Történelmünk legfontosabb újságcikke 1865-ből [57.]

2018. április 15. 17:16 - Harmath Árpád Péter

A Habsburgok (Ausztria) és Magyarország közt 1867-ben megszülető kiegyezés – mely az 1848/49-es szabadságharc nyomán kialakuló szembenállás és viszály kérdéseit rendezte fél évszázadra – egy 1865 áprilisában megírt cikk hatására valósulhatott meg. A cikket Deák Ferenc írta és épp 153 éve, a Pesti Naplóban jelent meg. Ez volt történelmünk, talán legfontosabb újságcikke, hiszen hatásai fél évszázadra határozták meg a magyarság sorsát.

husveti_cikk1.jpg

Az egész korabeli Magyarországon széles körben olvasott írás egy 16 éve tartó periódust zárt le, azt az időszakot, melyben a magyarság passzív ellenállással szállt szembe a szabadságharcot leverő bécsi udvarral. A büszkeségében sértett magyar nép, mely még mindig gyászolta 1848/49 –ben elesett hőseit és Aradon kivégzett vértanúit, ebből a cikkből értesült Deák Ferenc álláspontjának változásáról. A haza bölcsének tartott Deák – akinek személye összekötötte a Kossuth körüli 48-as generációkat az 1860-as évek új korosztályaival, és aki megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel állt az osztrákokkal szembeni országos ellenállás élén - 1865-ben fejtette ki először, hogy a Habsburgokkal szembeni makacs elutasítás tovább folytatása helyett inkább az egyezkedésnek kell most már következnie.

husveti_cikk_deak.jpg

Deák Ferenc 1861-ben 

Deák írása, mely ahúsvéti cikk” címen vált híressé, egy bécsi újság, a Botschafter, azaz Nagykövet állításaival vitatkozva íródott. A publikáció történelmi példákon keresztül magyarázza el, hogy a Habsburg – magyar viszony mindig azokban az esetekben vált válságossá és ellenségessé, amikor Ausztria egy – egy vezetője félredobta a magyar alkotmányosságot. Tegyük hozzá, hogy történelmi szempontból ez a bizonyos alkotmányosság elsősorban országunk saját szerveinek, országgyűlésének, nádori hivatalának, kamarájának, vármegyéinek szabad működését és a kiváltságok (nemesi adómentesség, adó-, és újonc megajánlási jogok) tiszteletben tartását jelentette. Ezek elvétele eredményezte többnyire a felkeléseket, szabadságharcokat, lázadásokat, majd amikor Bécs újra helyreállította a különleges jogokat, rögtön helyreállt a két ország közti együttműködés is. Ahogyan Deák fogalmaz:

" ... Több szomorú korszakot lehetne idéznünk e részben a magyar történelemből, bizonyságáúl annak, hogy az elégületlenségnek s a bizalom megrendítésének nem a magyar nemzet volt az oka. s midőn évek hosszú során keresztül a magyar alkotmány ellen intézett megtámadások egymást érték, midőn azoknak természetes következése, a fokonkint növekedő keserűség, már-már tetőpontját érte, mi volt az, mi a bajt megorvosolta, a felizgatott kedélyeket megnyugtatta, ,s a megrendített bizalmat ismét helyreállította? [ …] Mindig a fejedelmek voltak azok, kik mélyebb belátással és szigorúbb lelkiismeretességgel a magyar alkotmány ellen intézett rendeleteket visszavették, a sértett törvényeket helyreállították, s a nemzet bizalmát és reményét ismét felélesztették."

Deák Ferenc történelemből vett példái közt első helyen szerepel a Wesselényi mozgalmat követő, 1670-as években bekövetkező osztrák abszolutizmus, melynek csak akkor szakadt vége, amikor I. Lipót végre visszaállította a magyar diéta (országgyűlés) jogait. Második példaként a Rákóczi-szabadságharc szerepel a cikkben, melyet Deák szerint szintén az udvar részéről történő önkényes lépés, az alkotmányosság felbontása váltott ki 1703-ban és amelyet a szatmári béke állított újra helyre 1711-ben. Az osztrák – magyar együttműködés ezt követően évtizedekig fennállt, és megteremtette a két ország kapcsolatát tartósan stabilizáló Pragmatica Sanctiót (1723-ban). Később, II. József idején újra megromlott a viszony Béccsel, amikor a kalapos király felfüggesztette alkotmányunkat, mégpedig központosító, abszolutista terveinek megvalósítása érdekében. Halálakor ugyan visszavonta sérelmes rendelkezéseit, de az osztrák – magyar viszony csak testvére, II. Lipót alatt rendeződött igazán, amikor az új uralkodó visszaállította kormányszerveink jogait és megerősítette kiváltságainkat.

A nagyvonalú osztrák lépésre válaszul Magyarország végig kitartott Ausztria mellett a napóleoni háborúkban, még akkor is, amikor a francia császár kiáltványban ígért szabadságot a magyaroknak, ha az oldalára állnak a Habsburgokkal szemben. Később, 1812-ban az Ausztria mégis az abszolutizmust választotta, így 1812 és 1825 közt megint megromlott a két ország viszonya, alkotmányos berendezkedésünk újra felfüggesztésre került. A kapcsolat csak I. Ferenc alatt normalizálódott újra, mely lehetővé tette a reformkor eljövetelét. Végül jött 1848, amikor a Habsburgok újra megszegték nekünk tett ígéreteiket és visszavonták a reformkor végén kialkudott engedményeket, azaz egy új, modern és önrendelkezésében megerősített ország kialakításának esélyét. Erre válaszul tört aztán ki a szabadságharc 1848 őszén.

husveti_cikk_andrassykormany.jpg

Az Andrássy-kormány eskütétele (1867 február 20.) Tagjai: Wenckheim Béla, Eötvös József, Horvát Boldizsár, Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért, Gorove István, Mikó Imre, Festetics György

A húsvéti cikk a tanulságok levonásával zárul, melyek közül a legfontosabb, hogy az Ausztria – Magyarország közti válságok mindig akkor keletkeztek, amikor osztrák politikusok mellőzték a magyar alkotmányosság megtartását. Deák szerint a Botschafter hibásan érvel, amikor az említett alkotmányos mellőzést összbirodalmi érdekekkel magyarázza, hiszen  a magyarság mindig is megértette a Habsburg Birodalom fennállásának fontosságát, csupán azt szerette volna elérni, hogy a birodalmon belül, a magyar alkotmányosság is fenntartassék.

Deák szerint, tehát mindkettő egyformán fontos: a birodalom egysége és a magyarság alkotmányos jogainak megtartása, melyek egyáltalán nem állnak egymással ellentétben. Erre volt példa 1527-ben I. Ferdinánd uralkodása és a Pragmatica Sanctio törvénybe iktatása, melyek a békés együttműködést tudták szavatolni. A cikk kiemeli azt is, hogy hazánk mindig is segítette a Habsburg Birodalmat fontos háborúiban, például az 1740-ben kezdődő, Bécs számára létkérdésként felfogható Osztrák Örökösödési háborúban is, melyben Ausztria megmaradása volt a tét. Ugyancsak magyar segítséggel élte túl a napóleoni háborúkat is a dinasztia, hiszen a Magyra Királyság támogatása nélkül a birodalom is elveszett volna. A végső tanulság: igenis összeegyeztethető a birodalom biztonsága és a magyarság alkotmányos önállósága.

"... Egyik czél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik czél pedig fentartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepzlyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint a mit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem czélszerű. ..."

A híres cikk, melyet milliók olvastak, egy paradigma-váltást okoztak Magyarországon és Ausztriában, melyre építve 1865 tavaszától Andrássy Gyula gróf vezetésével megkezdődhetett végre a közeledés (és tárgyalás) a magyarok és az osztrák vezetés között. Ennek lett eredménye a kiegyezés 1867-ben.

husveti_cikk_koronazas.jpg

A kiegyezés fontos fejezeteként koronázták magyar királlyá az 1848 december 2. óta uralkodó Ferenc Józsefet, a budai Mátyás templomban. Az ünnepélyes eseménnyel kezdetét vette történelmünk új korszaka, a dualizmus, melyben a megszülető Osztrák-Magyar Monarchia részeként egészen 1918-ig volt összekapcsolva sorsunk Ausztriával. Ma már sokan, sokféle módon értékelték ezt a fél évszázadot, az azonban kétségtelen, hogy eljövetelének és kialakulásának feltételei azzal a bizonyos újságcikkel teremtődtek meg, éppen ma 153 éve.

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

*** 

2018.04.19.(17:17)

8 komment

A Magyar Királyi Csendőrség [56.]

2018. március 16. 13:30 - Harmath Árpád Péter

A Magyar Királyi Csendőrség elődszerve, a Császári Zsandárság, az 1848/49 -es szabadságharcot követő megtorlások időszakában jött létre, mégpedig egy 1849 június 8-iki császári rendelet nyomán, Johann Kempen altábornagy, Haynau bizalmasának parancsnoksága alatt. A zsandárság legfőbb feladata az 1850-es években még egyértelműen a politikai mozgalmak, lázadások, forradalmakhoz vezető politikai szervezkedések felszámolása volt. A szervezet nagyban épített a besúgókra is és kiemelt feladatául kapta az alföldi betyárcsapatok felszámolását. Ebben a kezdeti időszakban hazánk területén hat zsandárezred működött: három a szűkebben vett Magyarországon, egy Erdélyben, egy Horvátországban, egy pedig a határ-menti Szerb Vajdaságban. 

csendorok1.jpg

Magyar királyi csendőrök a 20-as években (forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

Ausztria és Magyarország viszonya 1849 és 1866 közt volt ellenséges - leginkább a véresen levert szabadságharc utóhatásaként - ám a kiegyezéssel a viszály jórészt megszűnt. Deák Ferenc és Andrássy gróf munkálkodása nyomán 1867 -ben megszületett a kiegyezés és a két ország kapcsolata rendeződött, így a magyar szervezkedők ellen létrehozott zsandárságot is felszámolták. A magyarországi rendfenntartás történetében az 1881 -es esztendő hozott fordulópontot, mert

megszületett a Magyar Királyi Csendőrség

mégpedig 1881 február 14 -én, amikor Ferenc József szentesítette a közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett csendőrség felállításáról szóló 1881/III. törvénycikket. A Magyar Királyi Csendőrség 1882 január 2 -án kezdte meg működését, a belügyminisztérium fennhatósága alatt, miközben személyzeti kérdésekben a honvédelmi minisztérium volt legfelsőbb felügyeleti szerve. Már ebből a sajátos megosztott konstrukcióból is kiderült, hogy a csendőrség afféle félkatonai alakulatként jött létre, vegyes feladatkörrel, mely karhatalmi és bűnüldözési célok egyidejű kitűzését irányozta elő.

csendorseg.jpg

Az alapítást elrendelő törvény hat csendőrkerületre osztotta az országot, így megszületett a kolozsvári, budapesti, szegedi, kassai, pozsonyi és székesfehérvári szervezet. Valamivel később, 1890-ben ezt a felosztást némileg módosították és már 8 csendőrkerületet alakítottak ki, egy sajátos határ-menti kerülettel együtt. Kialakult közben a csendőr egyenruha is, mely az idők folyamán 1881 és 1945 közt több változtatáson is átesett, ám a híres csendőr kakastoll, melyet a fekete színű csendőrkalapra tűztek mindvégig megmaradt és a magyar csendőrség büszke szimbóluma lett

De kik voltak a csendőrök és kik lehettek csendőrök?

