Horthy Miklós kiugrási kísérlete 1944 október 15 -én [35.]

2017. október 17. 18:39 - Harmath Árpád Péter

Az 1944 –es esztendő nyarára és őszére nagyot fordult a második világháború menete: az orosz csapatok jórészt kiűzték a Szovjetunió területéről a németeket (csak a Baltikum maradt még a Wehrmacht kezén), sőt megindult a Lengyelországban állomásozó német erők megtámadása is. Eközben – 1944 nyarán - Európa másik felén, (Franciaországban) partra szállt 2 millió angol-amerikai katona, akik óriási tempóban kezdték visszaszorítani Hitler csapatait. A szövetségesek képesek voltak alig 3 hónap alatt kiűzni a németeket Franciaországból, majd szeptember 11 -én Triernél elérték a német határt is. Ebben a helyzetben Hitler több szövetségese is felismerte: a háború végső vesztesei a fasiszta államok lesznek. Olaszország még 1943-ban, Románia 1944 augusztusában lépett ki a harcokból.

haboru_horthy1.jpg

Ami hazánkat illeti: a szovjetek feltartóztathatatlanul törtek át Románián és 1944 szeptember 23 –án elérték az első magyar várost, Makót is. Magyarország kormányzója, Horthy Miklós döntő lépésre szánta el magát: lemondatta a németbarát miniszterelnököt, Sztójayt és helyére a szövetségesekhez való közeledéssel megbízott Lakatos Gézát ültette. E döntésnek köszönhetően egyébként átmenetileg megmenekült a Budapesten összezsúfolódott közel negyedmillió zsidó állampolgár.

Horthy elhatározta: kilépteti hazánkat a háborúból és fegyverszünetet köt Sztálinnal. Közvetlen parancsával 1944 szeptember 28 –án el is indult Moszkvába a Faragho Gábor vezérezredes vezette előzetes fegyverszüneti bizottság. A delegáció alig 10 nappal később, 1944 október 8-án fogadta el a szovjetek fegyverszüneti feltételeit (hadüzenet Németországnak, visszavonulás az 1937-es határok mögé), így október 11-én Moszkvában ünnepélyesen aláírásra került a szovjet-magyar fegyverszüneti egyezmény.

haboru_horthy2.jpg

Alig négy nappal a fontos dokumentum aláírása után, 1944 október 15-én a kormányzói egy szokatlan hadparancs beolvasásával jelentette be Magyarország kilépését a háborúból. Idézet Horthy Miklós kormányzó 1944 október 15 -én megjelent proklamációjából (Magyar Távirati Iroda - 1944 október 15.):

„ … Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette … Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük … Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden ellenségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni. Minden becsületesen gondolkodó magyar embert pedig felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.”

haboru_horthy3.jpgA kiugrási kísérlet azonban a magyar hadsereg nyilas és németbarát tisztjeinek ellenállásán szinte azonnal elbukott, hiszen az egyes katonai parancsnokok egyszerűen nem vettek tudomást a fegyvernyugvási parancsról és nem továbbították azt a frontalakulatokhoz. A kiugrás kudarcában az is jelentős szerepet játszott, hogy egy nyilas puccskísérletről szerzett információk alapján annak időpontját az eredetileg tervezett október 20-áról 15-re helyezték át. Idő hiányában így a szükséges előkészítést végrehajtani nem lehetett. 

A kormányzó parancsa és rádióban közreadott nyilatkozata azonban így is bizonytalanságot teremtett az országban, így a németek Horthy azonnali megtörésére készültek, hogy visszavonassák vele deklarációját.

A Gestapo 1944 október 15-én elrabolta Horthy életben lévő kisebbik fiát, ifjabb Horthy Miklóst és a mauthauseni majd a dachaui koncentrációs táborba szállította. (A kormányzó idősebbik fia, Horthy István két évvel korábban, 1942 augusztus 20 –án halt meg, repülő-balesetben.) A kormányzó megtört: október 16-án visszavonta parancsait és lemondott. A hatalom német utasításra a magyar nácik és nyilasok kezébe került:  Szálasi Ferenc nemzetvezetőként tehetett esküt, mint Magyarország új vezetője.

haboru_horthy5.jpg

Horthy fiai: Miklós (1907-1993) és István (1904-1942)

Másnap Horthyt családjával együtt a németországi Hirschbergbe internálták, miközben idehaza Horthyt gyalázó propaganda plakátok jelentek meg az utcákon

„Horthy Miklós, Magyarország zsidóbérenc, hazaáruló volt kormányzója…”.

