A keresztes háborúk következményei: kultúrák találkozása [23.]

2017. augusztus 25. 13:19 - Harmath Árpád Péter

A keresztes háborúk a XI. században indultak meg a Szentföldre, mégpedig a pápa (II. Orbán) 1095 -ös felhívása és a clermont -i zsinat döntése nyomán. Az európai nemesség birtokszerzési lehetőséget, a parasztság feloldozást, a főpapság és a pápa pedig a kereszténység terjeszkedését remélte a muszlim kezekben lévő Szentföld visszafoglalásától. A harcolni kész tömegek - nemesek, lovagok, zsoldosok, parasztok, polgárok - Európa bizonyos útvonalain haladva kezdték meg zarándoklataikat Jeruzsálem felé, ahol a szeldzsuk törökök és arabok tartották kezükben a bibliai területek legfőbb helyszíneit, többek közt Názáret, Betlehem és Jeruzsálem városait.

keresztesek.jpg

A csapatokat Nyugat-európai főnemesek, tartományurak vezették: Bouillon Gottfried, lotaringiai őrgróf, tarantói I. Bohemund herceg, II. Róbert herceg (flamand-földről) és IV. Rajmund toulousi gróf. Az első nagy hadjárat átütő sikert aratott: 1099 július 15 -én, több, mint 5 hetes ostromot követően keresztény kézre került Jeruzsálem. A Szentföldön európai mintájú, keresztény államok alakultak, melyek a XIII. századig fennmaradtak, miközben a területen megalakuló lovagrendek biztosították a várak, városok közti útvonalakat, a többségben lévő muszlimok támadásaival szemben. (Híres és befolyásos volt például a Német Lovagrend és a Templomos Lovagrend.) A híres Jeruzsálemi királyságot kezdetben Bouillon Gottfried vezette, majd leszármazottai következtek (Boulogne-ház), illetve az Anjouk, végül a Hohenstaufok és a Lusignan-ház. 

A keresztesek uralma a Szentföldön először 1187 -ben ingott meg, amikor Szaladin, egyiptomi szultán egyesítve a térség muszlim harcosait, a hattini csatát követően visszafoglalta Jeruzsálemet. Ezt követően az európai uralkodók, a pápa támogatásával újabb és újabb keresztes hadjáratok kezdeményezésével próbálták visszaszerezni a várost, teljesen sikertelenül.

keresztesek_1.jpg

A szentföldi keresztény uralom fokról-fokra szorult vissza, végül 1291 -ben már csak Akkon erődje maradt a kezükben, majd az is elesett. Lezárult egy korszak, a keresztes háborúk korszaka.

Ugyanakkor fontos kiemelni: a keresztes háborúk két évszázada kultúrák találkozását hozta, az európai és ázsiai civilizációk, szokásrendszer, tudomány kölcsönhatását, mely mindkét terület számára virágzó kereskedelmi kapcsolatokat eredményezett. Európa megismerte a mesés keleti termékeket, például az ízletes ázsiai fűszereket és rizst, találkozott a porcelán, üveg, selyem és puskapor "csodájával", megtanulta ezek előállítását és eljutott területeire az ázsiai tudomány számtalan vívmánya, például az alkímia, arab számok, szélmalmok, iránytű .. stb használata.  

szentfold.jpg

Európa a keresztes háborúk küszöbén

Virágzásnak indult a levantei kereskedelmi útvonal, melyen Indiából és Kínából kiindulva érkeztek a karavánok a szentföldi partokra, ahonnan genovai, velencei hajók vitték tovább a termékeket Dél-Európa nagy kikötőibe (majd onnan tovább mindenfelé a kontinensen). A középkori Európa megismerte a ruhafestés technológiáját (bíborcsiga), a színes ruhák viselésének előnyeit, az ételek ízesítését (ázsiai fűszerek), a porcelán és üveg termékek használatát, a puskapor, iránytű praktikusságát. Később azonban, a XIV. században egy új birodalom jött létre a területen, az oszmánok állama, mely akadályozta, vámolta és fosztogatta a levantei karavánokat, miközben kalózai révén sorra támadta meg az ázsiai kereskedelemben fontos genovai, velencei hajókat. Innentől a kereskedelem akadozni kellett, így szükségessé vált új útvonalak felfedezése, melyek kikerülve a Török Birodalmat, továbbra is biztosítani tudták az indiai és kínai termékek Európába jutását. Ezzel megkezdődött a nagy földrajzi felfedezések korszaka, a XV. század végén. 

kolumbusz.jpg

Kolumbusz az Újvilág földjére lép /forrás: Library of Congress/

A nagy földrajzi felfedezések Amerika megismerését hozták: Kolumbusz Kristóf 1492 -es híres útja után a spanyol conquistadorok gyarmatosították az amerikai kontinens nagy részét Cortez, Pizarro és Alvarado vezérletével, mégpedig a Rio Grandétól egészen a Tűzföldig. Mexikó területét Hernán Cortes, Közép-Amerika többi részét Pedro de Alvarado, a perui Cuzco központtal működő Inka Birodalmat pedig Franciso Pizarro foglalta el, mégpedig tűzfegyverekkel, 1518 és 1533 között. Az azték, maja és inka államok legyőzését követően alkirályságok alakultak a kontinensen: elsőként 1535 -ben Új-Spanyolország (Mexikó és Közép-Amerika), majd 1543 -ban a Perui Alkirályság (Peru, Chile), végül: Új-Granada (a későbbi Venezuela, Kolumbia területén) és a  La Plata Alkirályság (a későbbi Argentínában). Majd megjelentek a portugálok is, létrehozva a Brazilia Alkirályságot.

