A Húsvét-sziget kőszobrainak rejtélye [63.]

2018. június 02. 12:35 - Harmath Árpád Péter

A világtörténelem nagy rejtélyeinek sorában előkelő helyet foglalnak el a Húsvét sziget hatalmas, 5-10 méteres kőszobrai.  Vajon kik és hogyan emelhették ezeket és főleg milyen célból? A kérdések sokakat érdekelnek, erre  utal az is, hogy amikor előző posztomban - mely Stonehenge köveivel foglalkozott - megkérdeztem olvasóimat, hogy melyik máig fennmaradt ősi lelet történetéről szóljon következő írásom, a többség a rejtélyes moaikat választotta (holtversenyben az inka Machu Pichu romjaival). Nézzük tehát, mit tudunk a szobrokról és nekik helyt adó távoli szigetről?

moai1.jpg

Földünk egyik legrejtélyesebb helye, egyben a legeldugottabb is, hiszen a Csendes-óceánon található Húsvét sziget 3600 km –re fekszik a legközelebbi kontinentális szárazföldtől, a Dél-amerikai Chile partjaitól (mely ország egyben a sziget gazdája is 1888 óta). A legközelebbi lakott település (Adamstown, a Pitcairn szigeteken) mintegy 2092 km távolságban fekszik tőle. Bár hozzá kell tegyük: az említett településen is csak 56-an élnek (!), így igazából a 7 ezer lakosú Puerto Baquerizo Moreno a legközelebbi város, mégpedig a Galapagos szigeteken, 3474 km távolságban.

A Húsvét szigetet a  bennszülött lakosok nyelvén Rapa Nui-nak (a világ köldöke) hívják, a helyi hivatalos nyelven, vagyis spanyolul pedig Isla de Pascu a hely megnevezése. A húsvét kifejezés hátterében egyébként a sziget felfedezésének körülményei állnak: 1722-ben ugyanis a Holland Nyugat-Indiai Társaság expedíciójának vezetője Jacob Roggeveen kapitány éppen Húsvét vasárnapján fedezte fel.

husvet_sziget_terkep.jpg

A háromszög alakú kis sziget, nagyságát tekintve közel egyharmada Budapestnek, alig 164 km2 a területe. (Bp. 525 km2, Csepel sziget: 257 km2, a görögországi Kosz szigete: 287 km2). A sziget oldalai nagyjából 16, 18 és 22 km hosszúságúak. A háromszög csúcsai közelében vulkanikus hegyek (dombok) találhatóak: az 510 méteres Terevaka (ez a sziget legmagasabb pontja), a 460 méteres Poike és a 300 méteres Rano Kau. A szigetet valaha gazdag növénytakaró borította, rengeteg fával, azonban az elmúlt 3-4 évszázadban jelentős pusztulás következett be, így Rapa Nui mára fákban szegény és gyér növényvilággal rendelkező hellyé változott. A hőmérséklet egész évben 10 és 28 fok közti kellemes tartományban mozog (szubtrópusi az éghajlat). A lakosság jelenleg 5700 fő, akiknek 85 százaléka a Hanga Roa nevű fővárosban él (a nyugati parton).

husvetsziget_szobor_terkep.jpg

A sziget történetét illetően a kutatók polinéz betelepülést valószínűsítenek, mely már 2000 évvel ezelőtt megindulhatott. Idővel a sziget virágkorát élte és körülbelül a XIII. század közepén (az európai érett középkorban) kialakult a szoborépítők fejlett társadalma, akik létrehozták az óriási ember alakú kőszobrokat. A szigeten az 1200-as évek közepétől nagyjából 1680-ig jelentős népesség élhetett, a történészek szerint a XVI - XVII. századra 11-12 ezret is meghaladta a lakosságszám. Ekkor azonban – nagyjából 1680-1700 körül - katasztrófák sora következett: kimerültek a sziget erőforrásai (az összes fát kivágták ekkorra), a korábban együttműködő (a szobrokat közösen építő) helyi törzsek egymással szembefordultak, háborúk kezdődtek. Az óriás szobrokat ledöntötték, és megpróbálták tönkretenni (talán a sziget rosszra fordult sorsáért okolták saját építményeiket). Ekkor már a moaik imádatáról áttértek a "madárember kultuszra". (James Cook 1774-ben a szigeten kikötve, már arról számolt be, hogy a sziget lakói a Makemake kultuszt tisztelték, óriásszobraikat pedig ledöntötték.)

