TANANYAG

2018. március 25. 12:41 - Harmath Árpád Péter

Érettségi vázlatok

1.: Mutassa be Athén és Spárta társadalmát, valamint államszervezetét az alábbi szempontok alapján!

I - II. Athén és Spárta bemutatása, társadalmi rétegei, államszervezete

  1. Spárta: Peloponnészosz félszigeten, Kre. 9. században dórok alapították
  2. Katonaállam, ahol a dórok állandóan katonáskodnak
  3. Társadalmi rétegek: teljes jogú dórok, körüllakók (peroikoszok), helóták (jogfosztott gazdálkodók)
  4. Spárta államszervezete: két király, népgyűlés, felügyelők (ephoroszok), vének tanácsa (geruszia)
  5. Athén bemutatása: kereskedőállam, demokrácia jellemzi és hajózás
  6. Athén államszervezete: legfőbb hatalom a népgyűlésé, tisztségviselők: arkhónok, areioszpagosz (Árész dombi tanács), bulé, esküdtbíróságok, sztratégoszok

III. Az athéni demokrácia:

  1. Drakón: törvények írásba foglalása
  2. Szolón, timokrácia (a vagyon alapján kerülnek meghatározásra a polgárok politikai jogai)
  3. Peiszisztrátosz és a türannosz intézménye: önkényuralom (de P. fejlesztette Athént)
  4. Kleiszthenész: cserépszavazás, phülé rendszer igazságosabbá tétele
  5. Periklész: a demokrácia és Athén fénykora

IV. Athén és Spárta összevetése

2.: Mutassa be a polgárháborúk korát Rómában!

I. Az első triumvirátus:

  • Kr.e. 60-ban jött létre Crassus, Pompeius és Caesar részvételével
  • Célja kettős: főbb tisztségek megszerzése + a birodalom felosztása
  • Felbomlása: Crassus meghal, Caesar és Pompeius pedig polgárháborút vív egymással. Pharszaloszi csata Kr.e. 49 -ben. Itt győz Caesar, ezzel megszerzi a teljhatalmat.

II. Caesar uralma:

  • Hatalmának jellege: katonai diktatúra, Caesar imperátor és örökös consul
  • Rendelkezései: szegényeket segítette, polgárjogot adományozott, híres naptárreformja
  • Bukása: a szenátus tagjait mellőzte így azok ellene fordultak és Cassius illetve Brutus vezetésével megölték.

III. A második triumvirátus:

  • Kr.e. 43 -ban jött létre, tagjai: Octavianus, Lepidus, Antonius. Octavianus az unokaöccse és örököse volt, Antonius a hadvezére (és barátja), Lepidus pedig a lovasság parancsnoka.
  • A második triumvirátus célja: megbosszulni Caesart, majd felosztani a birodalmat egymás között. Keleti részek: Antonius, nyugati: Octavianus, középső (észak-afrikai rész): Lepidus
  • Caesar megbosszuilása: Philippi csata Kr.e. 42-ben, Antonius és Octavianus seregei legyőzik Brutust és Cassiust a Balkánon.

IV. Augustus hatalomra jutása és a principátus:

  • Lepidus lemond, Octavianus pedig az Egyiptomban berendezkedő és Kleopátrával viszonyt folytató Antonius ellen hangolja a szenátust.
  • Döntő csata Octavianus és Antonius közt: Actiumnál zajlott Kr.e. 31-ban, a görög partoknál. Győz Octavianus és megszerzi a teljhatalmat.
  • Principátus rendszere: Augusztus korától Diocletianuszig tartott (284-ig), 250 éven keresztül. Lényege: a köztársasági formák, azaz a tisztségviselők hatalma elvben megmarad, ám valójában minden hatalom a princepsé. Princeps: első polgár. A provinciák egy része császári, másik része szenátusi irányítás alá került.

