A Kennedy-akták és a merénylet talán most napvilágra kerülő háttere [37.]

2017. október 25. 01:14 - Harmath Árpád Péter

Október 26 –án lejár annak az 1992 –ben meghozott döntésnek a határideje, mely az akkoriban hatályát vesztett titkosítási törvényhez egy kitételt „illesztett”, miszerint a Kennedy-aktákat 25 esztendőre titkosítani kell, vagyis 2017 október 26 –ig zárolás alá kerülnek. (Eredetileg, 1964-ben 75 évről szólt a titkosítás.) Jelenleg ott tartunk, hogy a dátum hamarosan elérkezik, így Donald Trump amerikai elnöknek döntenie kell: hallgat a CIA vezetőire – főleg annak első emberére Mike Pompeo igazgatóra – és újabb 25 évre titkosítja az aktákat, vagy engedélyezi minden irat nyilvánossá tételét. (A végső döntésről a világ a washingtoni Nemzeti Levéltár honlapjáról értesülhet majd.)

Trump mérlegelni kénytelen: ha nyilvánosságra hozza az iratokat – melyek valószínűleg nem festenek éppen hízelgő képet a CIA, az FBI és a hadsereg 1963 –as működéséről, de - növelni tudja nem éppen fényes elnöki népszerűségét, vagy újabb titkosítást rendel el és akkor megőrizheti az említett szervezetek segítő támogatását (és megúszhatja a talán évekig húzódó kellemetlen vizsgálatokat is a Kennedy ügyben). Döntésében valószínűleg az is szerepet játszik, hogy ha kiderülnének a három betűs kormányszervek (CIA, FBI) esetleges korabeli hibái és napvilágra kerülne, hogy mekkora túl-hatalmuk volt a 60 –as években, akkor igazolva lenne régi vesszőparipája, miszerint elődeit (az USA korábbi elnökeit) árnyékhatalomként rángatták az említett testületek. 

Trump egyelőre hezitál: október 21 –én egyik tweetjében lehetségesnek nevezte a titkosítás feloldását (vagyis azt, hogy ne legyen meghosszabbítva a titkosítás) de hozzátette, akkor hozza meg végső döntését, ha újabb információk kerülnek birtokába és azokat kellően megvizsgálta. 

kennedy_bouvier.jpg

Milyen újdonság lehet a titkosított aktákban? 

A Kennedy merényletről jelenleg titkosként kezelt irathalmaz a Washington Post szerint 3100 dokumentumból áll, mely összesen legalább 20 – 30 ezer oldalt tesz ki. Ezek többsége CIA által 40-50 éve készített dokumentum (de akadnak a 90-es évekből megmaradt iratok is köztük). Az anyaghalmaz egy kisebbik része FBI dokumentum és nem csekély az igazságügy minisztérium által készített írtmennyiség sem. 

Ami az esetleges, napvilágra kerülő újdonságokat illeti: a hivatalos szervek leginkább attól tartanak, hogy felháborodást okozhat a CIA, FBI, Pentagon és más kormányszervek korabeli működése. Ezzel kapcsolatban három variáció képzelhető el: 

  • 1.) A CIA, FBI és a Pentagon bizonyos vezetői hibák sorozatát követték el Oswald megfigyelése során, így komoly felelősség terheli őket a gyilkossággal kapcsolatban. 
  • 2.) A CIA, FBI és a Pentagon vezetői nem csupán hibákat követtek el az ügyben, de egyenesen TUDTAK is a készülő merényletről, csak éppen valamilyen okból nem tettek ellene semmit (vagy nem vették komolyan a fenyegetést, vagy tudatosan maradtak passzívak). 
  • 3.) A CIA, FBI és Pentagon bizonyos vezetői aktív részesei, mondhatni megrendelői - végrehajtói voltak Kennedy-merényletnek - szorosan együttműködve bizonyos „politikai - nagyhatalmi körökkel” és Johnos alelnökkel – így a merénylet utáni eltussolás (bizonyíték-eltüntetés, tanúvallomás meghamisítás) is a lelkükön szárad. (Ez a verzió Oswaldot csupán bábnak és kirakatba tehető baleknak tartja.) 

A három lehetőségből a harmadik már az összeesküvés-elméletek területére visz bennünket. Ezekből pedig bőven akad a merénylettel összefüggésben. 

