Kossuth kontra Széchenyi [21.]

2017. augusztus 23. 17:20 - Harmath Árpád Péter

A magyar történelem két nagy alakja - Kossuth Lajos (1802-1894) és gróf Széchenyi István (1791-1860) - közt a kezdetektől sajátos viszony alakult ki, melyet ráadásul az egyes időszakokban különböző nexus jellemzett. Eleinte Kossuth a legnagyobb tisztelet "hangján" közelített a nála 11 évvel idősebb és országosan elismert főnemeshez, később egyenrangú felekként folytatták szellemi "párbajaikat" kulcsfontosságú, országos kérdésekben (a nyilvánosság előtt, országos lapok hasábjain és saját könyveik lapjain). Idővel más-más politikai utakra léptek, végül közösen vitték révbe országunkat és lettek minisztertársak ugyanabban a kormányban. Értékes és történelmünkben fontos emberek voltak mindketten - az 1830 és 1848 közti reformkor legkiemelkedőbb "szereplői" - akiknek hasonlóságait és különbözőségeit különleges élmény megismerni.

kossuth_szechenyi.jpg

Mielőtt különbözőségeikről ejtenénk szót, érdemes kiemelnünk alapjaiban mindketten ugyanazt akarták, mégpedig Magyarország felemelését, modernizálását, bizonyos fokú önrendelkezésének kialakítását és a feudális viszonyok eltörlését. Egy Nyugat-európai mintájú alkotmányos rendszer bevezetésére vágytak, vagyis egy Ausztriához laza szálakkal kötődő, szabad, modern Magyarországra ahol nincs jobbágyság, ahol senki nem áll személyi függés alatt, ahol nincsenek nemesi kiváltságok (származásra épülő adómentesség), ellenben szabad a sajtó és a magyarok saját nyelvükön, önállóan működő parlamenttel vezethetik saját országukat. Jó szándék és a viszonyok, körülmények javításának terve vezérelte őket. Hazafiak voltak, művelt értelmiségiek, önzetlen "nagy emberek", a korszak legnagyobb "államférfiai".

Kossuth egyszerű, köznemesi család sarja volt, Széchenyi az ország második leggazdagabb és legelőkelőbb főrendi dinasztiájába született. (Az első az Esterházy család volt.) Kossuth egy monoki családi házzal és némi földbirtokkal rendelkezett csupán, Széchenyinek 90 ezer holdja, több kastélya, faluja, illetve több száz szolgája, cselédje volt. Kossuth csak hírből ismerte a bécsi burg és a császári központ életét, Széchényi bejelentés (audiencia-kérelem) nélkül járulhatott bármikor a császár elé, és néha együtt reggelizett Metternich kancellárral. (Amellett saját lakása is volt a bécsi vár közelében.) Kossuth jogi egyetemet kellet, hogy elvégezzen az érvényesüléséhez, Széchenyi a főnemesek önművelő módján képezte önmagát. Kossuth értett az egyszerű emberek nyelvén, Széchenyi az arisztokraták szokatlan és cirkalmas módján fogalmazott, mely nehezebben talált utat a hétköznapi lakosok szívéhez. Kossuth vérbeli újságíró volt, aki bármikor tudott frappáns cikkeket "kanyarítani", Széchenyi "fajsúlyos" és terjedelmes írások, teljes könyvek megírásával fejezte ki újító gondolatait. Amikor Kossuth és Széchenyi nyilvánosan vitáztak és Kossuth a "Hivatás" című cikkében kritizálta a magyar arisztokráciát, Széchenyi egy egész könyv megírásával válaszolt (1841-ben) melynek a "Kelet népe" címet adta. Ami a nyelveket illeti: Kossuth elsősorban magyarul, másodsorban németül beszélt, Széchenyi éppen fordítva. (Ugyanakkor mindketten jól tudtak angolul és latinul, Széchenyi még franciául is beszélt.) 

