Korea történelme, kettészakadása [31.]

2017. szeptember 17. 00:20 - Harmath Árpád Péter

A híradásokban már hosszú ideje fordul elő rendszeresen Észak-Korea és annak diktátora Kim Dzsongun, aki atomprogramjával, nukleáris fegyvereivel és kísérleti atomrobbantásaival állandó fenyegetésben tartja két szomszédját: Dél-Koreát és Japánt, sőt közvetett módon az USA -t és az egész világot is. Legutóbb, szeptember harmadikán egy becslések szerint 160 kilotonnás atom-, vagy hidrogén bombát robbantott fel (felszín alatt). Összehasonlításul: Hirosimára 15 kilotonnás, Nagaszakira pedig 21 kilotonnás bombát dobtak az amerikaiak 1945 augusztus 6-án és 9-én. 

korea.jpg

A különböző kutatóállomások más-más erejűre becsülik a szeptemberi robbantás hatóerejét. A legelső mérésekből még 100 kilotonnára következtettek, majd az amerikaiak valószínűsíteni kezdték, hogy valójában 250 kilotonna lehetett. Végül a 160 kilotonnában maradt a legtöbb szakértő. (Az USA és Oroszország egyébként 20-50 megatonna közti - azaz 20-50 ezer kilotonnás bombákat is robbantott már. A Szovjetuniónál a rekord a "Cár-bomba" volt, mely 50 megatonnás erővel robbant 1961 október 30-án, Novaja Zemlja felett, az amerikaiaknál pedig a Castle Bravo a csúcs, mely 15 megatonnás pusztító detonációt csinált 1954 március 1-jén a Csendes-óceáni Marshall-szigeteken. Ez 60 -szor volt nagyobb az Észak-koreaiak szeptemberi bombájánál.)

A 25 millió lakosú (120 ezer km2-es) Észak-Koreában erős kommunista diktatúra van, szinte mindenki katonai szolgálatot lát el (így vagy úgy) ami miatt a világ egyik legnagyobb létszámú hadserege áll a diktátor, Kim Dzsong rendelkezésére. (Létszám terén az 5. legnagyobb a Földön.) Ugyanakkor nagy kérdés, hogy meddig megy el fenyegetéseivel és hová fajulhat a válság. Érdemes visszatekintenünk a kezdetekre: hogyan alakult ki a két Korea háborús konfliktusa?

kimdzsongun.jpg

Kim Dzsogun, katonái közt

Korea történelme 

A Távol-keleten fekvő, Kína és Japán közé ékelődött, hazánknál két és félszer nagyobb Koreai-félszigeten a Krisztus utáni 7. században jött létre először egy Kínától elkülönülő önálló állam. Korea középkori történelmét két dinasztia határozta meg: a Korjol és a Csoszon dinasztia. Az előbbiről kapta nevét az ország, az utóbbi pedig 500 éven keresztül uralta a félszigetet, egészen 1910 –ig. Bezárkózó, világtól elzárt kultúra virágzott Koreában, melyet időről időre kínai vagy japán támadások értek. Végül 1910-ben a világhatalommá válás útjára lépő Japán véglegesen annektálta a félszigetet, azaz saját közigazgatási területének nyilvánította. A második világháború alatt azonban (1943-ban) a Japán ellen hadat viselő szövetségesek (USA, Anglia, Szovjetunió) kinyilvánították, hogy: Koreának vissza kell kapnia 1910 előtti teljes függetlenségét.

A koreai háború (1950-1953)  

korea_ketteosztva.jpgA második világháború alatt függetlenné váló Koreát 1945 –ben két nagyhatalom seregei szállták meg (a japánok elűzése közben): az északi részeket szovjetek csapatok, a félsziget déli részét pedig amerikaiak birtokolták. Ilyen módon már ekkor, 1945 nyarán kialakult Korea kettéosztottsága, amit a potsdami értekezlet foglalt írásba, amikor rögzítette, hogy a 38. szélességi körtől északra szovjet, délre pedig amerikai megszállási övezet jön létre. Később, 1948 májusában az amerikaiak által ellenőrzött délen, demokratikus választásokat tartottak és megalakult Dél-Korea első kormánya Li Szin Man vezetésével. (Li Szin Man 1960-ig volt Dél-Korea elnöke). Közben északon Kim Ir Szen kikiáltotta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, mely a szovjet mintájú kommunista egypártrendszer és diktatúra útján kezdte meg fennállását, személyi kultusszal övezve első vezetőjét. Kim Ir Szen közel fél évszázadon keresztül, 1948 –tól egészen 1994 –ig vezette Észak-Koreát.  