Mi történhetett 1963 –ban, a merénylet napján? 

1963 november 22-én, déli 12 óra 30 perckor Dallasban, (az Elm streeten) lépésben haladó (nyitott tetejű) elnöki limuzinban utazó John Fitzgerald Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét három lövés érte, melyek olyan súlyos sérüléseket okoztak számára, hogy azokba pár perccel később belehalt. 

Kennedy meggyilkolása felforgatta nem csak Amerikát, de az egész világot. A CBS News amerikai hírtelevízió népszerű riportere, Walter Cronkite elcsukló hangon, megdöbbent arckifejezéssel és látható megrendültséggel közölte a világgal Kennedy halálhírét. Amerika az eseménnyel elvesztette ártatlanságát vélekedtek sokan. A tömegek már a merénylet napján mondogatták: „végül csak elintézték a mocskok”. Mindenki azonnal tudni vélte ugyanis, hogy az alig 46 éves és nagy népszerűségnek örvendő Kennedy összeesküvés áldozata lett. De miért is gondolt mindenki azonnal erre? 

cronkite_1963.jpg

Kennedy mindig is sikeres ember volt: ír származású, katolikus családja nagy ívű karriert készített elő számára, melyet a Harvardon kezdett meg, amikor 1940-ben diplomát szerzett nemzetközi kapcsolatok szakon. Elhelyezkedését ugyan a kirobbanó második világháború pár évre akadályozta – hiszen katonaként (századosi rendfokozatban) részt kellett vennie benne -  de leszerelése után 8 évvel, 1953 –tól a szenátus tagja lehetett, ami fényesebb jövőt vetített elő számára, mint az üzleti élet. A demokrata pártot „erősítette” és gyorsan a párt legfelsőbb köreibe emelkedett. Ekkor kötött házasságot a gyönyörű Jacqueline Bouvier –vel, akitől 1957 és 1963 közt két fia és egy lánya is született. Hamarosan a politikai élet álompárja lettek, különösen miután Kennedy a legfiatalabb megválasztott elnökként 1961 január 20 –án családjával együtt beköltözhetett a Fehér Házba. (Választási győzelme hihetetlenül szoros volt, alig 0,2% -kal tudta csak legyőzni nagy riválisát, a republikánus Richard Nixont.) 

Az emberek szerették az elnöki párt, nem tudtak Kennedy számtalan egészségügyi problémájáról (például súlyos gerincproblémáiról, melyek komoly fájdalmakat okoztak számára, és amelyek miatt fűzőt volt kénytelen viselni) és nem tudtak nőügyeiről sem (például Marilyn Monroe –hoz fűződő viszonyáról). Mindezek dacára Kennedy elnöksége összességében sikeres volt: politikája támogatta az egyszerű embereket, kibővítette az egészségügyi ellátásba bevonható tömegek körét, szívügye volt az oktatás fejlesztése és a faji megkülönböztetések eltörlése. Ezeken túl elhárította az 1962-es kubai rakétaválságot (meggátolva egy újabb világháború kirobbanását) és elindította az Apollo űrprogramot. 

Mindezek ellenére rengeteg ellenséget is szerzett magának, elsősorban a Kuba elleni háború elmaradását soha meg nem bocsájtó tábornoki kar körében és az akkoriban kezdődő vietnami háború tervbe vett felfüggesztését ellenző CIA vezetők közt. Kennedy ugyanis valóban békére törekedett a Szovjetunióval, békére törekedett Vietnamban és békére törekedett Kuba kapcsán is. Ez a hozzáállás pedig temérdek helyen tette ellenséggé: gyűlölték a fegyvergyárosok (akik dollár milliárdoktól eshettek el a vietnami háborúhoz elengedhetetlen megrendelések elmaradása esetén) és gyűlölték a katonai vezetők, CIA parancsnokok is. 