3. Mutassa be Szent István államalapító tevékenységét

I. István hatalomra kerülése:

  1. István apja, Géza fejedelem követek útján - a 972 -es quedlinsburgi birodalmi gyűlésbe elküldve embereit - felvetette a magyarokkal a kereszténységet.
  2. Gézának arra is volt gondja, hogy Istvánt összeházasítsa a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár húgával, Gizellával. Ezzel biztosította a békét német szomszédainkkal.
  3. István 997-ben fejedelem, majd 1000 karácsonyán király lett, keresztény - európai elismertséggel.
  4. Hatalmának megszilárdítása során leszámolt azokkal a törzsi vezetőkel, akik nem ismerték el hatalmát.

II. Az államalapítás folyamata:

  1. Az államalapítás három folyamatból állt: az egyházi közigazgatás (püspökségek) kialakításából, a világi közigazgatás (vármegyerendszer) létrejöttéből és a lakosság keresztényi életmódra téréséből.
  2. A megszülető magyar államban a vármegyék jelentették a közigazgatás alapját, élükön ispánok álltak, felettük pedig a nádor (a király utáni legfontosabb ember) foglalt helyet. Ispán = a megye hadait vezette, kihirdette a királyi rendelkezéseket, adót szedett.
  3. Keresztényi életmód kialakítása: István két törvénykönyvet alkotott. Ezekben: előírta az egyházi (10-ed) és földesúri (9-ed) adófizetést, a magántulajdon tiszteletét, a kötelező misére járást, 10 falunkénti templomépítést. Ugyanakkor tiltotta a korábbi pogány életmód (kóborlás) és vallás gyakorlását.

III. Szent István uralkodása:

  1. Pénzverés megindul István idején => ezüst dénárok
  2. Német támadás indul a Magyar Királyság ellen, 1030-ban, II. Konrád részéről => felperzselt föld taktikája (Új dinasztia áll a Német-Római Császárság élén, a Száli dinasztia.)
  3. Trónutódlás kérdése: Imre herceg meghal, de nem az apja testvérének ágából választ örököst (Vazult és fiait), hanem húga fiát, Orseolo Pétert jelöli a trónra. Oka: ő biztosan keresztény
  4. István történelmi szerepe: létrehozta a középkori, feudális, szuverén magyar államot, mely beilleszkedett Európába.

IV. A X. századi magyar társadalom:

  • A kalandozások idején: törzsi - nemzettségi - nagycsaládokra bomló rendszer
  • A kalandozások idején: urak, bők, ínek rétegei. Otthon maradottak és a kalandozásokban részt vevők.
  • Az államalapítást követő időszakban: bárók-nagybirtokosok, vitézek, szerviensek, szolgák
  • Árpád-kor végére: létrejön a jogilag egységes jobbágyság és a kiváltságokat élvező nemesség rétege.

4. IV. Béla és a tatárjárás eseménytörténete

I. IV. Béla uralkodásának szakaszai:

  • 1235 és 1241 közt, a tatárjárás előtti 6 év, melyben IV. Béla a királyi hatalom újbóli megerősítésén fáradozott.
  • 1241/1242 - A tatárjárás időszaka
  • 1242-1270 - A második honalapítás vagy újjáépítés

II. A király és a nemesek viszonya:

  • Istvántól kezdődően az Árpád-házi királyok trónharcokat vívtak és ezek során az uralkodói földek nagy részét eladományozták a nemességnek. Ezen földek egy részét próbálta IV. Béla visszaszerezni. Viszonya rossz volt tehát a nemesekkel.
  • A kunok és a magyar király kapcsolata: 1239-ben egyezség születik köztük: a tatárok elleni harcban összefognak és cserébe a kunok letelepedhetnek a magyar határok mentén. Ezzel IV. Béla a nemesekkel szemben hozzá hű katonai réteget nyert.
  • A kun-magyar kapcsolat: A tatárok megéárkezése után a Muhi csata előtt a pestiek megölik Kötönyt. A kunok kivonulnak az országból és csak a tatárjárás után jönnek víssza, IV. Béla hívó szavára. (Letelepíti őket.)