A jelentkezők, akik nem lehettek pártok, politikai szervezetek tagjai vagy vezetői, 6 hetes kiképzésen vettek részt, amit egy fél éves próbaszolgálat követett és a felavatás, véglegesítés zárt le. Ennek eredményeként a kiképzett, felavatott és véglegesített csendőrök megkapták felszerelésüket, mely gyalogosoknál a következőkből állt: szuronnyal feltűzött puska, kard, járőrtáska, kézi-bilincs, lovasoknál nyereg és lószerszám (később maroklőfegyver, azaz pisztoly). Idővel a csendőrpuskákat egyre modernebb fegyverekre cserélték, 1876-ban karabélyokat kaptak (Kropatschek-féle fegyverek), 1906-ban pedig ismétlő-puskákat (típusuk: Mannlicher M1895). Ezzel a felszereléssel a csendőrség inkább katonai, mintsem rendőri jellegű szervezetként működött tovább.

csendorok_lovas.jpg

Lovas és kerékpáros csendőrök

A csendőrök igen magas eljárási hatáskörrel rendelkeztek: verhettek, bilincselhettek, lőhettek szinte bárkire és bármire. Idővel a Horthy-korban ez a szabadságfokuk még tovább növekedett. (Még mai is emlegetett formula, az úgynevezett "csendőrpertu" amikor a "közeg" letegezhetett bárkit, de őket csakis a csendőr úr megszólítással és magázva lehetett megszólítani.) A csendőrség az első világháború alatt szétesett, tagjait a frontokra vezényelték.

A Horthy-kor csendőrsége

csendorok_1941.jpgHorthy Miklóst a magyar nemzetgyűlés 1920 március 1-én választotta Magyarország kormányzójává egy meglehetősen kaotikus helyzetben. Ekkoriban égetően nagy szükség volt hatékony rendfenntartó szervezetre, így a csendőrség újjászervezésére is. Horthy plusz jogköröket adott a csendőröknek és a szervezet feladatául szabta a különböző társadalmi és politikai rendezvények biztosítását (feloszlatását) az 1921/3. tc. ben feloszlatott kommunista párt aktivistáinak üldözését és az 1938 -ig nyíltan zajló választások "ellenőrzését". A Horthy-kor csendőrsége kiválóan alkalmas volt a nyomásgyakorlásra, hiszen feltűzött szuronnyal járkáló tagjai - akik bármikor, bárkivel szemben szinte bármi megtehettek az agyonveréstől az agyonlövésig - félelmet keltettek a lakosságban. 

A második világháborúban a csendőrség keményen kivette részét a frontharcokból, hatalmas veszteségeket szenvedve. Ugyanakkor aktív részt vállaltak 1944 március 19-én Magyarországra érkező, Adolf Eichmann vezette SS különítmény támogatásában is. Mivel a közel fél millió vidéki zsidó Auschwitzba szállítását elrendelő Eichmann csak 150 emberrel érkezett hazánkba, a magyar csendőrségre maradt a feladat végrehajtása. A csendőrséget Baky László és Endre László nyilas államtitkárok mellett Ferenczy László csendőr alezredes utasították a műveletben való részvételre. A fegyelmezett és parancsait mindig végrehajtó csendőrség tagjai számára nem maradt más választás mint az engedelmesség. (Ugyanakkor hozzá kell tegyük: sok esetben a magyar csendőrök túlzott "lelkesedéssel" tettek eleget ennek az utasításnak.)

csendorok_kituntetese.jpg

Csendőrök kitüntetése a II. világháború háború alatt (forrás: MNM képtár)

A második világháború után a szovjet-uralom első évében feloszlatták a csendőrséget. Az 1945 márciusában megszületett 1690/1945 számú miniszterelnöki rendelet hivatalosan is feloszlatta a Magyar Királyi Csendőrséget és annak minden jogkörét a Magyar Állam-rendőrségre ruházta. Ezzel 1945 tavaszán, egy 63 éven keresztül jól működő - bár időnként az uralkodó rendszereket nyomásgyakorlással szolgáló - félkatonai rendfenntartó szervezet szűnt meg, mely hazánk történelmében egy egész korszak kísérőjelensége volt.

Harmat Árpád Péter 

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

*** 

23 komment
Címkék: csendőrség

Kossuth és Petőfi március 15. tükrében [55.]

2018. március 14. 13:33 - Harmath Árpád Péter

1848 március 15. a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb napja volt. Jelentőségét és hatásait számtalan írás taglalta már, ám valódi főszereplőiről - Kossuth Lajos és Petőfi Sándor emberi oldaláról, szerepéről - nem mindig esik elég szó. Pedig rajtuk múlt szinte minden: a 45 éves jogászon, újságírón és országgyűlési képviselőn, illetve a 25 éves költőn. Egyikük Pozsonyban, a nemesi ellenzék vezéreként, az országgyűlésen kényszerítette ki a változást, másikuk pedig Pesten, a tömegek előtt beszélve és verseivel hatott az emberekre.

marcius15.JPG

Mondhatnánk: az "érdemi munkát" Kossuth végezte, hiszen ő volt az, aki 1848 márciusában, a korábbi évek (reformkor) vívmányaira, Széchenyi, Kölcsey, Wesselényi munkásságára, gondolataira alapozva összefoglalta legfőbb követeléseinket: a feudalizmusból történő továbblépés és a Habsburg Birodalmon belüli nemzeti önrendelkezés legfontosabb feltételeit. Ő ismertette először a Pesti Hírlap hasábjain a jobbágyfelszabadítás végrehajtásának, a feudális törvények (9-ed, 10-ed, robot, ősiség) eltörlésének fontosságát, a közteherviselés, sajtószabadság bevezetésének nélkülözhetetlenségét és a magyar országgyűlésnek felelő, saját kormány felállításának jelentőségét. Összefogta a változást akarókat és erős, nemzeti mozgalmat teremtett.

Ugyanakkor Petőfi is kellett a nép megszólításához. Gyönyörű versei, fiatalos lendülete, mindenkit magával ragadó tenni akarása illetve a márciusi ifjak összefogása nélkül a forradalom és szabadságharc eszméje nem éghetett volna olyan fokon, hogy szembe tudjunk szállni Ausztriával. De mit is tett pontosan Kossuth és Petőfi legnagyobb nemzeti ünnepünk napján, 1848 március 15 -én?

A nagy napon Pozsonyban, az ország fővárosában, az országgyűlés helyszínén és Pesten, hazánk legjelentősebb nagyvárosában párhuzamosan zajlottak az események. Miközben a reggeli órákban Pesten a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban gyülekeztek (már egészen kora reggel 6 körül), ahol Petőfi és Jókai odaérkezésekor Sükei Károly már 500 fős tömeg előtt kiabálta szét a négy nappal korábban, Irinyi József tollából megszületett 12 pontot, addig 180 kilométerrel távolabb, Pozsonyban Kossuth Lajosék épp Bécsbe készültek, hogy a császár elé terjesszék a március 3-án megalkotott felirati javaslatot. A felirat szinte minden fontos követelésünket tartalmazta, így 72 képviselővel (köztük Széchenyi gróffal) vitték ünnepélyesen, gőzhajón Bécsbe.

Pesten kitört a forradalom, Petőfi így írt erről:

"A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a "Nemzeti-dal" -t. Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövú "esküszünk"-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt."

Tízezres tömeg vonult tehát a Pilvaxtól az Egyetemhez, ahol az emberek lelkesen fogadták a 12 pontot és Petőfi két nappal korábban írt versét, a Nemzeti Dalt, a forradalom eszméje kétségkívül magas lángra kapott. Petőfi így emlékezett:

"A nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-án írtam, azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-én akart adni, mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmaradt. … [Aznap] elmondtam először az ifjak kávéházában, azután a szeminárium terén... végre a nyomda előtt, melyet erőszakosan elfoglaltunk a hatvani utcában”

Gyönyörű, harcra buzdító versének legszebb sorai mindenkit meggyőztek a küzdelem szükségszerűségéről:

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A pesti forradalmi tömeg "állomásai" a következők voltak: Landerer-Hackenast nyomda (a 12 pont és a Nemzeti Dal kinyomtatása), délután: Nemzeti Múzeum (ahol a közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalta el a Nemzeti Dalt), majd következett a Pesti Városháza (petíció átadása a városvezetőknek), budai Helytartótanács  a várban (a 12 pont átadása), József kaszárnya (Táncsics kiszabadítása), este: Nemzeti Színház (Bánk Bán), Jókai a síznpadról jelenti be a forradalom győzelmét.

Minderről így írt Petőfi naplójában:

"... Landerer nyomdájához mentünk, amely a legközelebb volt hozzánk, s a 12 pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott. A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!... - Budára! Budára! Nyittassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenségi rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre. Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben."

És mit csinált eközben Kossuth? Hatalmas kísérettel (72 fős küldöttséggel) ért Bécsbe, ahol ekkor ugyancsak forradalmi hangulat tombolt. Kossuthot ünnepelve fogadták a bécsiek, de V. Ferdinánd elé csak másnap járulhatott. A császár március 16-án fogadta a magyarokat, majd ünnepélyesen átvette a feliratot. Aznap este az államtanács Lajos főherceg elnökletével (Ferenc Károly főherceggel, Windisch-Gratz herceggel, Hartig államminiszterrel és Mailáth Antallal) hosszasan tárgyalta a magyarok ügyét. Végül nem kis részben a forradalmi hangulatnak köszönhetően elfogadták a követeléseket, bár Batthyányi miniszterelnöki kinevezéséhez, csak nagy nehezen, másnap járultak hozzá (István nádor rábeszélésére). Kossuthék hazatérhettek, a forradalom csak ekkor, ezzel a pillanattal győzött igazából. Széchenyi István gróf nyilvánosan is elismerte Kossut érdemeit, így fogalmazott:

„…Az én politikám biztos volt, de lassú, Kossuth egy kártyára tett mindent és legalább idáig annyit nyert a hazának, mint amennyit az én politikám tán 20 év alatt bírhatott volna előállítani! Ha reactio nem történik és több lesz bennünk a hazafiság, mint az irigység s több a polgári erény, mint dicsvágy, én biz’ azt hiszem, lesz még a magyarbul valami s pedig sok!”