Azon a bizonyos napon Dallasban, Kennedy halálát követően, az elnöki repülőn egy új elnök, Lyndon B. Johnson tette le az esküt, [lásd a lenti képet] aki mindenben követte a hadsereg és a CIA vezetőinek tanácsait. A probléma megoldódott: az USA a háború útjára lépett: 1964 –re a Vietnamban állomásozó amerikai katonák száma elérte a 20 ezret. A háborús megrendelések akadálytalanul folytak, a fegyver-lobbi megkapta hőn áhított bevételeit, a tábornokok háborújukat, a CIA pedig a nemzetközi elhidegülés folytatódását. 

johnson.jpg

Johnson esküt tesz a merénylet után

A merénylet után 82 perccel elfogták a tettest is, egy Lee Harvey Oswald nevű, 24 éves New Orleansi kommunistát, aki mint kiderült a korábbi években még a Szovjetunióban is élt egy ideig. Oswald a vizsgálat szerint egyedül készült fel a merényletre, melyet a tankönyvtár 5. emeletének egyik ablakából követett el egy Carcano márkájú, 6,5 mm-es, forgó-tolózáras 1891/38 –as típusszámú gyalogsági karabéllyal.

A rendőrség őrizetbe vette Oswaldot, de alapos kihallgatása érthetetlen okokból egyre húzódott (ez volt az egyik legelső furcsaság az ügyben). Végül két nappal később, november 24-én délelőtt a dallasi rendőrség alagsorában, átszállítása közben egy magányos férfi lelőtte Oswaldot a sajtó képviselői előtt. A tettes: Jacob Leon Rubinstein (ismertebb nevén: Jack Ruby) egyszerű bártulajdonos volt. 

A vizsgálat és "eltussolás" 

A frissen kinevezett Johnson a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Earl Warrent bízta meg az ügy kivizsgálásával. A Warren Bizottság 10 hónapon keresztül foglalkozott a merénylet felderítésével (1963 december 5 - 1964 szeptember 24.) de végül 889 oldalas jelentésében csak megismételni tudta azt, amit az első híradások is közzétettek, nevezetesen, hogy Oswald egyedül tervelte ki és hajtotta végre a merényletet, feltételezhetően politikai meggyőződésből, mint ahogyan Jack Ruby is társak nélkül ölte meg Oswaldot. 

oswald.jpg

Oswald és Jack Ruby

A közvélemény ellenérzésekkel fogadta a vizsgálat végeredményét Amerika szerte. Alig akadt olyan, aki elhitte volna, hogy Oswald egymaga hajtotta végre az akciót. Egymás után jelentek meg a különböző összeesküvés-elméletek:

  • 1.) Fidel Castro kubai, kommunista forradalmár ölette meg Kennedyt
  • 2.) A szovjet KGB bérgyilkosai végeztek az amerikai elnökkel
  • 3.) Az amerikai maffia ölette meg Kennedyt, amiért fellépett ellenük
  • 4.) Johnson és a CIA végeztette ki, a tábornoki kar és a fegyvergyárosok támogatásával
  • 5.) Későbbi elképzelés volt, hogy egy testőr vagy a sofőr végzett az elnökkel 

Ekkor még a negyedik verziónak aránylag kevés híve akadt, inkább a maffia és Castro neve fordult elő többször a teória-gyártók publikációiban. A sok kétely miatt, 1967 -ben, vagyis 4 évvel a merénylet után egy Jim Garrison nevű, New Orleansi kerületi ügyész magánakcióba kezdve nyomozást indított az ügyben.  Ő volt az első, aki komolyabban tanulmányozni kezdte Abraham Zapruder helyszínen készített és voltaképp teljesen véletlenül felvett 26 másodperces videóját. Garrison vizsgálódásai végén (1969) semmit nem tudott bizonyítani, de két fontos dolgot határozottan kijelentett:

  • 1. A merényletet 3-4 profi lövész hajtotta végre (valószínűleg jól képzett katonai mesterlövészek) és Oswald csak bűnbaknak kellett, hogy lezárható legyen a vizsgálat.
  • 2. Három férfi biztosan részt vett az akcióban, mégpedig a CIA -vel szorosan összedolgozva:  Clay Shaw üzletember, David Ferrie zsoldos, Guy Banister, FBI ügynök. 