III. A tatárjárás eseménytörténete:

  • Julianus barát vatikáni szerzetes figyelmeztette a magyarokat a tatárok közeledésére.
  • Három nagy csata: vereckei hágó, Pest alatt, Muhi csata (1241 április 11) Mindháromban magyar vereség. IV. Béla elmenekül az országból.
  • A kétmilliós magyarság negyede elpusztul
  • 1242 tavaszán a tatárok távoznak, valószínű oka: Ögödej nagykán halála és a kánválasztás.

IV. A második honalapítás:

  • Azért hívják így, mert a tatárok távozása után szinte a semmiből kellett újraépíteni az országot.
  • Az újjáépítés területei: 1. népességpótlás (a kipusztított részeken) pl.: kunok, jászok letelepítése az Alföldön. 2. Kővár építések indulnak, oka => az a meggyőződés, hogy a mongolok nem tudnak kővárakat bevenni 3. Városok támogatása => nemesekkel szembeni térnyerés
  • A magyar nemességgel kiegyezés: 1267-es törvények. Megerősíti a nemesség kiváltságait, elfogadottá válik a familiaritás rendszere.
  • IV. Béla után: torzul a magyar birtokszerkezet => kiskirályok kora

5. Az Anjouk Magyarországon: Károly Róbert és Nagy Lajos

I. Károly Róbert hatalomra kerülése:

  • Árpád-ház kihalása: 1301 (III. Andrással). Több külföldi trónkövetelő jelenik meg, de végül V. István leányági dédunokájaként Károly Róbert szerzi meg a magyar trónt.
  • Első feladata: leszámolni a kiskirályokkal. pl. Rozgonyi csata 1312, az Aba család legyőzése.
  • Háromszor koronázzák meg Károly Róbertet: 1301, 1309, 1310. Probléma: a három feltétel valamelyikének a hiánya (Eszetrgomi érsek, Székesfehérvárott, a Szent Koronával)

II. Károly Róbert reformpolitikája:

  • Károly Róbert legfőbb célja az volt, hogy megerősítse meg a királyi hatalmat és tele legyen a kincstár, illetve megnövekedjen az Árpád-korban elosztogatott királyi földek és várak mennyisége.
  • A fenti cél érdekében leszámolt a kiskirályokkal. Pl. Rozgonyi csatában legyőzte az Aba család seregét (1312)
  • A kincstár megtöltése, háom fő rendelkezésével valósult meg: 1.) Urbura átalakítása: ha a földesurak aranyat találtak földjük, ezentúl annak egyharmadát megtarthatták. Ezzel érdekeltekké váltak a lelőhelyek felkutatásában. Megindult aza arnybányászat. Károly Róbert aranypénzt tudott veretni. 2.) 30-ad vám bevezetése a határokon: behozott áru 1/30-ad réste a királyé 3.) Kapuadó: a jobbágy fizette portája után a királynak.

III. Károly Róbert külpolitikája:

  • Visegrádi királytalálkozó (1335): a cseh, lengyel és magyar uralkodók gazdasági-kereskedelmi összefogása Bécs túlsúlyával szemben.
  • Havasalföld teljes elszakadása Magyarországtól. Posadai csata (1330). Létrejön az önálló Havasalföldi Fejedelemség
  • A trónöröklés kérdése: Károly Róbertnek, lengyel felesége (Lokietek Erzsébet) révén két fia született. Az idősebbiket, Lajost a magyar-lengyel trónra jelölte, a fiatalabbat, Endrét pedig az Anjou család nápolyi királysága élére. Lajost meg is koronázzák, ám Endrét sajnos megöleti Nápolyban riválisa, Johanna.