A két frissen megalakult Korea közt a kezdetektől feszült volt a viszony. A háború elkerülhetetlennek látszott, főleg miután 1949 júniusában az amerikaiak kivonták csapataikat a félszigetről. Ekkor Kim Ir Szen megszerezte Kína és a sztálini Szovjetunió támogatását ahhoz, hogy megtámadja délt és kommunista vezetés mellett egyesítse Koreát. Mao Ce-tung konkrét katonai segítséget is ígért, Sztálin viszont „csak” technikai, ipari és „tanácsadói” támogatást tervezett adni. A harcok 1950 június 25 –én kezdődtek, amikor az északi hadsereg katonái átlépték a határt és megindultak Szöul felé.  

koreai_haboru.jpg

kép forrása: hvg.hu

Szöul nagyon hamar elesett, mire az ENSZ Bt elítélte az agressziót és segítséget ígért a délnek. Az amerikaiak június 27-én Truman elnök utasítására jelentős erőket irányítottak Koreába, mely erők (főleg a 8. hadsereg) Puszanból kiindulva – és a félsziget középső részein Incshon közelében partra szállva (az északiak hátába kerülve) - visszaszorították a kommunista csapatokat. Az ellentámadásban a főszerepet a második világháború hőse, Douglas MacArthur tábornok játszotta. Válaszul Kína is katonákat küldött az északiak támogatására (kezdetben nem túl nagy számban). Az erőviszonyok kiegyenlítetté váltak, de 1950 szeptemberére az amerikaiak vissza tudták foglalni Szöult, majd átcsaptak északra és októberben bevették Phenjant is. Később az amerikai offenzíva tovább folytatódott és egy ponton már a kínai határt is elérte. Ezekben a hadműveletekben angol, ausztrál és új-zelandi katonák is részt vettek (a nemzetközösségi hadosztályt alkotva). A nagy déli offenzívára válaszul Kína fokozta erőinek nagyságát és 450 ezerre növelte Koreában harcoló hadserege létszámát (miközben másik félmillió katonáját vonta a határra). Ez a hatalmas haderő  egyesülve a megmaradt 70 ezres északi hadsereggel újra megfordította a hadi-helyzetet és a nagyon keskeny legészakabb zónákba szorult északi csapatokra támaszkodva megkezdték az amerikaiak fokozatos visszaszorítását. Az alábbi térképen a háború 4 legfőbb stádiumát láthatjuk: a kiinduló állapotot, majd az északiak támadását (piros színnel), a nagy amerikai ellentámadást (kékkel jelölve) és a végső, mai állapotot, mely a kiinduló helyzethez hasonló..

korea_haboru_map.jpg

Az amerikai katonák a rossz utánpótlási körülmények miatt nélkülözések közepette, a hideggel és az éhséggel küzdve kényszerültek a visszavonulásra. Végül 1950 december 6 -án a kínai és északi csapatok visszafoglalták Phenjant. Ezt követően 1951 elején már Szöul birtoklásáért folyt a harc, melyet az ENSZ csapatok 1951 március 15 -én szereztek meg. Az 1951 -es esztendő tavaszán (április-májusban) aztán a kínaiak több nagy offenzívát is indítottak dél felé, melyek sorra kifulladtak. Az év második felében már tárgyalások zajlottak a harc beszüntetéséről, de bizonyos, hadifoglyokat érintő kérdésekben nem tudtak megegyezni, így végül folytatódott a háború. Közben MacArthur többször is felvetette az atomfegyverek bevetésének javaslatát. 

macarthur_tabornok.jpg1952 -re a frontvonalak nagyjából az eredeti határvonalnál, a 38. szélességi kör mentén merevedtek meg és a  harcokban a legfőbb kezdeményező fél többnyire Kína maradt. Délen az ENSZ csapatok erős védőállásokat építettek ki és az USA légiereje fölénybe került a félsziget fölött. Aztán 1953 márciusában meghalt Sztálin és utódja Hruscsov már inkább a megegyezés gondolatát támogatta Koreában. Végül megindultak a panmindzsoni tárgyalások. A fegyverszüneti egyezmény 1953 július 27 -én lépett érvénybe és a 38. szélességi fok mentén rögzítette a két Korea határát. Ettől északra és délre 2-2 kilométeres övezet alkotja (ma is) a demilitarizált övezetet, melyet lezártak és ahol egyik fél sem állomásoztathat katonai alakulatokat vagy fegyvereket. Mivel a határvonal jelenleg is alig 30 km -re húzódik a 10 millió lakosú (elővárosokkal együtt 25 milliós) Dél-koreai fővárostól, Szöultól, rendkívül sebezhetőnek tekinthető (miként az 52 milliós Dél-Korea egésze is). Emiatt napjainkban 37 ezres amerikai haderő állomásozik délen, saját védelmi rakétarendszerrel (THAAD), hogy megakadályozzon egy váratlan északi agressziót.   