1848_arcai.jpg

1848 március 15. arcai: Jókai, Petőfi, Kossuth és Széchenyi

A követelések nyomán megszülettek ugyan az áprilisi törvények, ám 1848 nyarán a bécsi, császári udvar meggondolta magát és mégis inkább szembefordult a magyar alkotmányossággal. Kitört a szabadságharc, melyben Kossuth és Petőfi újra külön utakra lépett: egyikük a frissen szerveződő magyar honvédség vezetésében vett rész (az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként), majd magyar kormányzóként, másikuk küzdelemre buzdító, gyönyörű verseivel s harcoló csapatok nyomában haladva szolgálta a hazát.

Bem tábornok őrnagyi rendfokozatot adományozott a költőnek, mert azt remélte, hogy ezzel a magas ranggal távol tarthatja majd a harcok sűrűjétől. Igyekezete azonban sajnos hiábavaló volt, Petőfi részt akart venni a csatákban annak ellenére, hogy 1848 decemberében kisfia született, akit feleségével, Szendrey Júliával, Zoltánnak neveztek el. Élete legutolsó versét (melynek címe: Szörnyű idő), a békési Mezőberényben írta meg, 1849 július 17-én, alig két héttel halála előtt:

"Egy szálig elveszünk-e mi? Vagy fog maradni valaki, Leírni e Vad fekete Időket a világnak? S ha lesz ember, ki megmarad, El tudja e gyászdolgokat Beszélni, mint valának? 

S ha elbeszéli úgy, amint Megértük ezeket mi mind: Akad-e majd, Ki ennyi bajt Higgyen, hogy ez történet? És e beszédet nem veszi Egy őrült, rémülésteli, zavart ész meséjének?"

Közben az új császár, az alig 18 éves Ferenc József kijátszotta utolsó aduját és a győzelemre álló magyar seregek ellen az óriási túlerőben lévő orosz csapatokat hívta segítségül. Petőfi a végső harcokban esett el, az erdélyi Segesvárnál (Bem József csapatában), Kossuth pedig az utolsó napokban menekült külföldre. Mindketten a szabadságért és hazájukért küzdöttek, mert hittek abban, hogy a magyarság jobb sorsa érdemes, amiért nem nagy ár feláldozni akár életüket is. Petőfi valóban életét adta mindezért, Kossuth pedig soha többé nem térhetett vissza hazájába.

Március 15. valójában két fantasztikus ember öröksége: Kossuth Lajos és Petőfi Sándor munkásságának, elszántságának és sok ezer magyar katona küzdeni akarásának eszmei emlékműve, mélyen a magyar szívekben eltemetve örök időkre.

Harmat Árpád Péter 

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

***

 

 

 

7 komment

Amerikai különleges alakulatok [54.]

2018. március 13. 23:14 - Harmath Árpád Péter

A filmekből és híradókból több alkalommal is értesülhettünk arról, hogy az Egyesült Államok speciálisan képzett katonai alakulatokat alkalmaz ha hadszínterein vagy katonai beavatkozásokra kijelölt célországaiban érdekei úgy kívánják. Ezek az egységek időnként a figyelem kereszttüzébe kerülnek, mint például 1993 -ban Szomáliában (Black Hawk Down), vagy 2005 júliusában (amikor 19 amerikai katona vesztette életét egy speciális akcióban Afganisztán közepén) illetve 2011 májusában, amikor Oszáma bin Láden, hírhedt terrorista vezért likvidálta egy különleges csoport a pakisztáni Abbotábádban. De milyen alakulatok tartoznak a speciális erők kötelékébe? A leginkább ismert szervezetek közé hármat sorolhatunk: a US Rangers -t, a Deltos Force -t és a US Navy Seals -t.

US Rangers

Elnevezésük eredete egészen a XVII. századig nyúlik vissza, amikor Angliában a lordok, földesurak vadállományát jogtalanul pusztító orvvadászokat, tapasztalt, jól képzett fegyveresekkel fogták el, vagy ölették meg. Ők voltak az első rangerek (magyarul: vadőrök). Később, az amerikai kontinensen a XVIII. században, az indiánok ellen fellépő, vidéket járó csapatok is ezt az elnevezést kapták. Újabb egy évszázadnak kellett eltelnie, mire a ranger kifejezés átértelmeződött és Texasban (1835-től) a vidéki területek biztonságáért felelős rendőri szerveket jelölte (és jelöli még ma is a legújabb, katonai megközelítés mellett). Végül a legújabb, XX. századi értelmezése a második világháborúban jött létre és különleges harctéri feladatokat végrehajtó katonai csoportot takart.

usa_rangers.jpg

Az első katonai ranger alakulatot Lucian Truscott ezredes hozta létre (1. Ranger zászlóalj) és 1943 folyamán Észak-Afrikában hajtott végre speciális feladatokat. Később, az 1950-53 közti koreai háborúban kerültek bevetésre, majd Amerika szinte minden háborújában. Idővel nagyon komoly elismerést szereztek maguknak, mivel óriási hatékonysággal és kis veszteséggel tudták megoldani feladataikat. A rangerek leginkább kivételes kiképzőprogramjuknak köszönhették mindig is sikereiket. A Georgia államban található (az alabamai határ közelében fekvő), vadregényes terepen elhelyezkedő, legendás Fort Benning kiképzőbázis, ahol 61 napon keresztül zajlik a rangerek kiképzése, embertelenül kemény megpróbáltatások közepette. Akik ezt a földi poklot kibírják, azok méltán kerülnek soraikba. Megtanulnak halál-pontosan lőni, közelharcot vívni, ejtőernyőzni, sziklafalakat megmászni, fegyvereiket másodpercek alatt szétszedni és összerakni és mindent kibírni. A rangerek egyik leghíresebb bevetése 1993 októberében zajlott Szomália fővárosában, Mogadishuban, ahol egy helyi hadurat (Mohamed Farrah Aidid) kellett volna elfogniuk. Az akció balul sikerült és a város lakossága a rangerek ellen fordult, akik közül 18-an vesztették életüket. Ugyanakkor a rangerek még így is megöltek ezer szomáliai fegyverest. A történetet a világhírű "Sólyom végveszélyben" című Ridley Scott film mutatja be. Összefoglalva: az amerikai rangerek kiemelkedő fizikai képességeikkel, elszántságukkal és óriási harctéri csapásmérő erejükkel emelkednek a világ katonai alakulatainak élmezőnyébe. 

Delta Force

First Special Forces Operational Detachment Delta 1977 -ben jött létre, Charles Beckwith ezredes közreműködésével, mégpedig kifejezetten terror ellenes akciók végrehajtása céljából. A szervezet létrehozását a 70-es években elszaporodó rengeteg terrorista bevetés (pl. a müncheni olimpián történtek, entebbei-ugandai művelet ... stb) indokolta. Az alakulat megteremtésével tehát a cél ezúttal nem a háborús (vagy polgárháborús) övezetekben harcoló katonai egységek megsegítése volt, hanem válsággócok-, és helyzetek gyors, minimális kárral és áldozattal járó azonnal feloldása, illetve túszok kimentése és fenyegetett objektumok felmentése lett. 

usa_delta1.jpg

A Delta Force működése teljesen titkos, de annyit azért lehet tudni, hogy mindig megjelennek a Föld azon háborús vagy polgárháborús övezeteiben, illetve terroristák által veszélyeztetett pontjain, ahol az amerikai életeket fenyeget életveszély, vagy amerika érdekek sérülhetnek. Ennek megfelelően a Delta Force egységeit bevetették az 1977 után hidegháborús konfliktusokban, így például a guatemalai polgárháborúban (1960-1996), a libanoni polgárháború (1975-1990), a szovjetek afganisztáni háborújában (1979-1989), az iráni forradalomban (1979), az angolai polgárháborúban (1975-2002), a nicaraguai forradalomban (1979), a salvadori polgárháborúban (1979-1992), a grenadai invázióban (1983), a burmai 8888 -as felkelésben (1988), a panamai invázióban (1989), a Délszláv-háborúkban (1991-1999), az iraki háborúkban (1991, 2003) és a szomáliai beavatkozásban (1993).

usa_delta2.jpg

A felsorolt és közismert fegyveres konfliktusok mellett a Delta Force -t szinte bizonyosan alkalmazták a kolumbiai drogkartell elleni háborúban, csak úgy, mint a Közel-Kelet konfliktusainál. Érintettségük feltételezhető szinte minden komolyabb válsághelyzetben, de vélhetően még a hírszerzési feladatokban is. A deltások kiképzése legalább olyan kemény és jóval hosszabb, mint a rangereké. Már a felvételi szint elérése is kemény feladat és csupán a katonaként szolgálók 15% -a képes rá. Ezt követi Fort Bragg (Észak-Karolina) vagy Camp Dawson (Nyugat-Virginia) pokla, ahol 19 hét a kiképzési idő. Az összes létező kézifegyver használatát megtanulják, miközben a közelharcot és mesterlövész feladatokat is elsajátítják. Mindezeken túl, légidesztantos - vízalatti  és szárazföldi szimulációs (három éltű) kiképzést is kapnak. Makett városban gyakorolják épületek elfoglalását és túszok kiszabadítását napi 15-16 órában. Összefoglalva a deltások sokoldalúságukkal, gyors problémamegoldó képességeikkel és a közelharc, precíziós lövészet illetve különleges helyzetek (épület elfoglalások, túszmentések) kigyakorlott tapasztaltságával emelkednek magasan az átlag katonai alakulatok fölé.

