Inkább volt műveltségi, szövegértési és logikai teszt, mint érettségi az idei történelem számonkérés, május 9-én. A kérdések nagy része ugyanis egyszerű logikai érzékkel, vagy sima általános tájékozottsággal (műveltséggel) megfejthető volt. Valódi történelmi ismeretekre csak két-három esetben volt szükség. A feladatsor készítői érezhetően nem arra voltak kíváncsiak, hogy a vizsgázók ismerik e a múlt nagy alakjait, történéseit, eseményei, tendenciáit, folyamatait - ami ugye maga a nagybetűs történelem - hanem sokkal inkább arra, hogy tudnak e megfelelően értelmezni bizonyos szövegeket és felismernek e logikai összefüggéseket.

kép forrása: tolnavar.hu

A 12 feladatból álló, rövid-válaszos vizsgarészből egyébként 50 pontot lehetett szerezni és ugyancsak 50-et az esszékből. Két kifejtős feladat (esszé) várt az érettségizőkre, melyeket 4 lehetőség közül választhatták ki: Ipari forradalom, Az 1945 utáni keleti blokk gazdasága, XVIII. századi magyar etnikai változások, és A magyarországi nyilas-uralom közül. De térjünk vissza előbb a rövid válaszos vizsgarészre. A legelső feladat a kereszténység kialakulásához kapcsolódott, idézetek alapján kellett kikövetkeztetni a válaszokat. Az Eduline nem hivatalos megoldása alapján, így nézett ki a feladat és megfejtése:

A második feladat már az iszlámhoz kötődött és elég egyszerű volt: képeket kellett bizonyos szövegekhez társítani. Például: "Mohamed után az iszlám legfőbb vezetői a kalifák voltak" - a hozzá tartozókép egy XIV. századi ábrázolás volt, mely alatt felirat szerepelt: "A próféta Alit jelöli ki örököséül." Egyszerű józan logikával simán kitalálhatóak voltak a párosítások. 

A harmadik feladat nem bizonyult könnyűnek, hiszen egy Árpád-kori térképen a bejelölt városokat illetve területeket kellett azonosítani, majd bizonyos szövegekkel társítani. Például a Duna mellett bejelölt 6-os pont (Esztergom), a szöveg pedig: "Az Árpád-házi uralkodók egyik fontos központja, a hagyomány szerint Szent István szülővárosa, a magyar egyház központja."

A negyedik feladat a korai kapitalista gazdaság kialakulásához kötődött (vagyis a XVI.-XVII. századi Nyugat-Európához). Négy rövid forrásrészlet szerepelt a példánál, melyek mindegyikéhez 3-3 értelmezési lehetőséget kínáltak fel, és a vizsgázónak ezek közül kellett kiválasztani a szerinte megfelelőt. Szimpla szövegértelmezés volt tehát.

Az ötödik feladatban a Rákóczi-szabadságharc idejéből vett idézetekből kellett kitalálni, hogy melyik forrás szól a nemességről, melyik a jobbágyságról és melyik a vitézlő rendről. A szövegrészletekben egy-egy szó, kifejezés árulta el, hogy melyik lehet a helyes megoldás.

A hatodik feladat az első világháborús szövetségi rendszerekről szólt: egy térképrészlet és egy idézet segítségével kellett rájönni arra, hogy Franciaországról, Olaszországról és a Monarchiáról van szó, illetve Anglia volt az az ország, amelyik az 1893-as francia-orosz szövetséghez később szövetséges partnerként társult. 

A hetedik feladat a dualizmus kori (vagyis 1867-1918 közti) magyar gazdasági életre kérdezett rá, amelyhez egy-egy idézet, illetve gazdasági térkép volt a segítség, és a barnakőszén, élelmiszeripar, fiumei kikötő illetve a főváros közlekedésben betöltött szerepe volt a megfejtés. Egyszerű logikával és helyes szövegértelmezéssel kitalálható volt minden. Lexikális tudást szinte nem igényelt a dolog.

A nyolcadik feladat az első világháborús magyar hátország életéről szólt, egy 1917-ben kelt, frontra küldött levél alapján. A feladat a levél értelmezéséhez kapcsolódott: az idézet utáni kérdések válaszlehetőségei közül kellett a megfelelőt kiválasztani, felismerve olyan fogalmakat, mint a rekvirálás, munkaerőhiány, fejadag és cenzúra. Megint egy szövegértelmezési kihívást jelentett tehát a példa, teljességgel zárójelbe téve, hogy valaki mekkora történelmi tudással bír.

A kilencedik feladat a Horthy-korszak kommunista és zsidó ellenes törvényeit vette górcső alá, arra rávilágítva, hogy a felsorolt öt idézet közül, melyik tartozott egyikhez és melyik a másikhoz. Ez a példa már igényelt némi történelmi felkészültséget, hiszen a forrásrészletek nem nevezték néven az egyes említett csoportokat (csupán körülírták azokat).

A tizedik feladat az ENSZ szervezeti felépítésével foglalkozott, azt firtatva, hogy a világszervezet alapító okiratából kiragadott részletek (5 db) közül melyik vonatkozik az ENSZ Bt-re és melyik az ENSZ közgyűlésére. Ennek megoldásához a vizsgázónak behatóan kellett képben lennie az ENSZ működéséről. (Megjegyzés: Kétséges, hogy a törzsanyag, kerettanterv és az előirányzott tankönyvek tartalmi részei alkalmasak lennének ilyen szintű elmélyedésre.)

A tizenegyedik feladat az 1956-os forradalom utáni helyzettel és Kádár János 1957 május elsején elmondott beszédével foglalkozott. A vizsgázónak az emlékezetes beszéd egy részletének elolvasása után négy kérdéshez felkínált válaszlehetőség közül kellett a megfelelőket kiválasztani. Például, hogy a beszéd mikor hangzott el, mivel vádolta Kádár politikai ellenfelét, Nagy Imrét, vagy hogy kiket nevezett Kádár "fasiszta burzsoáziának". 

A tizenkettedik, utolsó feladat a jelenkori Magyarországgal foglalkozott, egy 2009-es hódmezővásárhelyi közgyűlési szövegrészlet alapján, melyből olyan fogalmakat kellett azonosítani, mint a "halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek", vagy integráció és szegregáció. A nagyon meglepő feladat értelme azon túl, hogy az említett fogalmak ismeretét ellenőrzi meglehetősen homályos. 

A fentiekben bemutatott történelem középszintű írásbeli feladatsor a legkevésbé sem a valós lexikális történelmi tudást próbálta felmérni, hanem sokkal inkább a tanulók logikáját és szövegértési képességeit. Megkockáztatható, hogy azok is jó eredménnyel tölthetik ki, akik például soha nem hallottak még Julius Caesarról, Napóleonról, a Hunyadiakról, Széchenyiről, Kossuthról, Hitlerről, vagy bármilyen jelentős történelmi eseményről, személyről. Nagy kérdés, hogy aki jó eredménnyel tölti ki és megfejti a benne lévő logikai talányokat, szövegértelmezési feladványokat, az azt is elmondhatja majd magáról, hogy ismeri a történelmet? Aligha. Sajnos erre nem volt alkalmas.