Szálasi hatalomra kerülésével kezdetét vette a nyilasok 170 napos rémuralma Magyarországon, mely a budapesti zsidóság üldözésével, a kimerült ország végső erőforrásainak kiszolgáltatásával még egy utolsó nagy erőpróba elé állította a már egyébként is kivérzett magyarságot.

haboru_horthy4.jpg

Szálasi esküt tesz

A kormányzói családot a meghiúsult kiugrási kísérlet után a németek foglyul ejtették, és a bajorországi Weilheim közelében található Hirschberg kastélyba internálták. A szögesdróttal körbezárt kastélyt egy SS-század őrizte, a kormányzói párt sétáikon kutyás őrök kísérték. A külvilággal semmi kapcsolatot nem tarthattak, még a Vöröskereszt levelét sem bocsátották rendelkezésükre. 1944 decemberétől ellátásuk egyre rosszabb lett. A kormányzó és családja gyakorlatilag éhezett. A fogságban 1945. január 3-án önként csatlakozott a kormányzói családhoz a kormányzó öccse, Horthy Jenő, aki be tudott csempészni rádiót is a kastélyba, így tudomásuk volt a külvilág eseményeiről. 1945 márciusában Heinrich Himmler kiadta a parancsot: mihelyt a szövetségesek megközelítik a kastélyt, a politikai foglyokat, így a kormányzói családot is ki kell végezni. Ezt azonban nem hajtották végre (Oberführer Klein „elmulasztotta” a parancs teljesítését), az amerikai csapatok bevonulása előtt két nappal az őrség polgári ruhába öltözve szétszéledt. Horthy Miklós amerikai fogságba került. A háborús bűnösök nürnbergi perében eleinte vádlottként tervezték kihallgatni a kormányzót, ám Sztálin közbelépett és kiemelte, hogy mivel Horthy 1944 októberében hajlandó volt fegyverszünetet kötni, sőt küldöttei alá is írták erről a megállapodást Moszkvában, nem lehet háborús bűnösként kezelni. Végül az idős magyar kormányzó csupán tanúként vett részt a nürnbergi perben, de annak lezárultával nem térhetett haza és életét száműzetésben kellett töltenie, Portugáliában.

A meghiúsult kiugrási kísérletet követően hazánk még közel fél évig állt harcban, egészen 1945 áprilisáig, mely időszak alatt tízezrek haltak meg a teljesen értelmetlen összecsapásokban, bombázásokban és nélkülözésben.

 Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr1213005720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Morpheus. 2017.10.18. 07:53:06

Az 1944 októberi kiugrási kísérlet teljesen új helyzetbe hozta volna Magyarországot, ha sikeresen alakult volna. De igazán akkor áll elő érdekes helyzet, ha átállásunk közben Románia megmarad Hitler hűségén, mert ebben az esetben kezdeményezhető lett volna Trianon revideálása.

De persze túl sok a "volna" ... ami a történelemben értelmetlen felvetés. Sajnos nem így alakultak a dolgok: a románok időben kiléptek, nekünk meg nem sikerült időben elhagyni a süllyedő hajót.

- duplagondol 2017.10.18. 20:27:29

@Morpheus.: Valószínűleg akkor is másként alakul a helyzet, ha mindkét országban sikeres a kiugrás. Még így, a történtek után is komolyan felmerült brit és amerikai részről, hogy néhány partiumi, határ menti területet meghagyjanak a magyaroknak. Sztálin hangos 'Nyet!'-je végül pontot tett a dolog végére.