US Navy SEAL

Az amerikai haditengerészet kötelékébe tartozó szervezetnek már az elnevezése is beszédes: hiszen jelzi, hogy tagjai tengeren (sea), levegőben (air) és szárazföldön (land) is magas hatásfokkal vethetőek be. A kifejezéseket összeolvasva a SEAL, azaz fóka szót kapjuk, mai a haditengerészek szimbóluma, szinte az USA első flottájának megalakulása óta (1775). A Navy Seal büszke, összetartó és jól szervezett csapat, mely a második világháború óta védelmezi az Egyesült Államok érdekeit. Első alakulatai (Underwater Demolition Team) 1942-ben jöttek létre egy saját kiképző iskolával Fort Pierce -ben (Florida) és eleinte legfőbb küldetésük a fontos partraszállások előtti felderítés volt. A háború után, John F. Kennedy elnök idején jött létre a mai értelemben vett SEAL, mégpedig Willaim H. Hamilton korvettkapitány (őrnagy) közreműködésével.

usa_navyseals.jpg

A hidegháború éveiben a Seal óriási fejlődésen ment keresztül és kialakult saját kiképző-programja, mely az eddig említett másik két szervezet programjánál is keményebb próbatételek elé állítja a jelentkezőket. (Ha valaki látta Demi Moore főszereplésével a G.I.Jane című filmet, ott láthatott néhány életképet a kiképzés szörnyűségeiről.) Az alap-program 21 hetes és a lemorzsolódás 80-85% -os, vagyis 100 jelentkezőből alig 15-20 katona tudja csupán végigcsinálni (de voltak olyan csoportok is, ahol 96-97% volt a kiesők aránya). Akik kibírják az alapkiképzés során a nap nap utáni, összességében több órás terepfutásokat (tengerparton erdőben, sárban), az állandó terepgyakorlatokat, ezerszám végzett felüléseket, fekvőtámaszokat, sok mérföldes tengeri úszásokat és meneteléseket (többnyire napi 16-18 órában), azok kiérdemlik annak kiváltságát, hogy részt vehetnek az érdemi kiképzésben is, ami a legsokoldalúbbak közé tartozik.

A Seal érdemi kiképzése közel 7 hónapos. Amíg egy jelentkezőből valódi Seal válik a következő kiképzési szakaszokon kell átesnie ebben a bizonyos 7 hónapban: túlélési kiképzés (SERE), ejtőernyős tanfolyam, minősítő kiképzés (SQT). Az említett három közül az SQT kiképzés a legszigorúbb, mert itt már elméleti oktatás is zajlik, írásbeli vizsgával. A program része: egészségügyi oktatás, rádiós gyakorlás, tájékozódási terepkiképzés, lőgyakorlat, céllövészet - harci lövészet (M-4 gépkarabéllyal, M-14 automata puskával, közelharc (CQD), szárazföldi hadviselés, tengeri és légi hadviselés, hideg időjárási kiképzés (Alaszkában). Az egészet egy teljes év után egy zárógyakorlat, majd avatás zárja a még mindig programban maradott kevesekkel. A felavatottak ugyan megkapják a Seal szigonyt (egyenruhájukra), de első éles bevetésükig még több erőpróbán, kiképzésen kell átesniük (immár igazi Seals kommandósokként). 

usa_oneil.jpg

A SEAL egység, mely kivégezte Bin Ladent (bal szélen a gyilkos lövést leadó)

A US Navy Seals egyik legemlékezetesebb bevetése a "Neptun lándzsája" fedőnevű akció volt 2011 május másodikán, amikor egy "Naval Special Warfare Development Group" csoport (röviden: DevGru vagy SEAL Team Six, ST6) két UH-60 Black Hawk helikopterrel felszállva az Arab tengeren állomásozó USS Carl Vinson anyahajóról, berepült a pakisztáni Abbotábád városába és megtámadta Oszáma Bin Láden hirhedt terrorista vezér villáját. Az alig 40 perces akcióban fejbe lőtték a célszemélyt (a halálos lövést Robert O'Neil főtörzsőrmester adta le), majd az egyik helikoptert hátrahagyva (mely meghibásodott) távoztak. A holttestet az amerikai repülőgép hordozóra vitték és DNS azonosítást követően muszlim szokások szerint a tengerbe temették. Az akcióról színvonalas és érdekes filmet készítettek, 2012-ben "A Bin Láden hajsza" - Zero Dark Thirty" címmel. (A film bemutatja azt a hosszú évekig tartó nyomozást is, mely a terrorvezér rejtekhelyének megtalálása előtt zajlott.)

A Seals másik híres bevetéséről szintén készült film, mégpedig 2013-ban, a címe: A túlélő. Ez az akció a "Vörös szárnyak hadművelet" keretében zajlott 2005 júniusában, amikor egy néhány fős Seals felderítő-egységet dobtak le Kelet-Afganisztánban, hogy ott megkeressenek egy hírhedt tálib vezetőt (Ahmad Shah), majd jelentsék helyzetét és bevárják a második hullámban érkező csapásmérő erőket, akik végeznek a célszeméllyel és kíséretével. Az akció azonban balul sült el, a felderítőket korán felfedezték és a hadművelet tragédiába torkollott, csak egyetlen ember élte túl: Marcus Luttrell altiszt. A US Navy Seals ebben a bevetésben szenvedte el eddigi legnagyobb veszteségét: 24 óra alatt 19 tengerészgyalogost. 

A különleges alakulatok a mai napig fontos részét képezik az amerikai fegyveres erőknek. Az elmúlt évtizedekben sok tucatnyi éles akcióban bizonyították rátermettségüket és különleges képességeiket. Napjainkban az amerikai filmipar révén titokzatos és legendás misztikum övezi az ezekben a különítményekben szolgálókat, sok esetben egyáltalán nem érdemtelenül. Ugyanakkor a világ számtalan hadseregében szolgálnak speciális egységek, ilyen az orosz Specnaz (спецназ), a brit SAS (Special Air Service), az izraeli Sayeret Matkal és a Francia Idegenlégió. Róluk bővebben, talán legközelebb írunk.

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

***

41 komment

Az Árpád-házi királyok genetikája - új kutatások III. Béla földi maradványain [53.]

2018. február 22. 19:52 - Harmath Árpád Péter

Nemrégiben (2018 február 10-én) jelent meg az Archaeological and Anthropological Sciences nevű szakfolyóiratban egy érdekes cikk a 2013 –ban feltárt (és azóta vizsgálatoknak alávetett) budapesti királysírról, mely a Mátyás-templomban található és a kutatók szerint III Béla illetve Chatillon Anna királyné földi maradványait tartalmazza. Az összefoglaló szerint egy nemzetközi kutatócsoport és a magyarországi Országos Onkológiai Intézet tudósai közösen vizsgálták meg – mégpedig archeogenetikai szempontból - III. Béla csontjait. A kormányzati támogatással folyó kutatásba bevonták a göttingeni labort is, így egy meglehetősen komoly tudományos végeredmény született a napokban, melyről Kásler Miklós (az intézet vezetője) tett érdekes bejelentést a sajtónak.

harmadik_bela_sirja.jpg

III. Béla és felesége (Anna királyné) sírja a Mátyás-templomban

Ami a vizsgált III. Bélát illeti: a Szent István idején külföldre menekült, majd onnan hazatérve 1061-ben trónra került I. Béla királyunk szépunokája volt és 1148-ban született Esztergomban. Apja II. Géza magyar uralkodó, anyja pedig Eufrozina, kijevi hercegnő volt. Egy Bizánccal kötött politikai alku nyomán került alig 15 évesen a konstantinápolyi császár-udvarba, ahol hét éven keresztül élt. A gyermektelen I. Manuel császár fiának és örökösének tekintette, ám amikor saját fia megszületett, az ifjú magyar herceget visszaküldte Magyarországra. Béla távozása Bizáncból dicsőséges volt, hiszen Manuel 1170 -ben még a császárné féltestvérét  Chatillon Anna antiochiai hercegnőt is feleségül adta hozzá. Odahaza és a fennmaradt írásokban "görög Bélaként" emlegették, a bizánci udvarban megszerzett görög műveltsége okán. Az 1172-ben megkezdett, 24 éven keresztül tartó országlása alatt bevezette a törvények, fontos államügyek oklevelek és nyilvántartások írásban rögzítését, melyhez megteremtette a kancelláriát is. Az ő idején lett magyar királyi szimbólum a kettős-kereszt és nyerte el végső formáját a Szent Korona (a görög korona és a felső latin koronarész ekkor történő összeszerelésével). III. Béla uralkodása alatt zajlott I. László szentté avatása és lett az udvar jegyzője a rejtélyes P mester (P dictus magister) azaz Anonymus.

harmadik_bela.jpgUralkodásának második felében III. Béla szerezte vissza Bizánctól a korábban birtokolt dalmát területeket (és űzte el Zára alól a velencei seregeket). A trónon fiai: I. Imre és II. András követték. III. Béla jelentős, művelt és bölcs királyunk volt, egyetlen komolyabb negatívumaként csak a túl sok birtokadományozás említhető meg. Egy alkalommal, 1193-ban például egy egész királyi vármegyét (Modrust) adományozott el egy hívének, Vegliai Bertalannak. Mégis, III. Bélára az Árpád-kor egyik legjelentősebb uralkodójaként emlékezhetünk. 

Visszatérve III. Béla nem régiben vizsgált maradványaira: a neves magyar onkológus - Kásler Miklós - arról adott hírt, hogy III. Béla DNS –ét sikeres genetikai elemzésnek tudták alávetni, melynek során az Árpád-ház apai ágának „Y” kromoszómás vizsgálata is megtörtént. A végeredmény szerint az Árpád-házi királyok apai ágának genetikai profilja az eurázsiai "R1a" haplotípusba tartozik. Ez a „felfedezés” első hallásra egy Közép-ázsiai és nem urali, (azaz NEM finnugor) leszármazást valószínűsít, ám jobban megvizsgálva a kérdést kiderül: az „R1a” a leggyakoribb haplotípus nem csak a szláv, török, dravida és indoiráni népeknél, de még a finnugor népességben is. Így nézve, már korántsem akkora horderejű a bejelentés, hiszen minden ellenkező irányú beállítás ellenére nem bizonyítja, hogy ne lenne közünk a finnugor népekhez (pedig Kásler Miklós ezt "sugallta", kijelentéseivel). 

harmadikbela_terkep.jpg

A finnugor származástól való elhatárolódás egyébként régi törekvés már Magyarországon és mögötte jól érezhetően ott van, hogy népünk egy része nem akar semmiféle közösséget vállalni a finnekkel, akik mellesleg Európa egyik legmagasabb fejlettségi szintjén álló, jól működő, sőt kifejezetten jólétinek tekinthető államát hozták létre kontinensünk északi részén. A finnugor rokonságot elvetők sokkal inkább kötődnének a türk gyökerekkel rendelkező – jelenleg muszlim vallású – Közép-ázsiai kazakokhoz, vagy más sztyeppei etnikumokhoz (akik ma a Kína és Ukrajna közti vidékeken élnek nagy elmaradottságban). Ugyanakkor nagyon is elképzelhető, hogy nekik van igazuk, csak éppen NEM a napokban megjelent bejelentés alapján lehet ezt bizonyítani.

harmadik_bela_arpadhaz.jpg

Hogy mi szól a Közép-ázsiai, türk, vagy akár Távol-keleti leszármazásunk mellett? Elsősorban a magyarság külső megjelenése, antropológiája és genetikája. Hogy mi szól az urali – finnugor gyökerek mellett? A nyelvi örökség, a finnugor népek nyelvével való hasonlóság, melyet Reguly Antal az 1840-es években több éves kutatómunkával (és az urali területek bejárásával) tárt a nyilvánosság elé. [A témában ajánljuk társblogunk cikkét: "Dr. Nagy László: Hun és finnugor ősök kérdése a magyar történelemben".]

