A Zsigmond-kor végvárainak legnagyobb vezére: Ozorai Pipó [30.]

2017. szeptember 11. 19:06 - Harmath Árpád Péter

A magyar történelemben gyakran bukkantak fel olyan hősök, vezérek, harcosok vagy katonák, akik bár külföldön születtek és más nemzetek fiai voltak, mégis jelentős hatást gyakoroltak országunk történelmére. Ilyen volt az Itáliában született, olasz származású Filippo Scolari, vagy ismertebb nevén: Ozorai Pipó is, aki történelmünk méltatlanul kevéssé ismert nagy alakja. Hogy miért maradt fenn neve a halála óta eltelt közel 600 év dacára? Mert ő volt a "Zsigmond-kor" egyik legnagyobb végvári alakja. Hatalma csúcsán hét királyi vármegye, az uralkodói váruradalmak egynegyede és a Duna-menti végvárak többsége tartozott közvetlen irányítása alá. Ő építette újjá a Szörény és Nándorfehérvár közti erősségek nagy részét és védte hazánkat, nem egyszer legendás hadjáratokkal. És mellesleg megtanította a hadtudományokra az ifjú Hunyadi Jánost is. De honnan került magyar földre Ozorai Pipó és milyen módon emelkedett a magyar zászlós nagyurak legfelsőbb köreibe.

ozorai_pipo.jpg

Ozorai Pipó (Andre del Castagno műve)

Ozorai Pipó 1368-ban láttam meg a napvilágot Filippo di Staphano Scolari néven, az itáliai Firenzében. Családja régi, befolyásos firenzei famíliának számított és kicsiny, de kezdetben jól jövedelmező birtokrendszerrel rendelkezett Tizzanóban és Vicchiomaggióban. Az ifjú Filippo már 20 évesen többre vágyott a családi kisbirtokok igazgatásánál, főleg mert a família földjei egyre kevésbé tudták biztosítani a főúri életmód hátterét. Pipó tehát korán elhatározta, hogy német területeken próbál meg hírnevet és vagyont szerezni magának. Számításai azonban nem váltak be így inkább az Anjou időkben jelentős kereskedelmi központtá fejlődött Budára települt. Budán egy "földije" bizonyos Lucca Pecchia szolgálatába állt, mint kereskedő-segéd. Itt ismerkedett meg a nagy hatalmú esztergomi érsek, Kanizsai János testvérével, Kanizsai Miklós tárnokmesterrel. Fliippo ekkoriban, 1390 táján még csak 28 éves volt, de a korabeli leírások szerint gyors észjárású, több nyelven beszélő, művelt és jó képességű ember hírében állott, így az ország tárnokmestere (pénzügyminisztere) nagy lehetőségeket látott benne. Kanizsai Miklós tehát alkalmazásába vette Pipót és próbaképp simontornyai vára vezetésével bízta meg. Az olasz fiatalember jól helyt állt a várnagyi "munkakörben" és még magyarul is megtanult.

Pipó ravaszságát és ambiciózus beállítottságát mutatja, hogy karrierje emelkedését nem csak a Kanizsai családra alapozta, hanem egy számára nagyon előnyös házasságkötésre is, amikor 1399 -ben feleségül vette a gazdag magyar birtokos, Ozorai András lányát, Borbálát. (Nevében ekkor jelent meg az "ozorai" nemesi név.) Ekkor már Zsigmond király is felfigyelt az ifjú olaszra és megbízta előbb a felvidéki aranybányák igazgatásával, majd a királyi sókamarák ispánságával. Mindkét beosztás jelentős befolyással járt, ám nem emelte Pipót a legnagyobb magyar főurak közé. Erre a lépésre egy Zsigmond elleni összeesküvést követően került sor, amikor Pipó bölcs előrelátással nem a  lázadók - vagyis a Kanizsaiak és a nádor (Bebek Detre) - mellé állt, hanem a törvényes uralkodót, Zsigmondot támogatta. Pipó az összeesküvés alatt a királyhű Szécsi Miklós veszprémi várában tartózkodott, amivel kivívta Zsigmond bizalmát. A felkelőkkel való tárgyalásokra már őt kérte fel az uralkodó, majd az összeesküvés végső felszámolását is ő vezette.