Európa megint teljesen új kultúrákkal került kölcsönhatásba, mégpedig az amerikai indián civilizációkkal. Megint új termékek kerültek Európába, újabb áttörést hozva a kontinens fejlődésében. Az európaiak megismerték a kukoricát, paprikát, paradicsomot, kakaót, kávét, dohányt és az azték, maja, inka kultúra vívmányait, a csillagászat, matematika, orvoslás, naptárak, építészet prekolumbián eredményeit. A világkereskedelem súlypontja így az Európa - Ázsia közti viszonyrendszer helyett átkerült az Európa - Amerika - Afrika hármasának sajátos "vérkeringésébe". Miközben az amerikai népek átvették a hódítók vallását és nyelvét (katolicizmus és spanyol-portugál nyelvek terjedése), Európa jelentős cikkekkel gazdagodott. 

Az európai kultúra, tudomány és társadalom fejlődésében, a XII. században megkezdődő és a keresztes háborúk nyomán meginduló, majd a nagy földrajzi felfedezésekben folytatódó "világra nyitás" folyamata ugyan hódítás és terjeszkedés céljából vette kezdetét, ám közben fejlődést, haladást hozott kontinensünk számára, mégpedig a kultúrák találkozása nyomán.

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, keresd Facebook oldalunkat is!

Eddigi posztok!

jegyzet_tcikkek.jpg

 

 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr5512778666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CriticalMaster 2017.08.25. 17:56:30

A conquistadorok kis létszámban érkeztek Amerika földjére, mégis négy - ötszörös létszámfölényben lévő indián seregeket tudtak legyőzni lőfegyverekkel és azzal, hogy egymás ellen kijátszották az egyes helyi csoportokat, törzseket. Cortez alig ezer katonával indult az azték főváros bevételére, Pizarro pedig 200 conqustadorral vette be az inkák központját Cuzcot.

Inceptio 2017.08.25. 20:32:51

@Sir lovag: ... a párhuzam ott van szerintem, hogy mindkét területen egy kisebb létszámú, de technikailag magasabb szinten álló haderő győzte le a sokszoros túlerőben lévő, fejletlenebb seregeket. Amerikában 1500 és 1540 közt a spanyol hódítók puskákkal, ágyúkkal az aztékokat, majákat, inkákat, toltékokat, a Szentföldön pedig 1100 körül a páncélos keresztes lovagok, a könnyű-fegyverzetű és kezdetben szervezetlen muszlimokat.

DEFCON 2017.08.25. 20:40:49

@Inceptio: de tegyük hozzá: Amerikában az indiánok megosztása legalább ugyanannyit vagy többet számított, mint a tűzfegyverek hatása. Szembefordították egymással az egyes törzseket, majd valamelyik mellé állva igázták le a másikat. A recept ősi: "divide et impera"

Harmath Árpád Péter 2017.08.25. 20:44:29

@Inceptio: @Mountain Dew: alapvetően mindkettő igaz, két kiegészítéssel: 1. nem biztos, hogy a muszlimok "fejletlenebbek" lettek volna, inkább szervezetlenség jellemezte őket, az egység hiánya (1099-ben) és harcmodoruk európai mércével mért kisebb ütőképessége. 2. Amerikában 4 évszázaddal később az oszd meg és uralkodj elve volt a döntő elsősorban, második helyen a tűzfegyverek megléte.

Inceptio 2017.08.25. 23:27:30

@Mountain Dew: másképp még tűzfegyverekkel sem lehetett volna például 200 főnek legyőzni ötezret (Cuzco) vagy ezer főnek 10 ezret (Tenochtitlan). Ha viszont helyi erők is melléjük állnak más rivális törzsek ellen, akkor a létszámbeli hátrány mindjárt megváltozik.

satie · http://321.hu/sas 2017.08.26. 08:35:55

na és mi van az arab reneszánsz hatásával már a X-XI. század fordulójától?

Harmath Árpád Péter 2017.08.26. 08:39:54

@satie: ez az arab "reneszánsz" és fejlettség eredményezte azokat a vívmányokat (alkimia, matematika, iránytű) melyeket a posztban említett módon Európa átvett tőlük a keresztes háborúk időszakában.

satie · http://321.hu/sas 2017.08.26. 12:41:21

@Harmath Árpád Péter: arra céloztam, hogy ez még korábban volt, mint a cikk elején olvastam, nem beszélve ugyebár a papírról, az meg, mint az egyik legalapvetőbb dolog jóval a keresztes háborúk előtt elborította az Atlanti-óceán innenső felét.

Jakab.gipsz 2017.08.27. 19:09:48

A fehér keresztény kultúrát leszámítva, minden kultúra megfeneklett és meg maradt a középkori miszticizmus foglyának.
Az arab, a zsidó, a kínai és persze az indiai is.
Az újvilág azték birodalma pedig egyenesen náci- birodalom volt, szisztematikusan irtotta a szomszédos törzseket és mint a barmokat, (bedrogozva) tömegesen mészárolta le "isteneik" legnagyobb dicsőségére.
A fehér keresztény ember megváltónak érkezett Mexikóba.
Aztán persze mi is mindent elrontottunk az arany bűvöletébe esve.

odysszeusz 2017.11.01. 20:31:26

@Jakab.gipsz: Hát Gipszjakab, veled is mindenütt találkozni...