A kérdés ma sem eldöntött vagy bizonyított. Honfoglaló törzseink elnevezései csupán két törzs esetében mutatnak finnugor kapcsolatokat (ezek a Nyék és a Megyer), a többi esetében a türkös etimológia a valószínűbb és szokásaink, hagyományaink is inkább ezt az irányt erősítik. Ennek megfelelően könnyen elképzelhető egy "vegyes végeredmény" is, azaz ősi törzseink egy részének finnugor, más törzseinknek pedig türk eredete.

A végső, igazi bizonyítás azonban még mindig hátra van. Ez a legfrissebb, napokban tett bejelentés csupán azt erősíti meg, hogy nemzeti királydinasztiánk férfi ága a kontinens egyik leggyakoribb, eurázsiai génállomány-csoporttípusába tartozik. Talán a tudományos genetika későbbi továbbfejlődése hoz még számunkra bizonyítékokat legtávolabbi őseink kilétéről, mely hosszú évszázadok óta foglalkoztatja a magyarságot. 

Harmat Árpád Péter

Felhasznált irodalom:

  • Magyarok a Kárpát-medencében (História Könyvek, 1988.; ISBN 9632722043)
  • Draskóczy István: A magyar nép története 1526-ig (IKVA Kiadó, 1990.; ISBN 963776013X)
  • Kolozsi Ádám: Megvan az Árpád-ház DNS -e, a kutató szerint az Árpád-ház nem finnugor eredetű. Index, 2018.02.22.

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

***

102 komment

A környező bolygók: Merkúr, Vénusz, Mars [52.]

2018. február 14. 21:42 - Harmath Árpád Péter

Más bolygók elérése, felfedezése, sőt lakhatóvá tétele sok-sok éve foglalkoztatja már a tudományt és bár eleinte csak a sci-fi irodalom (regények, filmek egész sora) foglalkozott a témával, napjainkban mind többször hallunk a dologról a nemzetközi médiában. Korábban társblogunk foglalkozott már a Mars terraformálásával, ezúttal a környező kőzetbolygók összevetésére vállalkoztunk (legalábbis az elérés és lakhatóvá tétel szempontjából). Ami a környező égitesteket illeti, összesen három található olyan közelségben, hogy egyáltalán felmerülhessen elérésük (emberi legénységgel), ezek pedig a Hold, a Mars, a Vénusz és a Merkur.

bolygok_kep.jpg

Mind kőzetbolygók, vagyis szilárd felszínű bolygótestek, nagy átlagsűrűségű, vasból, és/vagy vas-szulfidból álló maggal. Kiemelendő még a Hold, mely kicsit kilóg a sorból két szempontból is: egyrészt mert a Föld körül keringő égitest (mellékbolygó, vagy hold, égitestek közti "besorolását" tekintve), másrészt pedig mert az ember már meghódította, mégpedig összesen 6 alkalommal: 1969 július 20 -án (Neil Armstrong), 1969 november 18-án, 1971 február 5-én, 1971 július 30-án, 1972 április 21 -én és végül: 1972 december 11-én. A másik "emberközeli" bolygó a Mars, mely a legtöbbet szerepel a sci-fi irodalomban (lásd: "marslakók"), ám még soha nem sikerült felszínére emberi legénységet juttatni. Ugyanakkor szondákkal már feltérképezték vörös szomszédunkat, sőt 1972 december 2-án először a történelemben műszeresen is megtörtént a Marsra-szállás (Marsz-3 szovjet űrszonda). 

bolygok_mars_venus_mercur.jpg

Ami az említett kőzetbolygók adottságait, jellemzőit és alapadatait illeti: a Vénusz hasonlít leginkább a Földhöz, hiszen mérete, tömege, összetétele nagyon közel áll bolygónkéhoz. (Lásd fenti táblázat adatait) Mindezek miatt az Esthajnalcsillagot (a Vénusz másik elnevezése) Földünk testvérbolygójaként is emlegetik. Az elnevezésben annak is nagy szerepe van, hogy a Vénusz van hozzánk legközelebb, a két égitest egymáshoz legközelebbi pozíciójában "csak" 38 millio km a távolság köztük. (Összehasonlításul a Hold 384 ezer km-re van.) Ugyanakkor más téren egyáltalán nem hasonlít bolygónkra: felszínén közel 500 fokos a hőmérséklet, óriási a légköri nyomás (majdnem százszorosa a földinek), nagyon erős az üvegházhatás és folyamatosak a kénsavas esők, illetve a több száz kilométeres szélviharok. (A nagyon komoly üvegházhatás miatt forróbb a felszín, mint a Naphoz sokkal közelebbi Merkúron.) A Vénusz gyakorlatilag egy tűzforró pokol, teljesen alkalmatlan emberi ott tartózkodásra (még a legkomolyabb űrruhákban is kockázatos lenne). A bolygófelszín vulkánokkal teli, a légkör 96% -a pedig CO2. A legújabb kísérletek szerint a Vénusz felszínétől számított 50 km-es magasságban már az ember számára is elviselhető körülmények jellemzőek, így egyes kutatók szerint sajátos lebegő állomások formájában egyszer még megvalósulhat a Vénuszon lakható telepek kialakítása. 

bolygo_venus.jpg

A Vénusz felszíne (foto: NASA)

A Merkúr apró bolygó, mely a Naphoz legközelebbi pályán kering, átlagosan alig 58 millió km -re tőle. (A Föld majd háromszor messzebb van a Naptól.) Felszíne változatos, sok tekintetben a Holdéra emlékeztet, de kráterei nagyobbak és több is van belőlük. A hőmérséklet nagyon szélsőséges: a Nap felőli oldalon 400 fok fölé emelkedik, míg az ellen-oldalon mínusz 185 fokig süllyedhet. A Merkúrnak gyakorlatilag nincs légköre (csak nagyon minimális) így a felszíni nyomás is mindössze 2 · 10–12  millibar (2 billiomod millibar). A káros sugárzás legalább hatszorosa a Földinek, így ez az égitest sem éppen ideális hely bármiféle terraformálásra. Ráadásul a gravitáció majd harmada a földinek. (A Földön: 9,807 m/s², a Merkúron: 3,701 m/s²) A Merkúr nagyon lassan forog tengelye körül, egy fordulat ideje: 58,6 nap, miközben a Napot 88 nap alatt kerüli meg. (Így furcsa módon a Merkúron egy nap 58, egy év pedig 88 napból áll.) Erről a bolygóról tudunk a legkevesebbet, bár a MESSENGER űrszonda 2004 -ben elindítva, egészen 2015 -ig kutatta a Merkúrt és küldött róla adatokat, melyekből hatványozottan többet tudtunk meg róla, mint a megelőző évtizedek alatt összesen. 

bolygok_arany.jpg

Ami a Marsot illeti: erről a szomszédunkról tudunk a legtöbbet. A "vörös bolygó" hőmérséklete áll legközelebb az ember számára elviselhetőhöz, hiszen egyenlítőjén gyakran van 0 fok körül (sőt ritkán plusz hőmérsékletek is előfordulnak). A jellemző a -40 celsius (ez az átlag is), ami lényegesen "barátibb" mint a Vénusz és Merkúr 400-500 fokos tűzforró pokla. A légköri nyomás is mérhető (a Merkúrral ellentétben), csak éppen nagyon minimális, mindössze 7,5 millibar (szemben a földi 1013 millibarral). Ugyanakkor a kozmikus sugárzás iszonyúan magas szintű a Mars felszínén, negyvenszerese a földinek, ami elviselhetetlen az ember számára. A gravitáció hasonló a Merkúréhoz, 3,711 m/s² vagyis alig több, mint harmada az itteninek. (pedig a Mars nagyobb, ami megmagyarázza, hogy miért tekintjük a Merkúrt az egyik legsűrűbb anyagú bolygónak). A Mars felszínén, hatalmas hegyek húzódnak, melyek némelyike akkora, hogy a Mount Everest csak dombocska mellettük. Ilyen az Olympus Mons, mely 27 ezer méter magas. Jelentősek a szakadékok is, a Valles Marineis például 7 ezer méter mély és 200 km széles. A rendkívül ritka marsi légkör 95% -a CO2 (hasonlóan a Vénuszhoz) és 3% a nitrogén aránya. A Marsnak két holdja is van (a Vénusznak és Merkúrnak nincs holdja), az elnevezésük: Phobos és Deimos. A legújabb kutatások szerint a Marson felszín alatti jég formájában jelentős vízmennyiség is található.  

bolygo_mars.jpg

A vörös bolygó: Mars (fotó: NASA)

Összességében a Merkúr - Vénusz - Mars összevetésben egyértelműen a Mars az, amelyik a legközelebb áll az ember számára elviselhetőhöz (mind hőmérsékletét, mind egyéb körülményeit tekintve). Ugyanakkor egyáltalán nincs mágneses tere, így felszínén az ember számára veszélyesen magas a kozmikus sugárzás szintje. Az emberi ott tartózkodás és "élhetőség" szempontjából alighanem EZ az egyik legfőbb probléma a bolygóval.

Tény, hogy az emberiség által eddig megismert bolygók, holdak és más égitestek az élet kialakulása (vagy fenntartása) számára meglehetősen mostoha viszonyokat mutatnak. Az elkövetkező évtizedekben és évszázadokban persze "tágulhat" ez világkép és megismerhetünk hatékonyabb űrutazási módokat, melyek révén messzebbre is "ellátogathatunk" élhető exobolygókat keresve, de egyelőre be kell látnunk: a Föld az egyetlen élőhely a számunkra. Meg kellene tanulnunk (éppen ezért) sokkal jobban vigyázni rá.