Punxsutawney Mormota 2017.10.18. 20:27:45

@Morpheus.: A mi lett volna ha kezdetű gondolatmeneteknek semmi értelmük sincs, de tegyük fel, hogy sikerül a kiugrás, átállás. Annyiban változott volna Magyarország történelme, hogy néhány százezer ember életben marad, de mivel a szövetségesek felosztották egymás között Európát Jaltában, így már akkor tudható volt, hogy Magyarország a SZU érdekkörébe esik. Szóval ugyanúgy kommunista ország lettünk volna.

GallaiG 2017.10.18. 20:28:41

" A háborús bűnösök nürnbergi perében eleinte vádlottként tervezték kihallgatni a kormányzót, ám Sztálin közbelépett... "

Ó, mily megható! Ennek a Sztálinnak aranyból volt a drága szíve. Az ügyeletes putyintroll "hozzászóló" is kedvére hazudozhat szokása szerint, mert a cikkből is kimaradt, hogy a kiugrási kísérlet kudarcát alapvetően és elsősorban Sztálin árulása okozta. Ő és bandája szállította Hitler bandájának első kézből az információkat Horthy kísérletéről. Ugyanis Sztálinnak az volt az érdeke, hogy Magyarországot a nácik kiszorítása ürügyén megszállhassa, nem pedig a neki "túl korai" béke. A legkevésbé sem érdekelte, hogy hány "szovjet ember", azaz "honfitársa" értelmetlen halálának az árán.
A Nürnbergi perben pedig azért "védte meg" Horthyt, mert egy tanúkénti meghallgatás során sokkal kevesebb részlet derült ki a kiugrási kísérlet kudarcának valódi okairól, mintha Horthy vádlottként lett volna kénytelen védekezni.

Morpheus. 2017.10.18. 20:34:30

@GallaiG: Hol olvastad azt a marhaságot, hogy Sztálin jelentette volna Hitleréknek a magyarok kiugrását? Kitalálom. Esetleg Echo TV, Kurucinfo, Drábik egyik cikke? De tényleg. Melyik "hiteles" forrás és fantasztikus történész szaktekintélytől olvastad ezt az orbitális baromságot? (Amúgy már más kommentelőtől is olvastam ezt egy-két éve. Most már érdekelne a forrás.)

wasserkopf 2017.10.18. 20:34:55

1. Magyarországon a pragmatikus, gyakorlatias politizálásnak soha nem volt kultusza, ez különösen igaz a horthy-rendszerre.
2. A kiugrás teljesen elvetélt, halva született ötlet volt a németek által megszállt országban, különösen augusztus 23. után.
3. A horthyra 1944-re már a család kutyái sem hallgattak. Rendszerének társadalmi bázisa elenyészett, nem létezett egyetlen társadalmi csoport sem, amelyik ragaszkodott volna hozzá, amelyikre bázisként támaszkodhatott volna és ráadásul az operetthadseregben sem volt semekkora támogatottsága sem.

Inceptio 2017.10.18. 20:46:02

@wasserkopf:
1. A Horthy rendszer sok minden volt, például - dagályos, nemzeti, fellengzős, nacionalista - csak épp pragmatikus nem, az biztos.
2. A kiugrás igeni sikerülhetett volna, Romániának is összejött.
3. Horthy tekintélye 1944 -ben megkérdőjelezhetetlen volt, csak a hadseregben jelentős nyilas tisztek fordultak ellene (ez sajnos éppen elég is volt a dolog megakadályozásához). Horthy szavának erejéhez egy példa: Horthy 1944 nyarán a rettegett Eichmann SS vezetővel is szempbeszállt, aki meghátrált előle.

wasserkopf 2017.10.18. 20:46:15

@GallaiG: ember! Amit írsz, az netto marhaság. Adolfnak nem volt szüksége Sztálinra ahhoz, hogy mindent tudjon, amit horthyék pusmognak, susmutolnak..... A kormány tagjai, politikai pártok vezetői, és a hadsereg vezetői elenyésző kivételtől eltekintve mind német kollaboránsok, ügynökök valának, amelyik meg nem, hát arra még egy macska gondozását sem lehetett rábízni, nemhogy egy "kiugrást", ami a német hadsereggel való azonnali konfrontációt jelentett (volna).
Egyébiránt pedig ha tisztán logikai alapon tekintjük az eseményeket, a horthy-rendszer (és prominensei) TÚLÉLÉSÉT csak és kizárólag a német győzelem biztosította volna.
Ezt bünhődte meg az egész ország, ezért halt meg több, mint egymillió polgára. Mert a politikai osztály a német szekérhez kötötte oldhatatlanul ezt a nemzetet.