Jutalma nem maradt el, Zsigmond az ország legbefolyásosabb főurai közé emelte: több ispáni és báni címet is megkapott, sőt királyi földek illetve várak sokaságát kormányozhatta. Ozorai Pipó 1404 őszén először a temesi ispán címet kapta meg, amivel együtt járt Csanád, Arad, Krassó és Keve megyék igazgatási joga is. Öt évvel később jogköre kibővült a zarándi ispánsággal, majd 1408-ban már Fejér megye ispánja is ő lett. Hatalma csúcsára 1408-ban érkezett, amikor kinevezték az ország főkincstartójának (pénzügyminiszterének) és egyúttal megkapta a szörényi bán címét is. Ezzel a délvidék szinte teljhatalmú ura és az ország első embereinek egyike lett. Befolyását jól mutatja, hogy neve az 1408 -ban alakuló, királyt támogató Sárkányos-rend alapítói közt is megtalálható. 

ozorai_var.jpg

Ozorai Pipó várkastélya napjainkban

Pipó fényűző rezidenciát emelhetett tolnai birtokközpontjában is, ahol egy alkalommal magát Zsigmondot is vendégül látta és ahol a ferenceseknek is kolostort építtetett, óriási várkastélya közelébe. Ugyanakkor az is tény, hogy a sok fényűzés dacára személyes magánvagyona nem érte el a korszak leggazdagabb és mindent összeharácsoló, telhetetlen főuraiét (Garaiak, Cilleiek). Ozorai Pipó befolyása és hatalma Zsigmondtól eredt és a királyi uradalmak igazgatásában, nem pedig a magánbirtokok halmozásában nyilvánult meg.

Végvárak "nagyura" 

Pipó jó célra használta Zsigmondtól kapott hatalmát. Elhatározta ugyanis, hogy elősegíti a terjeszkedő oszmánok elleni védelmet szolgáló al-dunai végvári vonal megteremtését és fejlesztését. Húsz éven keresztül , 1406 és 1426 közt, gyakorlatilag haláláig "dolgozott" a Duna-menti, déli végvárak megerősítésén, Szörényvár és Nándorfehérvár között. Munkásságának hála, 1426 -ra a délvidéken egy rendkívül komoly erődrendszer oltalmazta a Magyar Királyságot. Ez a déli végvárrendszer kerek száz esztendőn keresztül, 1426 és 1526 közt, egészen a mohácsi csatáig állt ellen a törökök támadásainak. (Bár az 1520 -as, 1521 -es támadások megkezdték a védvonal szétzilálását.) Maga Pipó 1404 és 1426 közt legalább tucatnyi alkalommal vezetett hadjáratot a törökök ellen (18 csata megvívásával) - mégpedig a balkáni török területeken -  így az oszmánok halála évére, már babonás félelemmel emlegették nevét. 1404 és 1410 közt például 5 hadjáratot vezetett Boszniában és Szerbiában, majd 1411/13 -ban Velence legyőzésére vezette Zsigmond hadait, végül 1421 -ben a husziták ellen vonult, 1423 és 1426 közt pedig három havasalföldi hadjáratot is irányított. 

Zsigmond idővel más hadszíntereken is "bevetette" Pipót, például a husziták (Jan Zizka) ellen, ám ezeken a cseh, itáliai és német "frontokon" már sokkal kevésebb alkalommal tudott diadalokat aratni. Élete utolsó éveiben - miután Zsigmond egyházi tárgyalásai alkalmával diplomataként is fontos megbízatásokat látott el - Szerbia és Havasalföld ügyeivel foglalkozott. Ezekben az években került környezetébe egy alig 16-17 éves, ám lelkes és erőteljes alkatú fiatalember, akit apródként készített fel a hadtudományokra. Az ifjút Hunyadi Jánosnak hívták és nagy tisztelettel tekintett mesterére, Ozorai Pipóra. A későbbi magyar kormányzó az itáliai vezér mellett kezdett megismerkedni a hadászat, bajvívás, várvédelem és ostrom rejtelmeivel. (Hunyadi későbbi tanítója Lazarevics István lett.)