Az említett három ember közül kettő váratlanul és elég rejtélyes módon elhunyt (még 1964 -ben és 1967 -ben), a harmadikra, Clay Shaw -ra viszont az égvilágon semmit nem lehetett rábizonyítani. Garrison kétségbeesett módon próbálta bizonyítani Shaw bűnösségét, de inkább nevetségessé kezdett válni. A hivatalos szervek egyébként is mindent megtettek a New Orleansi ügyész lejáratására. 

merenylet.jpg

Később, 1967 és 1991 közt (amikor megjelent Oliver Stone nagy sikerű filmje a merényletről JFK címmel, újra felelevenítve a témát) a Kennedy-ügy boncolgatása valóságos "nemzeti sporttá" vált. Könyvek, tanulmányok tucatjai jelentek meg a témában. A Warren Bizottság után, 1976 -ban újabb parlamenti bizottság foglalkozott ezúttal két évig az üggyel. Majd jöttek az "önjelölt" kutatók, két jogász, akik meglehetősen terjedelmes és alaposnak tűnő tanulmányban foglalkoztak a merénylettel: 1993 -ban Gerald Posner Case Closed (Lezárt ügy) című művében, majd 2007 -ben Vincent Bugliosi egy 1600 oldalas könyvben (Reclaiming History. New York, 2007., Norton). Mindkét munka  a hivatalos verziót fogalmazta meg újra, végső következtetésként. Később, jött 2011 -ben a National Geographic mely szintén készített egy részletes anyagot (ezúttal dokumentumfilmet) a merényletről "JFK: The Lost Bullet" címmel, Max Holland vezetésével, szintén az Oswald féle elképzelést megismételve. Mindezen nagyszerű munkák dacára az emberek többsége - köztük e sorok írója is - kétkedő maradt az Oswald-elképzeléssel kapcsolatban. Végül 2013 -ban megjelent Bill O'Reilly és Martin Dugard könyve, melynek címe: Kennedy - A gyilkosság, mely véget vetett az amerikai Camelotnak és kifejezetten nyitott módon viszonyult a merénylethez, egyáltalán nem az "Oswald a magányos merénylő" teória mellett foglalva állás.

Gyanús körülmények

  • Gyanús és hihetetlen például, hogy miként tudott a korábban katonaként köztudottan gyenge lő-eredményeket felmutató Oswald alig 5,6 másodperc alatt három olyan lövést leadni (81 méter távolságból) melyek kioldhatták Kennedy életét. Mellesleg ezt a "bravúrt" egyetlen lövész sem tudta azóta sem utána csinálni. (Van olyan elképzelés is, hogy a Zapruder film "kikockázásával" kijött 5,6 másodperc valójában 10 másodperc volt, ám így sem sokkal hihetőbb Oswald állítólagos "mutatványa".) 
  • Gyanús, hogy a merénylet utáni vizsgálatok többször figyelmen kívül hagyták azokat a szemtanúi vallomásokat, melyek nem három, hanem hat lövésről számoltak be, melyek ráadásul több irányból érkeztek (például a füves dombról is).
  • Gyanús a gyilkosság szemtanúinak sorra történő, hirtelen elhalálozása, a merénylet utáni években (furcsa autó-balesetekben, váratlan szívrohamokban, rejtélyes betegségekben) mint ahogyan gyanús a két, Garrison-vizsgálatban szereplő tanú néhány éven belüli halála is.
  • Gyanús a Kennedy boncolásáról készült első, hiteles boncolási jegyzőkönyv érthetetlen és azonnali elégetése. (Vajon miért kellett ezeket olyan sietve eltüntetni?)
  • Gyanús Oswald merénylet utáni kihallgatásának napokig történő halogatása is, mely addig tartott, amíg meg nem ölték az állítólagos merénylőt.
  • Gyanús, hogy miként tudott Jack Ruby töltött pisztollyal olyan közel jutni a 70 rendőr által őrzött Oswaldhoz, hogy simán lelőhesse.
  • Gyanús, hogy maga Jack Ruby is meghalt 3 évvel Oswald után a börtönben (állítólag egy rák miatt szükségessé váló műtét utáni tüdőembóliában)
  • Gyanús, hogy a merénylet idején a biztonsági szolgálat milyen gyatra alapossággal végezte munkáját, sőt szinte egyáltalán nem figyelt az elnök védelmére
  • Gyanús az alapos helyszínelés elmaradása a lövedékek megfelelő azonosítása.
  • Gyanús Oswald ujjlenyomatainak - a puskán állítólag rögzített nyomainak - levételi módja.
  • Gyanús, hogy a Warren Bizottságban helyet kapott a CIA korábban éppen Kennedy által leváltott igazgatója, Allen Welsh Dulles is, aki ha érintett volt a merényletben, tökéletes "helyzeteben" lehetett bármilyen bizonyíték eltüntetéséhez vagy vallomás manipulálásához. (Magyarán: ha a CIA benne volt, simán el is tussolhatta a valódi történéseket, hiszen Dulles a bizottság tagjaként bármit megtehetett.)
  • Gyanús, hogy a Kennedyvel kezdetektől rossz viszonyban lévő (és az elnök által leváltásra "ítélt") FBI igazgató, John Edgar Hoover a merénylet napjától mennyire hevesen tiltakozott az összeesküvés elképzelése ellen. Furcsa módon még a komolyabb vizsgálatok lezárulása előtt nagy elánnal tiltakozott még a gondolat ellen is.