A lakosságszám az 1700-as években zuhanni kezdett, amit fokozott az is, hogy a megjelenő európaiak betegségeket hurcoltak be. Később, az 1800-as évek közepén perui rabszolga-kereskedők kötöttek ki a szigeten és rengeteg felnőtt férfit hurcoltak el Dél-amerikai ültetvényekre. 1877 –re a Húsvét sziget lakossága mindössze 111 főre csökkent, a hajdan virágzó kultúra sajnos végképp eltűnt.

moai3.jpg

Az ember alakú szobrok készítése, szerepe

A moaik nagyjából 1250 és 1650 közt 887 db óriási ember alakú szobrot faragtak ki a szigeten található vulkáni tufából - zömmel a 300 méter magas Rano Kau oldalából kibányászott kőzetekből - majd ezeket nagyobbrészt a partok mentén kiépített teraszokon helyezték el, többségükben a sziget belseje felé fordítva. Mindössze 7 db szobor néz a tengerre, a helyiek legendája szerint azért mert ezek jelképezik azt a hét szigetre érkező felderítőt, akiket az első király, Hotu Matua küldött előre, mielőtt maga is megérkezett. A szobrok közül 150 –et – valamilyen okból - nyakig a földbe ásták, a többi egész alakban látható. A különleges alakok meglehetősen aránytalanok, hiszen háromnyolcadukat a fej teszi ki.

A szobrok magassága jellemzően 3 és 10 méter között van (az átlag méret: 4,05 méter és 12,5 tonna), a legnagyobb, a „Paro” nevű fej tíz méternél is magasabb, és nyolcvan tonnát nyom. Volt kísérlet egy minden addiginál nagyobb gigantikus szobor elkészítésére is, mely 270 tonna tömegű és 20 méter magasságú lett volna, ám ezt az építés közben félbehagyták, mivel nem tudták volna megmozdítani és elszállítani.

moai2.jpg

A faragáshoz obszidián eszközöket alkalmaztak, a mozgatást pedig fából készült „szánokkal”, kötelekkel oldhatták meg, előkészített utakat létrehozva a vontatási nyomvonalon, egészen a szobrok végső helyéig. [De ez is egy érdekes elképzelés.] Százak – ezrek dolgozhattak a kő alakzatokon és azok vontatásán, sajátos népünnepélyként megélve a közös munkát. A szobrokat ugyancsak nagy munkával létrehozott mesterséges teraszokon, platformokon helyezték el (ezek voltak az „ahuk”). Az alakok egy részét később megkülönböztették – feltehetően magasabb rangot adományozva nekik – és fejükre sajátos koronát (pukaot) helyeztek el utólag (lágyabb, könnyebb kőzetekből kifaragva azokat). Egyes régészeti kutatások szerint a szobrok eredetileg színesek voltak (festéknyomok kerültek elő néhány moai környékén). Egyébként szinte minden alak tufából van, kivétel a Hoa Hakananai’a melyet érdekes módon, sokkal keményebb bazaltból faragtak ki. A 4 tonnás, két és fél méteres szobrot azonban 1868-ban a szigetre érkező brit hajósok Londonba vitték. (Ma a British Museumban látható.)

moai6.jpg

Érdemes megjegyezni: óriási kő-alakokat, fejformájú óriás monolitokat már kultúrák is készítettek (pl. Közép-Amerikában az olmékok), de ezek legnagyobb számban - főként kis területen koncentrálódva - csak a Húsvét szigeteken figyelhetőek meg. Az óriás kőszobrok mozgatásával több tudós is foglalkozott már, egyesek XX. századi analóg példákat kerestek. Ezek alapján [lásd a lenti képet] véghezvihető, akár 50-100 tonnás kövek mozgatása is, ha kellő számú ember, teherbíró kötél, fa görgő és ügyesség áll rendelkezésre.

oriaskovek_mozgatasa.jpg

Az indonéziai Nias-szigetén 1915-ben bennszülöttek mozgatnak egy több tonnás követ 

Hogy a rapanuik miért emelték a hatalmas ember alakú szobrokat, még ma is kérdéses a kutatók számára. Erről nem adnak sajnos támpontot a fennmaradt írásos emlékek sem, melyek máig megfejtetlen rongorongo írásjelekkel készültek. Legtöbben úgy vélik, hogy a kőszobrokat a rapanuik ősi vezetőik, régi nagy uralkodóik, talán isteneik számára emelték. Az ember-alakok faragóit különösen megbecsülték, hiszen amíg dolgoztak, addig főtt ételekkel és minden jóval ellátták őket. Feltételezik, hogy a szigetet lakó törzsek, törzs-szövetségek mind, saját szobrokat, szoborcsoportokat emeltek, melyek elhelyezkedése követte a felségterületeiket is. A rapanui társadalomban fontos szerepe lehetett a papoknak illetve a harcosok rétegének, illetve az egyes törzsek elkülönülő törvényeinek, szokásainak.