Ami a háborús veszteségeket illeti: a kommunista oldalon több mint 600 ezren, az Amerika vezette összefogásban pedig 170 ezren vesztették életüket. (Az USA 33 ezer, Dél-Korea 138 ezer, Anglia ezer halottat könyvelt el, míg Kína 400 ezer embert, Észak-Koreaának pedig 215 ezer katonája esett el.) A polgári áldozatok száma milliósra tehető. A háború után északon a Szovjetunió és Kína által támogatott kommunista diktatúra meggyökeresedett, délen pedig kezdetben diktatúrák váltották ugyan egymást, de idővel, az USA segítségével óriási gazdasági fejlődés kezdődött. Az 1990 -es évekre Dél-Korea már a világ legerősebb gazdaságai közé került.

Napjaink

Békekötés 1953 óta nincs a két Korea között, csupán fegyverszünet, melyet észak többször felfüggesztett már.  Kim Ir Szen egészen 1994 -ig vezette Észak-Koreát, majd következett fia, Kim Dzsong Il az ország élén, aki 2011 decemberéig uralta a kommunista államot. Végül 2011 óta az unoka, Kim Dzsong Un lett Észak-Korea első embere, személyi kultusz és maradéktalan diktatúra közepette. (A család a "Kim" vezetéknevet használja, hiszen Koreában - miként nálunk is- a vezetéknév van elől.) Az idén 33 éves Észak-koreai diktátor nagy erőkkel fejleszti atomfegyvereit, melyekkel már képes csapást mérni Dél-Korea és Japán mellett a legtöbb ázsiai országra, illetve Csendes-óceáni szigetre is, köztük az amerikai haditengerészeti és vadászgép támaszpontként működő Guam szigetére. (A Hvaszong-12 -es rakétákkal mindez lehetséges.) Kim Dzsongun erőt akar felmutatni és elérni azt, hogy az USA ne merje kétségbe vonni állama legitimitását illetve féljen megtámadni Észak-Koreát. Bár az USA nem tervez ilyesmit, könnyen lehet, hogy éppen a sok erődemonstráló atomkísérlet miatt szerveződik majd nemzetközi összefogás a világbékére nagyon is veszélyes diktátor ellen.    

Harmat Árpád Péter 

jegyzet_tcikkek_1.jpg

2017.09.17.(00:20)

51 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr2512869424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Frank Leone 510 2017.09.17. 14:33:10

Korea sorsát mindig három nagyhatalom alakította: Kína, Japán és a XX. századtól az USA. Ebben nagyon hasonlóak hozzánk, magyarokhoz, hiszen a mi esetünkben is a három nagyhatalom beleszólása volt a döntő: Osztrák (Habsburg) Birodalom, Török Birodalom, Orosz Birodalom.

Főszerkesztő. 2017.09.17. 15:17:40

Idő kérdése, hogy egyszer majd túl messzire mennek az Észak-koreaiak és akkor megelégelik Kim Dzsongun hatalmaskodását. Ha interkontinentális rakétáik lesznek 10 ezer kilotonna (azaz 10 megatonna) feletti hatóerővel, az amerikaiak biztosan közbelépnek valami módon.

Ma az USA és Oroszország 20-50 megatonna közötti (20 ezer kilotonna feletti) atomtöltetekkel rendelkezik, melyeket interkontinentális, ballisztikus rakétákkal tudnak 10-13 ezer km -re eljuttatni. Erre csak ők képesek (egyelőre), bár atomfegyvere 9 országnak van jelenleg. Ha Észak-Korea eljut ennek a szintnek a közelébe és már nem csak 250 kilotonnás bombákat robbantgat, hanem eljut a 10 ezres szintig, a világ közbe fog lépni. Azért addig van idő még.

Paracord 2017.09.17. 16:20:35

@Intercessor: Budapestet már egy 20 megatonnás atombomba is a sivataggá tudná változtatni. (Az 20 ezer kilotonna.)

Harmath Árpád Péter 2017.09.17. 16:23:09

@morpheus.: Egy 20 megatonnás hidrogénbomba ezerszerese a Nagaszakiban ledobottnak (ami 21 kilotonnás volt) , így az nem pusztán a fővárost semmisítené meg, hanem Pest megye jelentős részét is.

Paracord 2017.09.17. 16:28:19

@Harmath Árpád Péter: .... remélem ez csak fikció marad és soha sehol nem alkalmaznak ilyen fegyvereket "élesben"! Észak-Koreát is le kellene állítani már.

Indriq 2017.09.17. 23:52:45

Mondjuk én ritka nagy kreténnek tartom Trumpot, de per pill egyedül ő annyira tökös, hogy visszazúzza ÉK-t a középkorba. Az a baj, hogy ha hagyjuk, előbb-utóbb nagy galibát okozhat. Az, hogy mekkora a hidrogénbomba nem technika, hanem csak idő kérdése. Szóval ebben a helyzetben Kína és Oroszország nyakig szaros.

chrisred 2017.09.17. 23:53:00

@Frank Leone 510: Csak nem egy évszázadon belül.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2017.09.17. 23:53:19

Észak-Korea előbb-utóbb kinyittatja az amerikai pofonosládát, és akkor nem lesz más választásuk, mint az atombomba bevetése, mert az USA amúgy is kinyírja őket. A sarokba szorított patkány harap, nem nézi, mekkora az ellenség.

rockjano 2017.09.17. 23:54:04

@morpheus...persze leállítani de hogy?????