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

***

7 komment

A világ legjobb harckocsijai [51.]

2018. január 31. 22:12 - Harmath Árpád Péter

Az első világháború óta, amikor a legelső, páncélozott harckocsik megjelentek a somme -i csatamezőn (1916 szeptemberében) óriási fejlődésen ment keresztül a világ harckocsigyártása. A két világháború közt egymást érték a német, francia, angol, amerikai és orosz fejlesztések, aztán a második nagy világégés megteremtette a korszak legjobb műszaki megoldásait és legpusztítóbb "vasszörnyeit". Ilyen volt a Panzer V (Párduc), a T-34/85, a Panzer VI. (Tigris), M26 Pershing és például a Sherman Firefly. Társblogunkon tavaly márciusban szavazással mértük fel, hogy a többség melyik harckocsi típust tartja a II. világháború legjobbjának. A 2000 szavazó legnagyobb része, 900 fő a Párducra szavazott, a második a T-34 -es lett (523 szavazat), harmadik pedig a Tigris (424 voks). A hidegháború, 1947 és 1989 között újabb haditechnikai korszakváltást hozott a harckocsi-fejlesztésekben, új megoldásokat alkalmaztak és az innovációkban megjelent az elektronika illetve informatika is. 

Napjainkban a legnagyobb hadseregek (az amerikaiak, kínaiak, oroszok, angolok, franciák, németek és izraeliek hadvezetései) jelentős összegeket áldoznak páncélosaik modernizálására. Hat külföldi és egy hazai katonai-haditechnikai oldal értékelésit megvizsgálva kialakítottuk az öt legjobbnak tartott harckocsitípus listáját, melynek tagjai közt már nem akartunk rangsort felállítani:

Leopard 2A7 (Németország)

leopard.jpg

A Bundeswehr fő harckocsitípusát 1979 -ben állították hadrendbe, leghatékonyabb alváltozata, a 2A7 pedig 2010 óta szolgálja a német hadsereget. Listánk legnagyobb tömegű harckocsiját nagyon sokan tartják korunk legjobb tankjának. Méretei (hossz, szélesség, magasság): 7,7 X 3,7 X 3,  tömeg: 67,5 tonna, elsődleges fegyverzet: 120 mm Rheinmetal L/55, sebesség: 70 km/h, hatótáv: 550 km, motor: 1500 LE (dízel), ár: 6,72 millió$

Abrams M1A2 (USA)

abrams.jpg

Az USA hadseregének fő harckocsitípusa. Legjobbnak tartott M1A2 változatát már 1992 óta gyártják. A TOP 5 legkomolyabb lövegével rendelkezik. A harckocsi méretei (hossz, szélesség, magasság): 7,92 X 3,64 X 2,43  tömeg: 63 tonna, elsődleges fegyverzet: 120 mm M256, sebesség: 72 km/h, hatótáv: 465 km, motor: 1500 LE (gázturbinás), ár: 8,5 millió$  

Challenger 2 (Egyesült Királyság)

challenger.jpg

A brit hadiipar büszkesége 1988 óta szolgálja az angol királyi haderőt. Megbízható típus, hatékony szinte minden körülmények között. Méretei (hossz, szélesség, magasság): 8,3 X 3,5 X 3,04  tömeg: 62,5 tonna, elsődleges fegyverzet: 120 mm L30A1, sebesség: 59 km/h, hatótáv: 450 km, motor: 1200 LE (dízel), ár: 8,6 millió$ 

Black Panther K2 (Dél-Korea)

black_panther.jpg

Szinte minden harckocsikkal foglalkozó honlap a leghatékonyabb típusok közt említi Dél-Korea 2014 óta hadrendben álló legjobbját, a Black Panthert, mely egyébként listánk legmagasabb árfekvésű darabja. Méretei (hossz, szélesség, magasság): 10,8 X 3,6 X 2,4  tömeg: 55 tonna, elsődleges fegyverzet: 120 mm L/55, sebesség: 70 km/h, hatótáv: 450 km, motor: 1500 LE (dízel), ár: 8,8 millió$  

Merkava IV. (Izrael)

merkava4.jpg

Végül személyes kedvencünk, a legjobb védelemmel (páncélzattal) ellátott, legújabb Merkava. Izrael 1980 óta folyamatosan fejlesztés alatt álló, más országok felé ritkán értékesített harckocsi típusa (neve héberül: harci szekér). Legújabb, IV. változatát 2002 óta tartják szolgálatban. Méretei (hossz, szélesség, magasság): 7,6 X 3,72 X 2,66  tömeg: 65 tonna, elsődleges fegyverzet: 120 mm MG251/253, sebesség: 60 km/h, hatótáv: 500 km, motor: 1500 LE (dízel), ár: 6,0 millió$ 

Természetesen nagyon sok kiváló harckocsi kimaradt, de az első 5-be a legtöbb általunk felkeresett haditechnikai honlap (és szakértő) ezeket sorolta (és mi egyet is értünk velük) Az említetteket követi szorosan a franciák Leclerc harckocsija, a japán Type 10 és az oroszok legújabb tankja, melyről még mindig sok mindent nem lehet tudni, a T-14 (Armata). [Ha posztunk elnyeri tetszéseteket, a későbbiekben is írunk haditechnikáról.]

 

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

***

Felhasznált oldalak, listák:

43 komment

Görgey Artúrra emlékezve [50.]

2018. január 30. 18:12 - Harmath Árpád Péter

Kétszáz éve született Görgey Artúr, a magyar történelem egyik legtöbbet vitatott nagy alakja. Történelmi szerepének vitatottsága leginkább a Kossuth Lajos nyilatkozataival, leveleivel, üzeneteivel kezdődő és az ő megnyilvánulásait előtérbe helyező (vagy felnagyító) későbbi publikációknak köszönhető. Napjainkra azonban az 1848/49 –es eseményekkel tényszerűen foglalkozó történészeknek – Kosáry Domokosnak, Katona Tamásnak és Hermann Róbertnek – hála egyértelművé vált: Görgey Artúr egyike volt történelmünk legnagyobb hadvezéreinek és hazafijainak.

gorgey1.jpg

Görgey Artúr 1818 január 30 –án született a Felvidéken, egészen pontosan a szepességi Toporcon egy elszegényedő, de nagy múltú, evangélikus kisnemesi család harmadik gyermekeként. Egészen fiatalon még a tanítás vonzotta, ám a pályaválasztást illetően apja, Görgey György nem tűrt ellentmondást: Artúrt katonai pályára szánta. A kamasz Görgey Artúr így 1832 –ben, mintegy 4 év időtartamra a tullini katonai utászakadémia tanulója lett. Tehetsége és gyors észjárása révén már 1837 –ben hadnagy, majd huszárfőhadnagy lett belőle. Ekkor azonban elhunyt édesapja és a hirtelen megszűnő atyai szigor, illetve kialakuló döntési szabadság hatására Görgey kilépett a seregből, hogy a prágai egyetemen tudjon vegyészetet tanulni.

A békés diákévek és az önmegvalósítás azonban csak három évig tartott (1845-1848), ugyanis 1848 március 15 -én kitört a magyar forradalom és szabadságharc. A történelem új vihara alapjaiban forgatta fel Görgey életét: bár 1848 márciusában megnősült és a vegyészkarrier mellett a családi birtok „igazgatása” is várta, mindezt ott kellett hagynia, hogy képzett katonaként hazáját szolgálja. Görgey pedig megtette: 1848 májusától századosi rendfokozatban, a győri 5. honvéd-zászlóalj tisztje lett. Katonai karrierje gyorsan ívelt felfelé: kezdetben a Haditanácsnak dolgozott, mint a fegyverfelügyelői osztály tisztviselője és a szerveződő honvédség egyik beszerzője, majd a szolnoki, illetve csepeli nemzetőr egységek őrnagya.

gorgey2.jpg

Közben a szabadságharc első nagy hadműveletének keretében császárhű horvát csapatok támadtak a Dunántúlra, Jellasics horvát bán és Karl Roth tábornok vezetésével, mégpedig két külön csapattest felvonultatásával. Erőik közt a Zichy testvérek segítségével valósult meg a kommunikáció. Görgey azonban rájött a grófok árulására és kíméletlenül felakasztatta Zichy Ödönt hazaárulás vádjával. Az országos figyelmet kiérdemlő eset Kossuth érdeklődését is az ifjú, alig 30 éves Görgeyre irányította, akit tette alapján az új, alkotmányos Magyarország feltétlen hívének kezdett tekinteni és rögtön elő is léptetett. Pár nappal később, az Ozorai csatában Görgey újra kiérdemelte az elismerést bátor és szakszerű hadvezetéséért. Bár összetűzésbe került Perczel Mór tábornokkal, akivel rossz viszonya egészen a szabadságharc végéig megmaradt, katonái egyre jobban tisztelték. 1848 októberére Görgey megkapta a honvédezredesi kinevezést, majd néhány héttel később vezérőrnagy lett és bekerült a tábornoki karba.

Életének lényeges fordulata lett a feldunai hadsereg élére történő kinevezése (a schwechati csata után), ám ezzel a sikerrel le is zárult karrierjének felhőtlen korszaka. Windischgratz herceg osztrák támadásának megindulását követően mindennapossá váltak vitái Kossuthtal, aki nehezen értette meg, hogy miért hátrál Görgey állandóan. A válasz viszont egyszerű volt: a hatalmas túlerő miatt volt kénytelen erre a tábornok, mert menteni akarta seregét az értelmetlen felmorzsolódástól. Ám ezt a jogász végzettségű Kossuth – aki egyáltalán nem értett a hadászathoz - nem tudta elfogadni és inkább Perczelhez fordult segítségért. A 37 éves Perczel pedig bizonyítani akart és meggyőzni Kossuthot arról, hogy jobb katona, mint a 7 évvel fiatalabb Görgey. Értelmetlen és meggondolatlan csatát vállalt Mórnál, mely felmorzsolta erőit. Az 1848 december 30 –án bekövetkező móri vereség után az osztrákok könnyedén indulhattak meg Pest bevételére, Görgy már semmit sem tehetett.