moai4.jpg

A Húsvét sziget történelmével, szobraival foglalkozó kutatók közül a legjelentősebbek közé tartozik Jo Anne Van Tilburg,  Thor Heyerdahl és Pavel Pavel cseh kutató. Akadtak azonban olyanok is, akik a tudományos fantasztikum területén próbáltak magyarázatot találni a szobrok kialakítására és rendeltetésére vonatkozóan (pl. Erich von Däniken). Az emberiséget a mai napig nagyon érdekli a szobrokat emelő rejtélyes társadalom és az is, hogy miként voltak képesek az emberfeletti teljesítményre. A Húsvét-szigetekre évente több tízezer turista látogat el, hogy közvetlen élményeket szerezzen a világtörténelem egyik legérdekesebb ember alkotta műveiről.

moai5.jpg

A gyönyörű panorámával rendelkező aprócska sziget a Csendes-óceán egyik különlegessége. Múltja és jelene is érdekessé teszi az európaiak számára. Remélem a poszt néhány olyan információt is nyújtani tudott az itteni, ősi kultúráról (és annak hihetetlen szobrairól) mely valóban újdonságot jelentett. A továbbiakban a Jegyzettár blog több, hasonló érdekességgel is foglalkozni szeretne, például legközelebb Machu Picchu ősi, inka romvárosával. 

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad a posztot, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

2018.06.02.(12:35) 

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr9214018558

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Húsvéti varieté 2018.06.03. 14:40:50

A húsvét / easter eredetileg Istár, vagyis az asszír és babilóniai termékenység és szex istennőjének ünnepe volt. A szimbólumai - mint a tojás és a nyúl - akkor és most is a termékenység és a szex szimbólumai. A tojásnak és a nyúlnak a feltámadás mítos...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

WAR10CK. 2018.06.02. 14:21:15

A moai Paro 80 tonna súlyú. Arra azért kíváncsi lennék, hogy azt hogyan vitték el a sziget másik végéből a helyére (10-15 km távolságon keresztül).

Egyébként ez még nem is tartozik a legnagyobbak közé. Van listája a világ legnagyobb köveinek, melyeket ősi kultúrák mozgattak: translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_largest_monoliths&prev=search

Rozsdabarna. 2018.06.02. 16:37:31

Furcsa, hogy a szoborfejek 90% -a a sziget belseje felé néz, míg néhány a tengert "bámulja". Ennek vajon mi lehet a jelentősége? A másik, hogy miért volt egyes szobrok fején "pukao" (sapka féleség, vagy korona) és az mit jelképezhetett?

Pervenimus 2018.06.03. 12:09:00

A kőszobroknak a Rano Kau oldalából való kibányászást követően, a szállítás során nem szabadott megszenteletlen földdel érintkezniük (egészen az előre kialakított ahu -hoz való érkezésig), így szállításkor nagyon oda kellett figyelniük arra, nehogy leboruljon. Ha ez mégis megtörtént, ott kellett hagyniuk és újrakezdeniük az egészet a kőfejtőben.

HARP3R 2018.06.03. 12:09:01

@Rozsdabarna.: az is érdekes, hogy a szobrok fejére utólag felhelyezett, egészen más kőzetből származó, vörös színű pukao -kat (melyek 800-900 kg súlyúak) hogyan tudták a 4-8 métere szobrok tetejére feltenni?

Hungarian Geographic · https://www.facebook.com/hungarian.geographic 2018.06.03. 20:24:17

Pont a héten gondoltam arra, milyen jó volt anno Nias-szigetén.
Amúgy Dél-Amerikában jártam olyan világörökségnél, ami az Inkák előtt 5000(!) évig virágzott, és ők is használták az akár 10 méteres faragott kőszobrokat. Így az a valoszínű, hogy a kontinensről szerezték azt a tudást, amivel ezeket a szobrokat kifarakták és mozgatták.

GIeccsertetű 2018.06.03. 20:24:34

@HARP3R: Fából állványt csináltak mellé, és azon felhúzták. Fa és ember volt dögivel. A hangyák is a súlyuk többszörösét mozgatják. De az is lehet, hogy a tengerszint nem ott volt, ahol most van, így simán, vizen odahajóztatták a helyére. A domborzati és talajviszonyok évszázadok alatt jelentősen megváltozhatnak. Ha sok eső van folyók alakulnak, ha nincs csapadék kiszáradnak. Ezer variáció van. Napjainkban van olyan is, hogy szigetek tűnnek el, jönnek létre az óceánon.

erkölcsi hulla 2018.06.03. 20:24:44

@Rozsdabarna.: "Furcsa, hogy a szoborfejek 90% -a a sziget belseje felé néz, míg néhány a tengert "bámulja"."