Egy irracionális csak a saját hatalmát őrülten féltő rezsimet nehéz... és még hozzájön Trump mint nehezítő tényező... nem lesz egyszerű.....

Pisti 90 2017.09.17. 23:54:16

Engem az érdekelne, hogy Észak-Koreában miért nem bukott meg a rezsim akkor, amikor '89-ben összeomlott a keleti blokk.

al Dajjal 2017.09.17. 23:56:13

A fő baj, hogy Kínának elemi érdeke az északi kommunista berendezkedés megtartása. Kell egy "ütköző" ország, ha valamikor háború lesz. Ahogy a Szovjetunió is csinálta a II. vh. után. Ezen felül kísérleti labornak is megteszi, hiszen Kína még mindig kommunista ország, s figyelemelterelésre is jó, miközben ő sorra foglalja a dél-kínai-tengert a mesterséges szigeteivel.

Jakab.gipsz 2017.09.17. 23:56:21

Testvér népek egymás fejére atombombát akarnak dobálni, ez ostobaság.

Paracord 2017.09.18. 00:05:20

@Pisti 90: a keleti blokk sok ezer km-re omlott össze Koreától. Kuba, Kína, Vietnám, Észak-Korea megmaradtak a kommunizmusnál. Kina egy speciális hibrid rendszerben.
@Peter Laszlo S: mégis létkérdés Kim Dzsongun "leállítása" mielőtt óriási őrültséget nem tesz. 5 éven belül több megatonnás robbanótöltetei lesznek hordozórakétákkal.

különvélemény 2017.09.18. 08:11:12

@Intercessor:
Senkinek nincs 10+ megatonnás harci töltete, mert semmi értelme, 1 megás körüli a legnagyobb, amit rakétára tudnak szerelni, de azt is csak a kirakatba tervezték.
Nagy hatótávolságú rakétákba több, önálló robbanó töltetet szerelnek.
Szinte mindenkinek van nagy hatótávolságú ballisztikus rakétája, nem csak az USA-nak és Oroszországnak, sőt Kínának van a legnagyobb hatótávolságú, legalábbis, amiről tudunk. (DF-41)

különvélemény 2017.09.18. 08:11:27

@al Dajjal:
Kínának nem ütköző ország ÉK, max DK-val szemben lenne az, de DK soha sem támadná meg Kínát, miért is tenné.
Inkább az USA-nak fontos DK.

Főszerkesztő. 2017.09.18. 08:19:10

@különvélemény: az 1 megatonnát már réges rég túlhaladták ember. Ma már az USA es az oroszok több ezer 10-20 megatonnás nukleáris tölteteket tudnak méter pontosan 13 ezer kilométerre eljuttatni ballusztikus rakétákkal pontosan megtervezett pályákon. Kicsit le vagy maradva.

Paracord 2017.09.18. 08:45:36

@különvélemény: Én úgy tudom, hogy atomfegyverrel jelenleg 9 ország rendelkezik a Földön, de interkontinentális ballisztikus rakétákkal, melyek több ezer km távolságra is képesek atomtölteteket eljuttatni (meglehetősen nagy pontossággal) csak az USA és Oroszország bírnak. (Harmadikként esetleg Kínának lehet még ilyen cucca.)

A többi atomhatalom (Franciaország, Nagy-Britannia, Izrael, India, Pakisztán) részben bombák formájában rendelkezik atomfegyverekkel, mely bombákat repülőgépekkel tudják célba juttatni, részben olyan rakétáik vannak, melyekkel maximum 1-2 ezer km távolságra tudnak eljuttatni atomtölteteket. A hetedik atomhatalom Észak-Korea, most szintén néhány ezer km hatótávolságnál jár a ballisztikus rakéták fejlesztése terén. Úgy tudom Guam szigete 3425 km -re van Észak Koreától.

Ami az atomtöltetek számát és nagyságát illeti: az USA és Oroszország kábé 8-8 ezer atomtöltettel rendelkeznek (USA: 7700, Oroszország: 8500) és ezek többsége már 10-20 megatonnás. (Az 1 megatonát réges-régen túllépték). Vagyis 10-20 megatonnás tölteteket képesek rakétákkal a célba juttatni és mondjuk Arkansasból fellőve Moszkvába "küldeni". A rakétákban PLC vezérli, műhold kapcsolattal a repülési pályát, mely nagy pontossággal juttatja el a töltetet a célhoz. Itt tart ma a fegyverkezés.