Pipó 1425 után már csak a délvidékre koncentrált, Galambóc váránál például, a Duna túlpartján (1426 nyarán) még nagy győzelmet aratott az oszmánokon. Élete utolsó évében egy nagy, Havasalföld elleni támadásra készült, hogy az ottani Zsigmond-barát vajdát támogassa, ám egészsége megroppant és 1426 karácsonyán Lippán váratlanul, alig 58 évesen elhalálozott.    

Milyen ember lehetett Pipó? Külsejéről egy festmény és egy leírás, természetéről pedig egy forrás ad támpontot. A festményt a firenzei Andrea del Castagno készítette és jelenleg a firenzei Sant' Apollonia Múzeumban látható. Ezen a képen Pipó tetterős, harcias megjelenésű, parancsoló kisugárzású férfi. Jelleméről életrajz írójától, Jacopo di Poggió  -tól maradt fenn egy forrás: 

" ... Oly szívélyes volt és közvetlen, hogy barátai gyakran a szemére is hányták: nem ügyel eléggé a méltóságára. Házát királyi pompával rendezte be, minden aranytól-ezüsttől csillogott benne. Cselédeit úgy kordában tartotta, hogy erényük bárkinek például szolgálhatott. Szabad idejében, már amennyire a háborúk fáradalmai után maradt, pihenésül leginkább vadászni járt. ...” 

Ozorai Pipó egyike volt hazánk legnagyobb alakjainak. Bár Itáliából származott, megtanult magyarul, felvette a magyar szokásokat és a Magyar Királyság legvitézebb nagyurainak egyikévé vált. Mivel gyermekei fiatalon meghaltak, sajnos nem tudott Magyarországon dinasztiát alapítani. Tisztelete saját hazájába is elért, ahol Pippo Spano -ként (Pipo Ispánként) is emlegették. Földi maradványait a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában helyezték örök nyugalomra.   

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, keresd Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

2017.09.11.(19:05)

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr8412820878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Inceptio 2017.09.12. 18:07:32

A XV-XVI-XVII. század nagy törökverőinek és sikeres hadvezéreinek sorában ott van a helye Ozorai Pipónak is, a következők mellett: Hunyadi János (1407-1456), Kinizsi Pál (1446-1494), Pálffy Miklós (1552-1600), Nádasdy Ferenc (1555-1604), Zrínyi Miklós (1620-1664). Ozorai Pipó időrendben mindegyiküket megelőzte, mondhatni ő volt az első nagy törökverő.

Harmath Árpád Péter 2017.09.12. 18:09:50

@Inceptio: Igen, egyetértünk. A felsoroltak mindegyikéről írtam már rövid monográfiákat, több honlapon is. Ozorai Pipó maradt ki eddig, de most őt is "pótoltam" itt a Jegyzettáron.

DEFCON 2017.09.13. 07:53:19

@Inceptio: A Lackfiak (András, Miklós és Dénes) Nagy Lajos főemverei és hadvezérei időben még Ozorai Pipót is megelőzték a törökverésben mert ők már az 1300-as évek végén megütköztek az első Délvidékte tévedő oszmán csapatokkal

Harmath Árpád Péter 2017.09.13. 08:15:24

@Mountain Dew: Lackfi Dénes (II.) az 1365 -ös bolgár hadjáratban biztosan részt vett. Ennek során már harcoltak törökökkel is.

Inceptio 2017.09.13. 08:35:25

A magyar történelemben az első török-ellenes háborúk Nagy Lajos idején zajlottak, egészen pontosan 1365-ben és 1375-ben. Mindkét alkalommal Bulgária északi részein zajlottak a harcok (és kisebb részben Havasalföldön). A komolyabb hadvezéri tisztségeket úgy tudom külföldiek töltötték be, bár a Lackfiak és Szécsi Miklós nádor is jelen voltak, kisebb feladatokkal.

Harmath Árpád Péter 2017.09.13. 08:36:49

@Inceptio: ... ezt meg tudom erősíteni, bár Szécsi Miklóst illetően nincsenek forrásaim.

gigabursch 2017.09.17. 00:28:13

Kifejezetten hasznos cikk Ozorai Pipó életpályájának ez a rövid bemutatása.

Ami talán izgalmasabb kérdés, hol, hogyan tett szert hadászati ismeretekre, illetve mik azok, amik dokumentáltan tőle származnak.
Ha erről lehetne bővebben olvasni, azt megköszönném.