lanchid.jpg

A Lánchíd 1850 -ben

Széchenyi István 1825 -ben nagyvonalú és mindenkit meglepő felajánlásával (az MTA létrehozására felkínált vagyonnal), majd 1830 -ban Hitel című, gondolatébresztő és óriási hatású művével lett országosan ismert reformer. Kossuth jogi diplomájának megszerzése után, hosszú és küzdelmes éveket követően, publicisztikáival tudta kivívni az elismertséget. Az első reform-országgyűlésen Kossuth még csak felszólalási jog nélküli követ volt, majd írásaival, a Pesti Hírlapban megjelenő cikkeivel vált az ellenzék markáns alakjává. Míg Széchenyi arisztokrata származása miatt "alapból" tagja lehetett a felsőháznak, addig Kossuthnak komoly erőfeszítések árán sikerült csak elérnie az alsóházi képviselőséget. Mindezek dacára a legfontosabb, 1847 őszén kezdődő reform-országgyűlésen mindketten az alsóházi képviselőségért indultak a választásokon. (Széchenyi tudta: az érdemi munka úgyis ott zajlik majd, nem a felsőházban.)

A véleménykülönbségek

Kossuth Lajos és Széchenyi gróf alapvetően négy kérdésben különböztek nagyon egymástól. Az első a reformkor elindításában és a változások kezdeményezésében főszerepet játszó társadalmi rétegről szólt. Míg Kossuth a magyar liberális köznemességet tartotta legalkalmasabbnak az átalakulás végrehajtására, addig Széchenyi szerint erre a hazai arisztokrácia volt a legmegfelelőbb. A második véleménykülönbség a megújulás területeit érintette: Kossuth először akarta a társadalmi változásokat (pl. ősiség, jobbágyság eltörlését, vagyis jobbágyfelszabadítást, a feudális rend eltörlését) és csak ezt követően a gazdaság átalakítását, addig Széchenyi éppen fordítva tartotta helyesnek: előbb a gazdaság működésének megváltoztatását és csak után a társadalmi reformokat. A két kiemelkedő ellenzéki vezető közti harmadik vita a császárhoz való viszonyról szólt: míg Széchenyi hitt abban, hogy a császár meggyőzhető és Ausztria békés módon is beleegyezhet az átalakulásba, addig Kossuth tisztában volt azzal, hogy a békés megegyezés teljesen kizárt és csak harccal vívható ki az új magyar berendezkedés illetve alkotmány. Végül a negyedik vita köztük a nemzetiségekről szólt: Kossuth azt gondolta, az átalakulásért és modernizációért cserébe a nemzetiségek (vagyis az országban élő szlovákok, horvátok, románok, szerbek) önként elfogadják majd az asszimilációt, viszont Széchenyi tudta: a magyaroknak engedniük kellene a nemzetiségeknek, ha működőképes államot akarnak, benne magyarságot támogató nemzetiségekkel. A történelem idővel bebizonyította: a 4 kérdésből három esetében Kossuth látta reálisabban a helyzetet. A nemzetiségeket illetően viszont tévedett. 

pest_reformkor.jpg

A reformkori Pest utcaképe

A szabadságharc és az azt követő időszak bebizonyították, hogy Széchenyi István gróf nemzetiségekkel kapcsolatos felfogása és gondolkodása  sokkal célravezetőbb lett volna a magyarság számára, Kossuth lekezelő és a többi etnikumot háttérbe szorító nemzetiségi politikájánál.