Conchobar 2017.09.18. 08:46:06

"Kim Dzsongun erőt akar felmutatni és elérni azt, hogy az USA ne merje kétségbe vonni állama legitimitását illetve féljen megtámadni Észak-Koreát. Bár az USA nem tervez ilyesmit" - Hagyjuk már a népámítást. Amerikai vezetők manapság elég sűrűn emlegetik a 'megelőző csapás' kifejezést. Ez az Amerika nem akarja megtámadni Észak-Koreát, ez csak propaganda. Már rég megtámadta volna, ha nem tartana a kínai és orosz reakcióktól. Márpedig az amerikaiak nagyonis dolgoznak azon, hogy Kínát és Oroszországot elcsalogassák Észak-KOrea mögül

DEFCON 2017.09.18. 08:50:22

@Conchobar: ja, persze és megint a "szemét" Amerika a hibás, amiért le akarja állítani azt a hatalmaskodó seggfejt, aki az egész világot fenyegeti atomcsapással. Hagyjuk már ...

különvélemény 2017.09.18. 10:08:54

@Intercessor:
Nem a méret a lényeg, taktikailag pont tízszer jobb 10db 100 kilotonnásat vinni egy rakétán, mint 1db 1 megatonnásat.
Semmi értelme 10-20 MT-s tölteteket vinni, ágyúval verébre tipikus esete.
Nagy, lassú, taktikailag és elrettentés céljából is zsákutca, mert könnyű leszedni és csak 1 célpontra jó.

különvélemény 2017.09.18. 10:09:15

@morpheus.:
Ezek mind ellőnek 10000 km-re:
India: Agni-VI
Kína: DF-41
Franciaország: M51
Izrael: Jericho III
UK: ők az USA-tól veszik/kapják
Pakisztánnak franc tudja mije van.

Szotyi_ 2017.09.18. 10:09:27

@morpheus.: Az angoloknak Tridentjeik vannak tengeralattjárókon 12000km hatótávolsággal. A többit nem tudom.

Conchobar 2017.09.18. 10:09:57

@Mountain Dew: "ja, persze és megint a 'szemét' Amerika a hibás, amiért le akarja állítani azt a hatalmaskodó seggfejt, aki az egész világot fenyegeti atomcsapással" - Dehogy fenyegeti az egész világot Észak-Korea. Amerika meg ne akarjon 'leállítani' senkit semmilyen ürüggyel. Még olyan ürüggyel se, hogy hatalmaskodik. Majd azok leállítjak, ha akarják, akik erre jogosultak, az észak-koreaiak. Az amerikaiak már épp galibát csináltak a Közel-Kelet és Afganisztán 'hatalmaskodó'-inak 'leállítás'-ával. Az amerikaiak jobban tennék, ha hazatakarodnának és nem akarnának mindenhol a világ csendőrét eljátszani. Észak-Korea is nyugodtabb lenne (meg Kína és Oroszország is). A világ két vezető informatikai-gazdasági hatalmának meg nincs igazán szüksége arra, hogy 'megvédje' (megszállva tartsa) őket az USA

Szotyi_ 2017.09.18. 10:10:41

@morpheus.: Gyorsan kigugliztam: Franciaország M51SLBM tengeralattjáróról indítható 10000km,
Izraelről sokat nem tudni valószínűleg a bombákon kívül a Jericho rakéták is tudnak atomtöltetet vinni 5-11000km becsült hatótávval,
India egy sor ballisztikus rakétatípussal rendelkezik 150-8000km hatótáv között és fejlesztés alatt van egy 12000km hatótávolságú,
Pakisztán Shaheen III 2700km hatótáv
Úgyhogy Pakisztán fér bele az 1-2000km-es rakéta kategóriájába de nekik kizárólag india ellen kell, az meg szomszéd.

Paracord 2017.09.18. 10:16:45

@különvélemény: @Szotyi_: Az USA és Oroszország atomfegyverei komolyabbak (hatóerő + pontosság terén) és ami lényeges: sokkal több van nekik, mint a többi 7 atomhatalomnak, akiket felsoroltál. Az interkontinentális és nukleáris csapásmérés terén még mindig az USA és Oroszország az élenjáró.

Főszerkesztő. 2017.09.18. 10:22:50

@különvélemény: ha egyetlen rakétán 10 db 100 kilotonnás van és nem egy db 1 megatonnás az csupán technikai kérdés. A lényeg: ma már lehetséges 10-20 megatonnás atomrobbantásokat véghezvinni sok ezer km távolságból is interkontinentális rakétákkal. Ha az elhárítórendszeren "átcsúszik" akkor egy ilyen töltet komplett agglomerációkat (várost + vonzáskörzetét) képes a Föld színéről eltörölni. Az USA egyetlen találattal kiiktathatja például a legfontosabb orosz ipari központokat (Jekatyerinburgi ipari körzet), vagy Oroszország az USA keleti partját 2-3 db nagy hatóerejű (mondjuk 20 megatonnás) töltettel.