Túlélő ... 2017.10.18. 21:25:53

@wasserkopf: Először rossznak címeztem (töröltettem)

A lényeg, hogy ... azért ahhoz pofa kell, hogy a Magyar Királyság második világháborús hadseregét "operetthadseregnek" nevezze valaki. És ezt nem csak azért mondom mert nagyapám tisztként szolgált benne és esett el a Szovjetunió elleni harcokban.

Tény hogy a magyar haderő felszereltség terén sok hiányossággal küzdött főleg a Wehrmachthoz képest. Ugyanakkor a mai szánalmas létszámnak többszörösét tette ki és eredményes volt Kárpátalján, Szerbiában sőt a keleti fronton is, főleg ahhoz mérten, hogy milyen lehetetlenül hosszú frontszakaszt kellett védenie (alulfelszerelten, minimalis gépesítettséggel, sokszoros túlerővel szemben).

GallaiG 2017.10.18. 23:38:20

@Morpheus.:
Annak, hogy hol olvastam, és ennek a vitának akkor lenne értelme, ha nem tudnánk, mi következett a sztálini "felszabadítás" után. Tudjuk. Pontosan ismert, milyen szándékkal "szabadította fel" az általa elért országokat, országrészeket Sztálin: a kommunista diktatúra bevezetésének szándékával. Ilyen céllal elemi érdeke volt, hogy a németek megakadályozzák a kiugrást. Tehát inkább én kérdezem, mire alapozod, hogy "marhaságot" állítok?
@wasserkopf:
Lásd fent, amit Morpheusnak írtam, "tisztán logikai alapon"! Egyúttal belegondolva, hogy a Jaltai megállapodásban Sztálin vállalta, hogy szabad, demokratikus politikai választásokat biztosít az általa megszállt területeken. Ahogy ezt a nyugati megszállók be is tartották. Ennyit a "Jaltában felosztották Európát" hazugságáról!
Más kérdés, hogy Sztálinról már Jaltában is tudhatta, aki akarta, mire lehet tőle számítani. Csakhogy a Nyugatnak is tele volt már a hócipője a háborúval, semmi kedvük sem volt Sztálinnal is megvívni. Inkább úgy tettek, mintha hinnének neki. Ez volt az ő "bűnük". Hol van ez Sztálinétól? A Nyugat, az USA magától is ráébredt, hogy talán jobb lett volna 1945. lendületében a Sztálin problémát is megoldani. Koreában, vagy legkésőbb 1962-ben, a Kubai válság atomháborúval fenyegető pillanataiban maguktól is ráébredtek.

kewcheg 2017.10.18. 23:48:07

Summa summárum: 72 évvel az események után Németország - a volt főgonosz - a világ egyik legfejletteb és leggazdagabb demokráciája, Magyarország - a főgonosz inasa - egy megcsonkított, csetlő-botló fejlődőfélben lévő huszadik akárki...Sajna a kormányzó egy - a külfölddel túlzottan lovagias -de az övéit szívfájdalom nélkül a halálba küldő,teljesen tipikus 19.századi magyar arisztokrata volt,aki a történelem színpadán olyan gyakorlatias, dörzsölt és gátlástalan és sajnos zseniális kalandorokkal állt szemben mint Hitler meg Mussolini.(Hitlernek Otto von Skorzenyje volt,Horthynak meg vitéz báró kisteleki nagyteleki taszilói,akikből egy tucat se ért fel Skorzenyvel.)Nem a nácikokat fényezem,sőt, de ez az igazság,nálunk a hónaljig húzott nadrág volt a divat,meg a cselédlányokkal vitézkedő dzsentri az etalon, míg a németeknél már akkor a "nép" volt az első.....

Morpheus. 2017.10.18. 23:53:51

@kewcheg: Skorzeny egy aljas, szadista bérgyilkos volt, aki a háború után még a kommunistáknak is dolgozott.