszténnyé vált. A 700 körüli évekre az ország polgárháborús helyzetbe került, mely alatt - a zűrzavart és trónharcokat kihasználva - Afrika felől, a Gibraltáron keresztül arabok törtek az országba és 711 -ben a Jerez de la Frontera melletti csatában legyőzték a félsziget haderejét. Ezzel kezdetét vette az arab uralom korszaka, mely Katalónia esetében majdnem egy teljes évszázadon keresztül, egészen 801 -ig tartott. (Hispánia többi része felett még hosszú évszázadokig uralkodtak az arabok.) Katalóniát 801 -ben az északról érkező, hódító frankok szerezték meg, így Barcelona környéke 801 -től 847 -ig a Frank Birodalomhoz tartozott. Később, 847 -ben a város grófja, I. Wilfred (Szőrös Wilfred) csapataival elűzte a frankokat. (Wilfred az angol nyelvű történeti terminológiában egyébként Wilfred the Hairy néven szerepel.) Ez a hősies harc megteremtette a független, középkori Katalóniát.

Egy katalán legenda szerint a tartomány zászlajának kialakulása is Wilfredhez kötődik, ugyanis a városért folyó csatában a gróf arany páncélt viselt, ám  mikor súlyosan megsérült és sebének vérzését próbálták elállítani, vércsíkok jelentek meg arany mellvértjén. Mintegy három évszázaddal később, 1159 -re az arany mezőben megjelenő négy piros sáv (csík) Katalónia "hivatalos" zászlaja és jelképe lett. A zászló "Senyera estelada" (azaz csillagozott zászló) mai, végső formáját 1918 -ban nyerte el, amikor a katalánok a spanyolokkal küzdő (vagyis hozzájuk hasonló helyzetben lévő) kubai szabadságharcok iránti szolidaritásból egy csillagot helyeztek el zászlajukon (mely csillag pontosan ugyanúgy szerepel a kubai zászlón is). Az estelada egyébként 1906 -ban már jelen volt Katalónia szimbólum-rendszerében. A gót és arab időkben egyébként kialakult Katalónia saját nyelve is. 

Wilfred hozta tehát létre a független Barcelonai Grófságot, (Katalónia magját) melynek 878 és 897 közt első uralkodója is ő lett. Az ország trónján fia, majd leszármazottai követték, létrehozva az Urgell-házat. Ezt az időszakot, 878 és 1137 közt a szuverenitás jellemezte. Idővel azonban Katalónia újra egy közeli nagyhatalom függésébe került: 1137 -ben IV. Rajmund Berengár, barcelonai uralkodó feleségül vette a szomszédos spanyol királyság, Aragónia királynőjét, Petronilát, mely lépés a két állam egyesülését is jelentette.

A létrejövő új állam hódításokba kezdett és megszerezte például Dél-Itáliát, melynek szigetei - Korzika, Szicília, Szardínia - is a birtokába kerültek. Aragónia sikereiben nagy szerepet játszott, a már ekkor is gazdagnak számító Katalónia (és annak központja, a virágzásnak induló Barcelona)

I. Wilfred a katalán történelem legnagyobb alakja (szobor Barcelonában)

Katalónia történetében fontos fordulópontot jelentett az egységes Spanyol Királyság megszületése 1479 -ben, ami egy dinasztikus házasságkötéssel valósult meg: II. Aragóniai Ferdinánd feleségül vette a Kasztília királynőjét, I. Izabellát. Ezzel az Aragónia részét képező Katalónia is Spanyolország részévé vált, a madridi (kasztíliai) királyi központ irányítása alá kerülve. Az erős és hatalmas Spanyol Állam idővel magába olvasztott minden hispán területet, majd kiűzte a mórok - arabok maradékát is és nekikezdett a gyarmatosításoknak (Amerika megszerzésének) is. 

Katalónia a madridi uralom alatt fokozatosan elvesztette önálló arculatát, betiltották saját nyelvének és jelképeinek (zászlajának) használatát. A katalánok már a XVII. századtól lázadások sorában tiltakoztak a spanyol elnyomás ellen. (A legnagyobb ilyen felkelés 1640 és 1652 közt zajlott, IV. Fülöp hatalmas adói miatt.) Komolyabb javulást csak a XX. század hozott: 1977 -ben a madridi kormány autonómiát adott a területnek és engedélyezte saját helyi (barcelonai) kormány és parlament működését. (Legelső kormányfő: Josep Tarradellas)

kép forrása: morpheusz.blog.hu

Katalónia teljes függetlenedésének törekvése 1977 után rendszeresen felbukkanó téma lett Barcelonában, ám Madrid erről hallani sem akarta, tekintve, hogy a terület Spanyolország legfejlettebb tartományává vált. 2014 november 9 -én a katalán lakosság először szavazott a függetlenségről és 85% -ban a Spanyolországtól való elszakadást támogatták. Később, a 2015 -ös helyi választásokat a függetlenségi pártok nyerték meg, majd 2016 -ban Carles Puigdemont kijelentette: mindent megtesz egy függetlenséget legitimáló népszavazásért. 2017 október 1-én Madrid heves tiltakozása ellenére a katalánok megszavazták a tartomány önállóságát, melyet október 27 -én a katalán parlament egyoldalúan ki is kiáltott. 

A lépés felbolygatta az Európai Unió országait, több országban megerősödtek a területi autonómiát követelő hangok, például Észak-Itáliában, Skóciában és Székelyföldön. Katalónia viszont nehéz idők elé néz, szinte egyáltalán nem számíthat külső segítségre. 

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!