DEFCON 2017.09.18. 10:28:11

@Conchobar: ... ez azért baromság, mert miért kélne a világnak elviselnie egyetlen diktátor fenyegetéseit, amikor a legerősebb hatalom simán le is állíthatná. A kocsmában kötekedőt is a legerősebb ott lévő hajítja ki az utcára. Most az USA van abban a helyzetben, hogy ezt megtegye. De megsúgom: MINDIG van egy legerősebb. Ha nem az USA lenne, akkor más. Amúgy a 33 kis férget le kell állítani, mert kurva rakétáival már mindenkit fenyeget. Én a magam részéről csak gratulálnék ha az amerikaiak kiiktatnák végre.

Conchobar 2017.09.18. 11:44:11

@Mountain Dew: ". ez azért baromság, mert miért kélne a világnak elviselnie egyetlen diktátor fenyegetéseit" - Ember! Fogd már föl, hogy ez a világ fenyegetése csak amerikai propaganda. Észak-Korea csak az USA-t fenyegeti (azt is csak feltétellel). Észak-Korea maximum visszafenyeget. A világra, a világ békéjére nem Észak-Korea jelenti a veszélyt, hanem az az ország, amely a legtöbb háborút, és polgárháborút kezdeményezte a XX.sz 2.felétől, szította szerte a világban. Az az ország jelenti a veszélyt, amelyet a legerősebbnek mondod és amely önmagát tartja a legerősebbnek (és amely ezért úgy érzi, hogy bárhol bármit a saját szája íze szerint alakíthat, akár fegyverrel is)

DEFCON 2017.09.18. 11:53:25

@Conchobar: Szerintem neked kéne felfognod végre, hogy ez az zsebhitler Japántól kezdve Dél-Koreáig veszélyezteti a fél kontinenst. Te nem nézel híreket? Most lőtt át egy rakétát Japán felett, előtte meg Dél-Koreát fenyegette meg, sőt Guam szigetére is beígért egy atomcsapást. Néha azért nem ártana kicsit tájékozódnod öreg!

Kontraband 2017.09.18. 12:03:19

@Conchobar: Észak-Korea kurvára nem csak az USA -t fenyegeti, hanem minimum 3-4 országot, köztük leginkább Dél-Koreát, Japánt és Tajvant. De Kim Dzsongun -nak az egész NATO az ellensége (így voltaképp mi is). Serényen fejleszti a kibaszott atombombáit, hogy rettegjenek tőle. Nagyon megérdemelné már, hogy a nyakára taposson végre valaki.

Jegyzettár · http://jegyzettar.blog.hu/ 2017.09.18. 13:38:20

@Mountain Dew: Kim Dzsongun több független államot is megfenyegetett már.

Conchobar 2017.09.18. 15:07:16

@Kontraband: "Észak-Korea kurvára nem csak az USA -t fenyegeti, hanem minimum 3-4 országot, köztük leginkább Dél-Koreát, Japánt és Tajvant. De Kim Dzsongun -nak az egész NATO az ellensége" - Nem kis elfogultság kell ahhoz, hogy két egymással acsarkodó oldal közül az egyiket kikiáltjuk minden baj okozójának, arról meg tudomást se akarunk venni, hogy a másik oldal is ugyanazt csinálja (az USA-val ellentétben Dél-Korea és Japán nem annyira a fegyvert csörgeti, de ugyanúgy próbálták/próbálják presszionálni az észak-koreai vezetést. Már régebben is). Hogy az amerikai vezetés a saját népének menetrendszerűen leküzdendő mumusokat gyárt (ideértve Putyint is Iránt is) az még talán rendjénlévő is, dehogy a kibicek is bekajálják azt a rizsát, amit az amerikaiaknak szánnak a vezetőik...

különvélemény 2017.09.18. 15:07:23

@morpheus.:
Ok, de én nem erről beszéltem.

különvélemény 2017.09.18. 15:07:41

@Intercessor:
Mint mondtam felesleges, egy 10 megás bomba csak kb. 2x akkora sugarú körben pusztít, mint egy tized akkora 1 megás.
Nem az a lényeg, hogy ki mit tud, hanem az, hogy melyik a hatékonyabb.

Ezért csomagolnak sok kicsit egy rakétába, azt kilövik, majd közel a célponthoz, de még a világűrben a 10 kisebb fej szétválik, amihez ugye legalább 10 elhárító rakéta kell, a decoy-t nem számítva és 100%-os találati arányt feltételezve.

Kontraband 2017.09.18. 15:11:23

@Conchobar: ........ És ahhoz mekkora elfogultság kell, hogy egy saját népét gyilkoló és más országokat fenyegető kommunista diktátor mellé állj?

Főszerkesztő. 2017.09.18. 15:17:57

@különvélemény: ha jól értem azt állítod, hogy 10 db atomtöltetet pakolnak egyetlen rakétába (melyben minden töltet egy-egy megatonnás), majd fellövik az egészet egyben és a cucc a világűrben szétválik 10 db külön rakétára, végül ezek egy adott területen 10 célpontot semmisítenek meg 10 különálló atomrobbanással???? Hol olvasol te ilyeneket? Forrás???

kvp 2017.09.18. 18:01:16

@Intercessor: Az osszes MIRV raketa tobb robbanofejes. Nem valik szet tobb raketara, csak tobb visszatero egysege van ( en.wikipedia.org/wiki/Multiple_independently_targetable_reentry_vehicle ). Ilyet jelenleg az USA es Oroszorszag tud bevetni, foleg az oroszoknak van belole ujabban sok, az amerikai raketavedelmi rendszer kijatszasara.