kennedy_lovesek.jpg

A gyilkos lövések

Mindezek persze csak gyanús tényezők, de nem biztos, hogy jelentenek bármit is. Például azt, hogy Kennedyt a hidegháború enyhítését megakadályozni akaró és a vietnami konfliktus elmélyítésében érdeket körök ölették meg, a CIA -val összejátszva. A felsorolt gyanús körülmények azt sem jelentik, hogy 1963 november 22 -én déli 12 óra 30 perckor legalább három operatív mesterlövész egység tartózkodott volna a merénylet helyszínén, akik több irányból tüzeltek az elnökre, majd tűntek el villámgyorsan, hogy a rendőrség aztán a gondosan odaküldött "eszményi merénylőt", Oswaldot vehesse őrizetbe. A gyanús tényezők nem jelentik, hogy a gyilkosságot a CIA vezetői a hadsereg 1-2 tábornokával tervezték meg és hajtatták végre, profi katonákkal, akiket szinte azonnal likvidáltak. Nem bizonyítják, hogy Oswaldot is és Rubyt is a CIA manipulálta, előbbit, hogy gyanús utazásokat tegyen a Szovjetunióba és Mexikóba (és feltűnő módon, postán rendeljen puskát, mely lépésekkel tovább erősithette az "ideális merénylő" képét) utóbbit pedig, hogy megölje Oswaldot.

Mindez lehet akár kitaláció is, bizonyítékok továbbra sincsenek. De talán előbb-utóbb lesznek, például, ha Trump elnök megnyittatja azokat a bizonyos aktákat. Meglátjuk (vagy nem).

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr6513074104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jerico 2017.10.25. 01:32:43

Szerintem is túl sok a gyanús körülmény az ügyben ahhoz, hogy az egyetlen merénylős, Oswald verziót elhiggyük. Bár az is érdekes, hogy ha jól értem a posztban foglaltakat, akkor két hivatalos parlamenti bizottság is nyomozott az ügyben (mindkettő évekig), majd két jogász készített egy-egy terjedelmes könyvet, újabb nyomozásokra építve munkájukat. És mind a négy nyomozás a hivatalos változatot erősítette. Ezzel áll szemben Garrison következtetése, a megannyi összeesküvés-elmélet és persze a józan logika, mely egyszerűen nem engedni elhinnünk azt, amit súlykolnak belénk. Szóval, ... nem is tudom. De valahogy úgy érzem tényleg nem Oswald a tettes és sokkal nagyobb mélységei vannak a dolognak annál, amit el akarnak évtizedek óta hitetni velünk.

De az aktákat szerintem csak nagyon kis mértékben nyittatja majd meg Trump. Védeni fogja a mundérja becsületét.

Tom Taylor 2017.10.25. 16:12:17

Szegény Oswald nem csinált semmit, csak egy csomagot kellett felvinnie az 5.emeletre. Két lövész volt, mert nem lehetett tudni, hogy az elnök zárt, vagy nyitott autóban utazik-e majd. Az előző napokban a szokásosnál is hűvösebb, szelesebb volt az idő, így a Texast járó Kennedy mindig csukott autót kért. Hogy Dallasban nyitott autó várta, azt maga az elnök rendelte el, mert örült, hogy a republikánus Texasban ennyien kíváncsiak rá. Ezért kellett a két merénylő. Ha egy lövész lett volna csak a tankönyvraktárban, csúnyán rácseszett volna zárt kocsi esetén. Egyébként egyik merénylő sem volt profi, a lövésekből tisztán látszik. Aki a tankönyvraktárban volt elég ügyetlen volt, kétszer is rossz lövést adott le. Ez egyik volt, ami Kennedy hátát érte, és a nyakán jött ki a lövedék. A füvesdombi lövész nem lőtt a célpont elé, ezért érte lövés az elnök fejének hátsó részét. Nagyon nem profi munka volt.