Közben az OHB és a magyar képviselőház Debrecenbe menekült, így Görgey az elkövetkező katonai teendőket a hadügyminiszter-helyettes Vetter Antallal és Csány László főkormánybiztossal tervezte meg egy rögtönzött haditanácson Pesten (voltaképp Kossuth tervét egészítették ki). Elhatározták, hogy a feldunai hadtestet (Görgey vezérletével) a felvidék felé vonulva, a Felső-Tisza vidékére irányítják, hogy Windischgartz erőit elvonják Debrecen közvetlen megtámadásától. A bölcs haditerv teljes sikerrel került megvalósításra, ám közben Vácon egy olyan nyilatkozat került közzétételre Görgey részéről, mely kiváltotta Kossuth rosszallását. A félreértést az okozta, hogy Görgey szerette volna elejét venni az ingadozó tisztek esetleges átállásainak és a Pest elvesztésével eluralkodó elkeseredett hangulat elterjedésének, így nyilatkozatban tette egyértelművé a harc folytatásának jogosságát és a vezetés kezében való összpontosítását. Kossuth sajnos mindezt úgy értelmezte, hogy a tábornok önállósítani akarja magát és bizalmatlanná vált Görgeyvel szemben. A későbbiekben hol leváltotta, hol kinevezte a fővezérnek. A katonák, tisztek azonban mindig lojálisak maradtak Görgeyhez, akit sokra tartottak tehetségéért, egyenességéért és következetes, igazságos vezetési módszereiért. (A tiszafüredi tisztilázadás is azt követelte, hogy Kossuth újra Görgeyr ruházza a vezetést, ne pedig Dembinszkyre.)

A tavaszi hadjárat

Görgey Artúr legnagyobb katonai sikersorozatát a tavaszi hadjáratban aratta 1849 áprilisa és májusa között, olyan kiváló magyar honvédtábornokok részvételével, mint Gáspár András, Klapka György, Aulich Lajos és Damjanich János. A hatvani, tápióbicskei, isaszegi és nagysallói csaták valóságos diadalok voltak és lehetővé tették a Dunántúlig való előretörést illetve Pest visszavételét. Közben Debrecenben Kossuth kimondatta az országgyűléssel a trónfosztást, Görgey pedig az új kormányban, mint hadügyminiszter foglalhatott helyet. Karrierje csúcsára ért.

tavaszi_hadjarat.jpg

Közben azonban nagy változások álltak küszöbön: Ferenc József I. Miklós orosz cártól kért segítséget a magyar szabadságharc leverésére. Görgey szentül hitte: a helyes taktika az, ha a magyar erőket Bécset is fenyegetve a komáromi vár közelében vonják össze és onnan indítanak áttörést az osztrák vonalakon. Ám áttörései kísérletei sorra kudarcot vallottak - ezek voltak a komáromi csaták, melyek egyikében Görgey még meg is sérült (a koponyáján) - és sajnos Kossuth nem fogadta el tervét, új összevonási területnek pedig (Dembinszkyre hallgatva) a Szeged – Arad – Temesvár háromszöget jelölte meg.

A szabadságharc vége

Az orosz intervenció 1849 június 15 -én, Ivan Fjodorovics Paszkevics herceg vezetésével több irányból indult meg a magyar szabadságharc vérbefojtására. Összesen 193 ezer orosz és velük egyidejűleg nyugatról 66 ezer osztrák katona rontott a kimerült Magyarországra. Az osztrákokat a kegyetlenségéről híres, 63 éves Julius Jacob von Haynau táborszernagy vezette. Az egyre szorongatottabb helyzetben Kossuth csak abban bízhatott, hogy talán el tudja húzni addig a harcokat, amíg Nyugat-Európa nagyhatalmai kifogást nem emelnek az orosz térnyerés miatt és ki nem kényszerítik a kozák csapatok hazahívását. Ám az angolok és franciák nem akartak beavatkozni. Kossut pánikba esett, Görgey helyére előbb Dembinszkyt, majd Bemet nevezte ki, ám mindkét tábornok hibák sorát követte el: Dembinszky csatát vesztett Szőregnél (Szeged alatt), Bem pedig Segesvárnál és Nagycsűrnél. 

Görgey viszont hatékonyan mentette a menthetőt: nyári hadjáratával lekötötte az orosz főerőket, miközben Komáromtól elindulva a Felvidék érintésével, a Tiszán átkelve (Tokajnál), Debrecen felől Aradra vonult. Mire azonban 30 ezres seregével Aradra ért, a szabadságharc jórészt elveszett. A legutolsó, temesvári csatában nem tudott részt venni, 1849 augusztus 9 -én Bem főerőit Haynau legyőzte. Kossuth lemondott, a polgári, katonai hatalmat Görgeyre ruházta, majd Orsovánál sietve elhagyta az országot és a török uralom alatt álló Vidinbe menekült. Görgeynek egyszerűen nem volt más választása, mint a fegyverletétel. Megmaradt 30 ezres hadával teljesen hiábavaló lett volna a tízszeres túlerővel, vagyis az osztrák - orosz csapatokkal szembeszállnia. 1849 augusztus 13 -án Arad mellett a világosi síkon megtörtént a fegyverletétel.

gorgey3.jpg

Görgey élete a szabadságharc után

Görgeyt a világosi fegyverletételt követően Nagyváradra vitték, majd ausztriai száműzetésre ítélték, aminek nagy részét a tábornok Klágenfurtban és Viktringben töltötte. Itt alapított családot is: kislánya, Berta 1850 -ben, kisfia, Kornél pedig 1855 -ben látta meg a napvilágot. Közben megtudta: Kossuth Lajos őt okolja a vereségért. Bántotta az igazságtalanság, így nevét tisztázandó, 1852 -ben német nyelven megírta emlékiratait, ám mivel írása nagyon hosszú ideig, egészen 1911 -ig nem jelenhetett meg Magyarországon, Kossuthnak is írt (a kiegyezés idején) egy nyílt levelet, arra kérve a volt kormányzót, hogy hagyjon fel igazságtalan vádaskodásaival.

Élete legutolsó időszakát, a kiegyezést követően Magyarországon töltötte, ahol 1874 -től öccse, Görgey István Visegrádi birtokán élt és szőlőt termesztett. Utolsó éveiben a korszak több jeles személyisége is meglátogatta, többek közt Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond és széles tisztelői társaság vette körül. Görgey Artúr 1916 május 21 -én, 98 évesen (!) hunyt el Pesten. Kétségtelenül nagy hazafi, katonái által tisztelt vezető, zseniális tábornok és szerető családapa volt, akit sokáig méltatlanul kezelt a közvélekedés. 

Kiegészítés: Görgey vagy Görgei?

Görgey Artúr születésekor "y" végződéssel kapta nevét, amit 30 évvel később változtatott meg, "i" végződésre, hogy nemesi előjogairól való lemondását jelezze. 

Harmat Árpád Péter 

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

***

1 komment
Címkék: Görgey Artúr

Egy hihetetlen győzelem a tengeren [49.]

2018. január 28. 10:00 - Harmath Árpád Péter

Amikor Walter Lord 1967 –ben megírta a „Hihetetlen győzelem” (Inredible Victory) című nagy sikerű művét - melyből egyébként Jack Smight rendezett 1976 –ban ugyancsak népszerű háborús filmet – a Csendes-óceáni Midway szigeteknél megvívott japán – amerikai csata a történelem leghihetetlenebb tengeri ütközeteként vált híressé. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy bár az 1942 június 4 –én kezdődő összecsapásban minden létező esély a japánok oldalán állt, mégis az USA győzött, szinte csodával határos módon.

midway2.jpg

Az amerikai Yorktown repülőgép-hordozó

Pearl Harbor kikötőjének fél évvel korábbi, meglepetésszerű japán lebombázása után az amerikaiak Csendes-óceáni flottája jelentős hátrányba került Japánnal szemben. Mindössze három anyahajójuk állomásozott csupán a térségben (az Enterprise és a Hornet a Salamon-szigeteknél, a Yorktown pedig Tongatabunál) és a csatahajók, cirkálók számát tekintve is komoly volt az amerikai lemaradás. Az amerikaiaknak egyébként a midwayi csata idején 6 repülőgép-hordozójuk volt, ám ezek közül kettő (a USS Ranger és a USS Wasp) az Atlanti-óceánon szolgált, egy pedig (a Saratoga) súlyosan megsérült és javításra várt, vagyis nem tekintették bevethetőnek. (Korábban hadrendben állt még két anyahajójuk - a USS Langley és a USS Lexington - de ezek a midwayi csata idejére már elsüllyedtek.)

A Japán Császári Flotta ezzel szemben négy nagyobb bevethető anyahajóval rendelkezett (Akagi, Kaga, Hiryu, Soryu) és hadrendben állt még néhány kisebb hordozójuk is (pl. Shokaku, Zuikaku, Zuiho, Hosho), illetve a csatahajók, cirkálók számát tekintve is tetemes volt fölényük. Kiemelkedett flottájuk legnagyobb büszkesége, a 64 ezer tonnás Yamato csatahajó (mely ez idő tájt a Föld legnagyobb tűzerejű hadihajójának számított). Ezt a hatalmas armadát két zseniális parancsnok irányította: Yamamoto tengernagy és Nagumo tengernagy. Minden előjel arra utalt: ha Japán összeszedi hatalmas flottáját, megrendítő csapást mérhet az USA haditengerészetére, majd partraszálló erőivel könnyedén eljuthat akár Amerika nyugati partjaira is.

1942 júniusában tehát Amerika figyelme Japánra szegeződött: mit tesz majd a császári flotta? A megfejtés egy bizonyos Joseph J. Rochefort fregattkapitánytól (alezredes) érkezett, aki kódfejtő csapatával egy Pearl Harbori haditengerészeti támaszpont alagsorában hónapokig dolgozva megfejtette a japánok katonai rejtjelezését. A japánul is jól beszélő tiszt rájött arra, hogy a japán üzenetekben gyakran felbukkanó „AF” jelzés Midwayt jelenti és a császári flotta épp annak bevételére készül. A támadásba négy anyahajót terveznek bevetni, 7 csatahajó és vagy száz egyéb hadihajó mellett. Rochefort ezzel a fontos felfedezéssel rögtön megkereste az amerikaiak Csendes-óceáni flottájának főparancsnokát, Chester W. Nimitz tengernagyot, aki azonnal összehívta vezérkart. A helyzet ugyanis sürgős kiértékelést követelt. Nimitz tisztjei rájöttek: a japán haderő el akarja foglalni az amerikaiak kézen lévő Midway szigeteket, hogy aztán onnan kiindulva bevegye az 1700 km –re fekvő Hawaiit is és megsemmisítse az USA teljes flottáját.

midway1.jpg

A felismerés gyors intézkedést követelt: Nimitz azonnal Midway közelébe rendelte a három amerikai anyahajót: a Yorktown –t, az Enterprise –t és a Hornet –et. Ezekből rögtön két csapásmérő köteléket szerveztek. Az 1933 –ban épült, Yorktown és kísérőhajói, 17. különleges kötelék néven, Frank J. Flatcher ellentengernagy vezetésével Midway –től ÉK –re, a „Point Luck” névvel jelzett helyen egyesülnek Raymond Spruance ellentengernagy 16. számú kötelékével, melynek tagjai az Enterprise és a Hornet anyahajók. A három anyahajóból álló amerikai flotta aztán bevárja a japánokat és mindent megtesz a négy japán anyahajó megsemmisítéséért. Közben Midway és Hawaii bombázókkal támogatja a harcot.