Ellenben az egesz Foldet elero raketaja jelenleg az USA-nak, Oroszorszagnak, Kinanak es Japannak van. Ebbol az orosz, a kinai es a japan rendszer tud hoszabb ideig fent maradni es tetszoleges helyre visszaterni. (igy nem detektalhato kozvetlenul az inditas, mivel a jarmu muholdnak latszik) Erdekes, hogy a japanok nagyon hallgatnak a sajat atomprogramjukrol, viszont elofordulhat, hogy a vegen ok 'lonek vissza' eloszor Eszak Koreara.

különvélemény 2017.09.19. 09:50:01

@Intercessor:
kvp megválaszolta.
Ezért kellett az a sok atomot visszaszorító egyezmény, mert a több robbanófejjel nem tudsz lépést tartani védelmi oldalon, így a megsemmisítés gyakorlatilag garantált.
De ezeket a stratégiai fegyvereket még Kim Jong Un is csak a legeslegeslegeslegvégső esetben használná, akárcsak bármelyik másik állam, aki rendelkezik velük, mert sok értelme nincs, max megölsz pár millió embert.

A taktikai atomfegyvereket viszont, amikről az emberek nagy része nem is tud, sokkal inkább használná bárki, akinek van.

Hogy egy példát mondjak, a kubai rakétaválságnál az amcsik nem tudtak róla, hogy az oroszok már telepítettek Kubába taktikai atomtölteteket, sőt, az amcsi flotta alatt volt egy ilyennel felszerelt tengeralattjáró.
Egy taktikai atomtöltet kicsi, célja nem a tömegpusztítás, hanem bizonyos célpontok megsemmisítése sokkal hatékonyabban, mint a kémiai bombák.
Itt jön be az amcsi szívás, mert ha a rakétaválság elfajult volna, az amcsi hadihajókat elsöpörte volna pár ilyen taktikai atomtöltet, persze utána az amcsik szétnukeolták volna Kubát, de akkor sem tudtak volna nyereséget elkönyvelni, max megölni pár millió embert, ahol visszatértünk a stratégiai atomfegyverek értelmetlenségére.

különvélemény 2017.09.19. 09:50:07

@kvp:
Egyébként erről nem beszél senki, de én biztos vagyok benne, hogy a modern töltetek nem ballisztikusan, hanem "irányított zuhanással" esnek vissza.
Ma már semmibe nem kerül GPS-szel felszerelt miniszámítógépet tenni a fejekbe, ezzel is növelve a pontosságot, vagy korrigálni, ha a rakéta nem állította pontosan pályára a fejet.

Diverzáns 2017.09.19. 09:56:36

@kvp: Azt, hogy egy rakéta 10 különálló robbanó egységre váljon szét és aztán ezek mind pontosan érjenek célba (és robbanjanak) nem tudom elképzelni. Sőt, kizártnak tartom, itt még biztosan nem tart még a haditechnika. Túl sok sci-fit néztek.

különvélemény 2017.09.20. 06:20:36

@Simao Sabrosa:
Komolyan nem értem az embereket, kvp belinkelte a wikipedia cikket, 1970 óta így megy, ott van kép egy ilyen fejről, ami már múzeumba!!! került.

Diverzáns 2017.09.20. 06:23:45

@különvélemény: ... Az oké, de hogy ez a cucc egyszerre 5-10 vagy akárhány célpontot tudjon pontos becsapódásokkal egyidejűleg megsemmisíteni, ... az mese habbal.

Equalizer 2017.09.20. 06:35:33

@kvp: @különvélemény: Engem az érdekelne, hogy melyik ma a legfejlettebb, legkorszerűbb és legpusztítóbb ballisztikus, interkontinentális, nagy hatótávolságú atomfegyver?

különvélemény 2017.09.20. 07:33:14

@Simao Sabrosa:
Mi abban a nehéz?
Úgy működik, hogy a főrakéta beállítja a fejet ballisztikus pályára, mivel az tud manőverezni, utána elengedi, majd a másodikat is beállítja, majd elengedi, ezt akkoriban is meg tudták csinálni.
Később írtam, hogy szerintem ma már a fejeken is van miniszárny pici pályamódosításokhoz, jelenleg egy 20 dolláros okosórába belerakják azt a technikát, ami képes erre.

Persze ezt ne úgy képzeld el, hogy mondjuk elengedik a keleti parton és az egyik NY-ba a másik Mainebe, a harmadik, meg Floridába csapódik, hanem megszór egy 50+ km-es körzetet (erről nincs pontos adat), amihez 100+ megatonna kellene.