guvat 2017.10.25. 16:32:33

Az biztos, hogy azóta egy elnöknek sem jutott eszébe, hogy az állam bocsássa ki a dollárt....

apitiva 2017.10.25. 18:39:44

Annyit azért illene megmagyarázni, ha eltérünk a hivatalos verziótól, hogy aki ekkora összeesküvés megszervezésére és eltusolására képes, miért választ nyilvános merényletet, ráadásul mozgó célpontot.

victor vacendak 2017.10.25. 18:40:14

@Tom Taylor: arról megoszlanak a vélemények, hogy honnan jöttek a lövések (vagy hogy pontosan hány is volt). ha oswald ablakából, akkor nem vártak volna, míg elfordul a konvoj, hisz ott szemből lőhetett volna. elfordulás után oldalra távolodó célpont és fák... ez nem profi tervezés. de a daltex épület viszont pont ekkor biztosíthatott jó rálátást. hogy itt-ott szemből a fák közül is lőttek-e... ki tudja?

Jerico 2017.10.25. 18:47:47

@victor vacendak: a halálos lövést nem a tankönyvtár ablakából adták le, hanem valószínűleg a Dale-Tex épület felső emeleteinek egyik ablakából. Ha Oswald tüzelt is egyáltalán semmi kárt nem tett semmiben. Azért küldték a helyszínre hogy őt kapják ek a valódi mesterlövészek helyett.

guvat 2017.10.25. 19:41:08

apitiva
Hogy mindenki értsen belőle.... Amíg erős egy hatalom, addig úgy szondázza a közvéleményt, hogy mernek e kételkedni valami nyilvánvaló hazugságukban. Jó példa Katyn, ami egészen addig a németek bűne volt, amíg a SZU meg nem gyengült... Akkor aztán a történészek rögtön rájöttek, hogy őket megtévesztették!

Jerico 2017.10.26. 06:40:08

@guvat: ... hát nem egészen. A történészek, kutatók, újságírók a tényeket és a valóságot keresik, amit bizonyos erők próbálnak elfedni, mind ebben az esetben a Kennedy-aktákat a CIA. Katyint illetően a szovjetunió (Oroszorszag) CIA -je a KGB volt az a szervezet mely ezt megtette. De idővel jön egy hatalomváltás és az új vezetésnek már nem lesz kötődése bizonyos ügyekhez így megengedi a történészeknek azok kiderülését. Igy volt ez Katyin esetében is és igy lesz a Kennedy ügyben is. (Előbb-utóbb)

arbiter elegantiarum 2017.10.26. 06:50:20

@Jerico: igen, de most még nem jött el ez az idő. Bár Trump mindig azzal a szöveggel kampányolt, hogy rajta kívül minden amerikai elnököt a CIA és a hadsereg tartott porázon, ő sem vonhatja ki teljesen magát bizonyos érdekek alól. Ilyen erdek Amerika "jó hírének megőrzése" a Kennedy-merényletben érintett, ma is élő CIA vezetők védelme és bizonyos titkok megőrzése. EZÉRT nem fogja minden akta esetében engedni a nyilvánossá tételt. .... Esetleg kiderülne hogy maga a CIA ölette meg Kennedyt.

Jerico 2017.10.26. 23:33:31

@arbiter elegantiarum: ... hamarosan kiderül. A washingtoni Nemzeti Levéltár honlapjára teszik fel a hírt és az anyagok egy részét, ha Trump úgy döntene, hogy feloldja a titkosítást.

Morpheus. 2017.10.27. 07:06:37

Az éjjel (csütörtökről péntekre virradóan) október 27 -én memorandumban jelentette be Trump: közzéteszik a letitkosított anyag többségét, de 300 oldalt visszatartanak "átszerkesztésre":
index.hu/kulfold/2017/10/27/megsem_hozza_nyilvanossagra_trump_a_kennedy-aktakat/

Morpheus. 2017.10.28. 13:10:21

@Jerico: köszönöm:-)
A lényeget próbáltam összeszedni!