Ne haragudj, de egyszer gyorsan futottam át a szöveget, és azonnal kiderült, hány darab néz befele, és miért. Vagy el sem olvastad, vagy nincs szövegértésed.

Secnir 2018.06.03. 20:24:59

örülök, hogy thor heyerdahl-t megemlítette, mert ő a legegyszerűbb utat választotta: elment egy turistaútra, majd otthagyta a csoportot, és megkereste a helyieket, és megkérdezte őket. könyvet is írt róla, de a tudóstársadalom kinevette, mondván, hogy nekik bizonyítékok kellenek.

spoiler: a helyiek készítették, sírfedélnek. fával(!) és kövekkel vésték ki, kavicsokkal és fadarabokkal két ember fel tudott állítani egy ilyen szobrot. farönkökön pedig öten tudták szállítani. persze megkérte őket, megmutatták, hogyan, és szépen le is fotózta/filmezte, hogy készül.
bővebbet Thor Heyerdahl: Aku-Aku (avagy a Húsvét-szigetek titka), című könyvében, megjelent a Világjárók sorozatban. ha elég angolul, akkor itt letölthető pdf-ben
archive.org/details/thorheyerdahlaku037009mbp
egy kép, ahogy felállítanak neki egy sírfedőt: www.osterinsel-freunde.de/Fotos/rundfahrt_clip_image026.gif

Kelly és a szexi dög 2018.06.03. 20:25:10

annak ott egy teababa van a fején...

kombu 2018.06.03. 20:25:20

A rapamycin nevű szervtranszplantcio után alkalmazott gyógyszert egy a Rapa-nuin elő moszat fajból fejlesztettek.

A nyakig beásott szobrok lehetséges h eredetileg nem voltak nyakig beasva, csak a helyi növény takaró kiirtása után néhány évszázad alatt talajerozio alakulhatott ki, a lemosott talaj meg feltölthette a beasott szobrok körüli részt.
A rapanui nép valószínűleg kicsiben már lejátszotta azt, amit a többi földi nemzet most készül végrehajtani: az élő világ kiirtásaval megásták a saját sirjukat

Ser Vazul 2018.06.03. 20:25:27

Nekem már a sziget (és bármelyik hasonló adottságú sziget esetében is) már maga az rejtély hogy kerülnek oda emberek. Polinézek. Ok.de mi a bánatért indulnak el 3000km óceánon csónakokkal? És pont oda találnak. Ott is maradnak,majd nekiállnak bazi nagy szobrokat faragni

Wadmalatz 2018.06.03. 22:19:43

Thor Heyerdahl a helyiektől úgy hallotta, hogy a szigeten élő 2 nagy törzs közül csak az ún. "hosszúfülüek" faragták a szobrokat ("rövidfülű" szobor úgy tudom a szigeten nincs). A "rövidfülüek" szinte teljesen kiirtották az előbbieket.
Thor Heyerdahl elmélete az, hogy Dél-Amerikából hajóztak oda (balsafatutajon neki is sikerült- Kon-Tiki).

Aszpartám 2018.06.03. 23:31:52

A pukaok valóban a gazdagságot, rangot szimbolizálták, viszont nem a koronát, hanem a kontyban hordott hajat ábrázolták.

Heyerdahl elmélete bármennyire izgalmas és rejtélyes, nem alapult túl sok tényen, és ma már szinte teljesen elvesztette népszerűségét a történészek körében. A dél-amerikai származás/érintkezés egyedüli 'bizonyítéka' az édesburgonya jelenléte a szigeten. Ami viszont erős ellenérv, hogy az ott élő rapanuik, illetve az összes eddig megvizsgált emberi maradvány DNS-e 100%-ban polinéz eredetű.

Egyébként a szigeten erős a függetlenségi mozgalom, időnként vannak tüntetések, lázongások, rendőri fellépés stb.. Vagány dolog ez az 5000 rapanuitól a 20 milliós Chilével szemben :)

Scriptor. 2018.06.04. 06:40:54

@HARP3R: Nagyon sok más kérdés is felvetődik, nem csak a szobrok mozgatása és a fejfedők felemelése, de például az is, hogy miért olyan egyforma minden szobor arckifejezése?

Hungarian Geographic · https://www.facebook.com/hungarian.geographic 2018.06.04. 13:20:46

@Aszpartám: A DNS messze NEM 100%-ban polinéz. Sőt! Kellemes googlizást

Főszerkesztő. 2018.06.29. 23:00:48

Érdekes a szobor-emelés és mozgatás rejtélye de még inkább az ok, amiért csinálták. És amiért éppen olyanra csinálták "őket", amilyenek lettek.