Paracord 2017.09.20. 07:33:20

@kvp: @különvélemény: nekem ezzel a fegyverzet típussal az a gondom, hogy

- túl kicsik a célhoz juttatható nukleáris töltetek (a képeken is látszódik, hogy ha mondjuk 10-et visz a hordozórakéta, akkor a hely szűkössége miatt egy-egy ilyen fej elég aprócska) Így viszont nem hinném, hogy akkora pusztítást tudna elérni, mint egyetlen komolyabb mondjuk 10 megatonnás rakéta.

- a másik: nem hinném, hogy a szétválás követően kialakuló 5-10 töltet irányított, precíziós találatod tud egyidejűleg elérni. Ezek találomra, random zuhanhatnak egy adott területre.

Harmath Árpád Péter 2017.09.20. 07:50:28

Ma már a haditechnika hihetetlen dolgokra képes. Ráadásul a legnagyobb innovációs pénzeket épp
a Pentagon illetve a NASA öli az informatikába, igy a legjobb cuccok ott jelennek meg legelőször. Ugyanakkor a több atom töltetet szállító rakéták esetében a különváló elemek preciziós célbajuttatása még szerintem sem kiforrott technológia.

Paracord 2017.09.20. 08:01:26

@Harmath Árpád Péter: ... valószínűleg az adott röppályán mozgó hordozóraketából "kiváló" atomtöltetek apró drónokként funkcionálhatnak, melyek vagy a főrakétával (az abba épített PLC -vel) vagy egy földi irányítással kommunikálhatnak. Aztán ez a kommunikáció vezérli az elemeket a célokhoz. Nem ismerem a publikus szakirodalmat, de csak igy tudok elképzelni pontos találatokat. ... De akkor sem hiszem hogy ezek az aprócska töltetek (max néhány kilotonnával) melyek a helyszűke miatt nem eleve nem lehetnek nagyok akkora pusztításra lennének képesek mint mondjuk egy 20 megatonnás nukleáris rakéta.

kvp 2017.09.21. 22:53:09

A vezerlorendszerrol annyit, hogy a butitott 'civil' valtozatat rakta a spacex a raketaiba es azzal a negy kis legycsapo szarnnyal eleg pontosan le tudjak tenni azt az oriasi hengert a tengeren hanykolodo platformra. Egy kisebb toltetnek sokkal kisebb szarny is eleg es a vezerles nagyon pici. Gyakorlatilag a ballisztikus palya vegpontja es 2/3-a kozott barmit meg tudnak szorni, kis meretu, par kilotonnas toltetekkel. Viszont ezt akar optikai celkereses alapjan is, tehat mondjuk egy flotta minden nagyobb hajoja kaphat 1-1 toltetet, vagy egy raketatamaszponton minden silo (ezek meg csak el sem mozdulnak tamadas kozben). Es erre az USA mar a 80-as evek vegen kepes volt. A mirv-ek celja jellemzoen az ellenseg tamadokepessegenek megsemmisitese, nem a varosok lebontasa. Boven eleg ha nincs mivel visszalonie, nem kell feltetlen elpusztulnia.

Melyik a legfejlettebb? Az amerikai, mert jo a celzo rendszeruk (meteres pontossagu). Melyik a leghatasosabb? Az orosz, mert kozel szaz toltetet tudtak belenyomni a progress meretu orias raketajukba, amivel egyszerre mindent kilove tobb ezer toltettel tudjak megszorni az egesz foldet, raadasul Fold koruli palyarol, tehat nem ballisztikus uton. Es ezeket nemreg szereltek fel, tehat az uj toltetek meg a hivatalos listakon sincsennek rajta. (ez lett az amerikai raketavedelmi rendszerre adott valasz, a regi elbontott anyagbol keszitettek a par nagy helyett sok kisebbet)

Elmeletileg a celzorendszer olyan, hogy kioldas utan mar nincs radios link, tehat a toltet a sajat logikaja szerint fog menni, se visszahivni, se iranyitani nem lehet, igy nem is lehet megzavarni. Celzashoz van optikai, gps es inercialis navigacio, utobbi csak arra az esetre ha a masik ketto kiesne, ilyenkor valik csak hagyomanyos pontatlan ballisztikus toltette. A hordozok alapesetben vagy a palya szerinti vegpontba csapodnak vagy el se erik a celt es az utolso toltet kioldasa utan megsemmisitik magukat, hogy a tormelek megzavarja az elharitast.

ps: aki nem erti hogy mukodik, nezze meg a spacex visszatero videoit, a toltetek eseten annyi az elteres, hogy ott nem fekeznek, csak kormanyoznak es nincs leszallotalp sem :-)

Túlélő ... 2017.10.15. 20:58:27

A 2017 szeptember 3-án robbantott bomba pontos ható-erejétmég ma sem tudják pontosan a szakértők. Az amerikaiak szerint 250 kilotonnás volt, de a japánok is meg az ENSZ szakértői is más-más számokat hoztak ki.