Különböző sorsok

A reformkor részben az országgyűléseken zajló vitákról szólt, részben Kossuth cikkeiről (a Pesti Hírlapban), melyek a nép számára közérthetően is elmagyarázták a legfőbb törekvéseket. Ugyanakkor a korszak a Kossuth - Széchenyi vitáktól is hangos volt, melyek az említett 4 kérdés mellett még számos más ügyben (pl. közlekedés-fejlesztés) megmutatkoztak. Végül az európai "népek tavasza" illetve a bécsi és pesti forradalmak meghátrálásra késztették a Habsburgokat és 1848 márciusára és áprilisára győzött Kossuth törekvése. Megalakulhatott a Batthyány-kormány, melyben Kossuth pénzügyminiszter, Széchenyi pedig közlekedési miniszter lehetett. Egy rövid időre mindketten elégedetten vehették tudomásul, hogy beért munkájuk gyümölcse: Széchenyi befejezhette programját - Lánchíd-építése, a balatoni-dunai hajózás fejlesztése, Kereskedelmi Bank alapítása, Tisza szabályozása - Kossuth pedig hozzáláthatott a nemzeti önrendelkezés kialakításához. Ám ekkor, 1848 nyarán újra változott a helyzet: a bécsi vezetés úrrá lett a forradalmi hullámon és megkezdte a visszarendeződés politikáját (nincs több engedmény, ellenünk lázítják a nemzetiségeket, szoros császári vezetés alá rendelik Magyarországot)

Ausztria és Magyarország 1848 szeptemberére végzetesen szembekerült egymással, a fegyveres harc küszöbön állt. Széchenyi ezt a feszültséget nem bírta már elviselni. Szembe kellett néznie a ténnyel, hogy a magyarok a császár ellen fognak harcolni és a békés út végleg lehetetlenné vált. Idegrendszere meggyengült, depresszióba esett, majd összeroppant. Miközben Kossuth hatalma és befolyása csúcsára érve az ország első embere lett, majd a szabadságharc élére állt, Széchenyi gróf a döblingi szanatóriumba került. A két kiváló hazafi két teljesen eltérő útra lépett: Kossuth 1849 -ben kormányzó lett, majd a vereséget követően emigrációba kényszerült, Széchenyi pedig hol világos, hol sötét időszakaiban a világtól elvonult élte életét. A neoabszolutizmus idején még mindketten egyszer "megvillantak": Széchenyi 1859-ben "Ein Blick" című brilliáns röpiratában bírálta és gúnyolta ki Ausztria elnyomását, Kossuth pedig európai támogatást próbált szerezni a harc újrakezdéséhez. 

Végül Széchenyi 1860 április 8-án öngyilkosságot követett el, Kossuth pedig Torinóban letelepedve és magas kort megélve, 1894 -ben halt meg. Eltérő típusú és természetű egyéniségek voltak: Széchenyit a lassabban megszülető, megfontoltabb gondolatok jellemezték, hosszú eszmefuttatásokban kifejeződve, gazdasági - gyakorlati érdeklődéssel és a tekintély elfogadásának igényével, Kossuth viszont lendületesebb, fiatalosabb egyéniségként a hevesebb, érzelem-gazdag, patetikus megnyilvánulások embere volt. Széchenyinek elévülhetetlen érdeme a reformkor "elindítása" és országfejlesztő tevékenysége, míg Kossuth harcias fellépésével és a Habsburgokkal vívott küzdelmével az ország kiemelkedő vezetője lehetett. Mindketten kivételes emberek voltak, történelmünk legnagyobb alakjai. 

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, keresd Facebook oldalunkat is!

Eddigi posztok!

jegyzet_tcikkek.jpg

2017.08.23.17:22

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr5512774716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DEFCON 2017.08.23. 21:18:59

A kettejük közti különbség stílusukban is kifejeződött, írásaikban, cikkeikben. Míg Széchenyi írásai ma is nehezen érthetőek, a szövegeiben szereplő német, latin szavak és hosszú, többszörösen bővített mondatok miatt, addig Kossuth napjainkban is jól értelmezhető.

Harmath Árpád Péter 2017.08.23. 21:26:11

@Mountain Dew: igen. És érdekesen alakult első találkozásuk is, amikor Kossuth egy főrendnek kijáró alázattal szólította meg Széchenyit, mint egy országos hírű méltóságot és írót, miközben a gróf egy akkor még jelentéktelen kis kezdőnek látta Kossuthot. Aztán idővel nagyon megváltozott a viszony: Széchenyinek el kellett ismernie Kossuth írói képességeit és programjának átgondoltságát, míg Kossuthnak is be kellett látnia, hogy a gróf nem csupán a kezdetek során alkotott maradandót, de későbbi elképzelései közt is rengeteg a megvalósítható, gyakorlatias terv.

jandera 2017.08.24. 09:03:36

Hogyan viszonyulnának a mai politikai berendezkedésünkhöz? Melyik, melyik oldalra kerülne? Érdekes kérdések...