A tengeri ütközet előtt nyilvánvalóvá vált: ez lesz a világtörténelem legnagyobb tengeri csatája és az első olyan sorsfordító, nagyobb összecsapás, melyben már nem a csathajók, hanem a repülőgép-hordozók játsszák majd a főszerepet. Ebből következően a két flotta valószínűleg nem is látja majd egymást a harc alatt (csak úgy, mint az egy hónappal korábbi Korall-tengeri csatában.) A tengernagyok jól tudták: Midwaynél minden a levegőben dől majd el, mégpedig az alapján, hogy melyik fél tudja hatásosabban bevetni repülőit.

midway_nimitz.jpg

Nimitz, Fletcher és Spruance tengernagyok

Nagyon sok múlott  a szerencsén is (ki találja meg hamarabb a másik fél anyahajóit), a bombázó pilóták szakértelmén és legfőképp a csata vezetőin: Spruance, Fletcher és Nimitz tengernagyokon.

A csata

A Midwayt célzó japán támadás valójában messze északon, az Aleut szigeteknél kezdődött, amikor Hosogaya tábornagy figyelem elterelési célból 1942 június 3 –án reggel lebombázta Dutch Harbort. A midway –i összecsapás másnap, június 4 –én vette kezdetét, amikor hajnalban Nagumó anyahajóiról 108 gép felszállva megtámadta Midway –t. A károk nem voltak tetemesek, de meghalt 11 katona. Az amerikaiak következtek: ám egymás után indított támadásaik sorra eredménytelennek bizonyultak: gépeik vagy nem találták az ellenséges flottát, vagy rábukkantak ugyan, de nem sikerült eltalálniuk bombáikkal. Közben viszont a japánok hátrányba kerültek, mert egyrészt nem tudták, hogy a sok amerikai repülő nem Midwayről száll fel, hanem 3 amerikai anyahajóról, másrészt túl sokáig késlekedtek a második nagy támadásuk elindításával.

A csatában a fordulat 10 óra után következett: egy véletlen folytán ugyanis az Enterprise és Yorktown bombázói éppen egyszerre bukkantak a japán anyahajókra és indítottak koncentrált támadást a Akagi, a Kaga illetve a Soryu ellen, még az előtt, hogy azokról elindult volna a második hullám. Az akcióban a főszerepet Wade MycClusky korvettkapitány (őrnagy) 25 gépből álló, Enterprise –ről érkező egysége és Max Leslie fregattkapitány (alezredes) bombázószázada játszotta (mely a Yorktown –ról indult támadásba). Az akció döntőnek bizonyult: a bombázópilóták precíz és alapos munkát végezve, sikeresen találták el célpontjaikat, három japán anyahajó állt lángokban. Az amerikaiaknál teljes lett az örömujjongás, az éter a pilóták üdvrivalgásaival lett tele. Bár ezután végre megindult a második japán támadás, ami el is süllyesztette a Yorktown –t (a kegyelemdöfést egy japán tengeralattjáró torpedója adta meg számára), a japán flottának már befellegzett.

midway_hornet.jpg

A Hornet anyahajó. A jobb képen F4F-4 Wildcat vadászgépekkel a fedélzetén látható

Az amerikaiak újabb összevont rohama – melyben minden anyahajóról vettek részt bombázók – megadták a kegyelemdöfést: eltalálták a Hiryut is és számtalan kísérőhajót szórtak meg bombákkal. A csata eldőlt: június 5 –én reggelre mind a négy nagy japán anyahajó elsüllyedt (a Kagát még egy amerikai tengeralattjáró torpedója is eltalálta).

Az amerikaiak legfőbb vesztesége a Yorktown volt és egy kísérőhajója, a Hamman, ám megvédték Midwayt és elsüllyesztették a császári flotta 4 legnagyobb anyahajóját. Óriási jelentőségű volt ez az ütközet és méreteit tekintve is hatalmas. A midway -i összecsapáshoz csak az 1944 októberében lezajló leytei csata volt mérhető, a Fülöp-szigeteknél, ahol az amerikaiak elsüllyesztették a japánok maradék anyahajóit is. Ekkorra már a háború Ázsiában jórészt eldőlt, ám soha, senki nem felejtette el, hogy a midway -i csata volt az a fordulópont, mely a végső győzelemhez vezetett és amely ugyanolyan vízválasztó volt Ázsiában, mint az európai fronton Sztálingrád.

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

***

52 komment

Egy hazátlan nép, mely hamarosan háborúra kényszerül Törökországgal [48.]

2018. január 16. 23:56 - Harmath Árpád Péter

Szíriában az arab tavasz óta, azaz 2011 márciusától kezdődően zajlanak súlyos harcok a Aszad-rezsim megdöntése miatt, illetve az egyes vallási, politikai, illetve regionális nagyhatalmi érdekszférák kiszélesítéséért. A küzdelemnek aktív részeseivé váltak, a 40 milliós népességszámuk révén Földünk egyik legnagyobb hazátlan népének tartott kurdok is. Ez az ősi indoeurópai nép (melynek zászlaja egyébként kísértetiesen hasonlít a magyar lobogóra) és melyet a történészek az ókori médekkel azonosítanak - akik még a perzsák első nagy birodalma előtti időkben (Kr.e. VI - VII. század) uralták a térséget - a törökök több évszázados főellenségei és gyakorlatilag a középkor óta küzdenek jogaikért, saját hazájuk megteremtéséért. Most, a szíriai polgárháború miatt az összesen 4-5 országban szétszórva élő kurdok helyzete a világ figyelmében fókuszába került, ugyanakkor a napokban kezdődő török katonai mozgósítás előrevetíti, hogy Erdogan óriási hadserege (mely a NATO második legnagyobbja) egy új háborúban fog lesújtani rájuk.

kurdok1.jpg

A szíriai helyzet egyébként az Iszlám Állam 2014 -es kikiáltásától vált igazán komollyá, amikor az összes környező ország, sőt a világ nagyhatalmai is érintettek lettek az ottani polgárháborúban. Már 2015 -ben megkezdődött az orosz katonai beavatkozás - elsősorban szíriai kiváltságaik, kikötőik és támaszpontjaik megtartása érdekében Aszad oldalán - illetve megjelent az amerikaiak támogatása is az SDF (Syrian Democratic Forces) előnyösebb helyzetbe hozásáért. Irán a Hezbollahon keresztül szintén erőket küldött a térségben, a siíta érdekeket és Aszadot segítve, ami viszont a nagy rivális szunnita olajmonarchiákat (pl. Szaud-Arábia) aktivizálta az ellen-oldalon. A szövevényes szituációban a kurdok következetesen az ISIS ellen harcoltak, többnyire amerikai fegyverekkel. A háborúban a 2017 -es év hozott nagy fordulatot, ugyanis az Iszlám Állam összeomlott, Aszad pedig (Oroszország és Irán támogatásával) 2011 óta most először lett a Szírián belüli térség legerősebb szereplője. 

Napjainkra viszont két új törésvonal is megjelent a Közel-Keleten: Izrael és Aszad közti összecsapás veszélyével (ami csak idő kérdése sajnos), illetve a török - kurd háború megindulásával (ami szintén a levegőben lóg). A kurdok vesztenivalója a nagyobb, hiszen ez a hányattatott sorsú nép 2017 -ben végre közel kerülhetett a saját haza megteremtéséhez, aminek esélye most a török háborúval elillanni látszik. Pedig már majdnem 100 éve annak, hogy a világ országai elismerték jogukat saját ország létrehozására. (Sevresi békeszerződés - 1920). Az elmúlt 100 esztendőben a törökországi kurdok száma 20 millióra emelkedett (ami azt is jelenti, hogy a 76 milliós Török Államban 25% feletti az arányuk) és megszületett (1970-ben) az Autonóm Kurdisztáni Régió Irakban, mely máig az egyetlen olyan terület, ahol némi önállóságot élvezhetnek. 

Törökország és leginkább annak teljhatalmú ura, Recep Tayyip Erdogan azonban veszélyesnek és elpusztítandónak tartja a kurdokat, főként a határaik közt élő óriási számuk és önállóság-követelésük miatt, mely szerintük gyengítené a török államot. Ankara úgy véli, a törökországi kurd szervezetek (pl. Kurdisztáni Munkáspárt) terrorista alakulatok és vezetőjük a 19 éve börtönben lévő Abdullah Öcalan valójában egy terrorista vezér. Elismerendő, hogy a kurdok valóban számtalan terror-akciót hajtottak már végre Törökországban, de az is igaz, hogy népüket három országban mészárolják hosszú ideje. (Irakban például Szaddam Husszein a 80-as években még tömegpusztító gázt is bevetett falvaik ellen.)

kurd_katonak.jpg

Kurd katonák Kirkukban (foto: cyprus-mail.com)

Ha valóban megindul a török hadsereg a szíriai kurdok ellen (és talán tovább haladva az iraki autonóm állam ellen is), az nagyon komoly csapást jelentene a térségre nézve, hatalmas számú áldozattal járna és a helyi hatalmi viszonyok átrendeződését is kiválthatná. Amerika kényes helyzetbe kerülhet, hiszen eddig támogatta a kurdokat, Törökország viszont hivatalos szövetségese (a NATO teljes jogú tagja). Irán és Oroszország ugyancsak kétségesen reagálna, hiszen mindketten Aszad patrónusai, akit viszont Erdogan terroristának tart.

Ugyanakkor a nagyhatalmi sakkjátszmáknál fontosabb, hogy újra kiszolgáltatott és cserbenhagyott helyzetbe kerülne egy jobb sorsra érdemes, saját hazát akaró nép, mely esélytelen háborúra kényszerül a világ egyik legnagyobb hadseregével. 

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

***

7 komment