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2017.08.24. 09:04:20

Kossuthnak nem ártott volna, ha visszavesz a kételkedés nélküli lendületéből és elvégez egy hezitációs tanfolyamot.
A nemzetiségi elgondolásainak máig isszuk a levét...

nookedli 2017.08.24. 09:49:47

Biztos nagy érdemük van sok látványos dolog létrehozásában, viszont óriási hiba volt, hogy nem tudtak a monarchiától elszakítani Magyarországot. Emiatt rángattak minket bele az I. világháborúba. Ha sikerült volna elszakadni, nem lett volna trianon és még sok más sem, amely tönkre tette az országunkat.

Inceptio 2017.08.24. 10:48:33

@nookedli: igazából a Kossuth-Széchenyi "fémjelezte" politikai generáció után következő vezetők rángattak bele bennünket az első világháborúba. Az Ausztriától való elszakadásra 1849 után következő évtizedekben is lett volna bőven esély és lehetőség. 1849 és 1914 közt 65 év telt el, ami alatt legalább 3-4 sanszot hagytunk ki az elszakadásra. Tehát nem Kossuth és Széchenyi hibája volt, hogy a Habsburgok mellett maradtunk. (Amúgy a háborúba a nemzeti-konzervatív vezetés rángatott bennünket, mely irányzat 1903 -tól uralta az országot.)

Egyallampolgar 2017.08.24. 10:48:47

Arra reagálnék, hogy
"Kossuth a magyar liberális köznemességet tartotta legalkalmasabbnak az átalakulás végrehajtására, addig Széchenyi szerint erre a hazai arisztokrácia volt a legmegfelelőbb"

egyikük sem a jobbágysággal a munkásokkal kezdte. Az alsó rétegek most vannak felül. Ez részben nagyon jó, hiszen meg kell tanulniuk a felelősséget. Viszont még nagyon ostobák, manipulálhatók, tanulatlanok, Orbánra, Trump-ra, Duterte-re szavaznak.

Kontraband 2017.08.24. 12:31:20

Széchenyi a tudós, filozófus, szellemi vezető, Kossuth pedig a becsvágyó politikus, harcos, ambiciózus törtető.

Indriq 2017.08.24. 12:31:29

Nem tudom végül mennyire befolyásolta a forradalom a későbbi helyzetet. De szerintem Szechenyinek volt igaza a békés megoldással. Deák bebizonyította a 67es kiegyezéssel (mint mondtam,nem tudom, hogy befolyásolta a forradalom a folyamatot)

Harmath Árpád Péter 2017.08.24. 12:32:51

@Kontraband: ha le is van nagyon egyszerűsítve és van benne némi ítélkezés illetve pejorativitás, mégis nagyjából rámutat az igazságra az, amit írsz.

Giggsy · http://sgtgiggsy.blogspot.hu 2017.08.24. 14:49:07

Nem mondanám, hogy Kossuthnak lett igaza a négyből három kérdésnél. A Kiegyezés bebizonyította, hogy lehetett volna Ausztriától békésen is némi autonómiát szerezni, az értelmiséget pedig ugyanúgy megrészegítette volna a hatalom, mint a harminc évvel ezelőttieket. Lényegében Kossuth egy karizmatikus ember volt, de több kárt okozott, mint hasznot. Különösen a nemzetiségi politikája, amin lényegében elment a szabadságharc.

Morpheus. 2017.09.24. 23:35:53

Széchenyi volt a megfontolt méltóság, Kossuth a heves hatékonyság. Mindketten kellettek a változásokhoz.

molnarrr 2018.01.14. 23:56:04

Kossuth nem ult le egy szobaban Szechenyivel, sokan viszont Kossuthot nyamnyilanak tartottak.