IV. Nagy Lajos uralkodása (13421382):

  • Uralma kezdetét öccse halálát kell megtorolni. Két hadjáratot is vezet Nápolyba.
  • Hódítások: Dalmáciát megszerzi Velencétől, Galíciát pedig Litvániától.
  • Az 1351-es törvények: legfőbb része az ősiség tv (aviticitas), mely a nemesi föld eladhatatlanságát rögzíti. Ezt a nemesek kérték, hogy védve legyenek a főnemesektől, akik gyakran kényszerítették őket fölldjük eladására. Fiscalitas: a birtok mindig apáról utódaira szállt, majd ha kihallt a család, akkor visszaszállt a királyra. Az 1351-es törvények előírták az egységes 9-ed szedését és szabályozta az úriszékek működését is. Egyéb: Aranybulla megerősítése.
  • Nagy Lajos támogatta a városokat és az ő idején alakultak ki a céhek. Ezek érdekvédelmi és szakmai szervezetek, városonként egy-egy szakmában. Árakat-béreket, gyártást, képzést is szabályozta.

6. A török terjeszkedés

I. A mohácsi csata előzményei:

  1. Gyenge kezű a király, II. Ulászló, így valójában a nemesek kezébe  kerül az ország. Viszont teljse a széthúzás a főnemesi és köznemesi tábor között.
  2. A három legfőbb konfliktus és vitaok: 1. melyik tábor adja a nádort 2. Ki legyen a következő király, ha II. Ulászló gyermektelenül halna meg? 3. A nemesi jogok terén a köznemességet ugyanazon kiváltságok illetik e meg, mint a főnemességet?
  3. A főnemesek Habsburg királyt akartak, ezért Ferdinánddal házassági szerződést kötöttek (1506), a köznemesek pedig az 1505-ös rákosi gyűlésen kimondatták egy nemzeti király, Szapolyai János erdélyi vajda későbbi trónra emelését. Ami a köznemesi jogokat illeti: Werebőczy az 1514-es Tripartitumban azonos jogállásúnak nyilvánította őkat a főnemességgel.
  4. Külpolitikai helyzet: II. Ulászló, majd fia II. Lajos hiába kérték követeik útján Nyugat-Európa segítségét a várható török támadással szemben, a németek és franciák a reformációval, a parasztháborúkkal és az egymással vívott háborúval voltak elfoglalva.

II. A mohácsi csata:

  1. A kirélynak 1506-ban fia született, aki II. Lajos néven 1516-ban elfoglalta a trónt, feladata az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés utáni rendteremtés volt, másrészt felkészülés a török elleni harcra.
  2. II. Lajos 1520-ban elutasította a törökökkel 1483 -óta fennálló béke meghosszabbítását, mert bízott abbna, hogy Szelim szultán után gyenge kezű török uralkodó következik. 1520-ban viszont Nagy Szulejmán került hatalomra és rögtön mgetámadta a déli végvári vonalat. 1521-ben elesett: Nándorfehérvár, Szabács, 1524-ben Szörényvár, majd 1526-ban megindult egy Magyarország belseje felé irányuló hadjárat. Tomori Pál, kalocsai érsek nem tudta feltartóztatni.
  3. Mohács mezején 1526 augusztus 29-én csatát veszett Magyarország, mert nem volt teljes összefogás, hiszen az erdélyi és horvát hadak nem értek időben Mohácshoz. Elesett II. Lajos királyunk is.

III. Az ország három részre szakadása:

  1. Polgárháború és kettős királyválasztás: A mohácsi csatát követően, 1526 végén mindkét király-jelöltet megkoronázzák: Habsburg Ferdinándot is és Szapolyai Jánost is. Polgárháború kezdődik közöttük, amit Ferdinánd nyer meg, Szapolyai pedig Lengyelországba menekül.
  2. Szapolyai alkuja Szulejmánnal és a Habsburgok kiűzése: A vesztes Szapolyai 1528-ban alkut ajánlott Szulejmánnak: elismeri hűbérurának, ha a szultán trónra segíti és elűzi az osztrákokat. Ez meg is történik, bár a Felvidéken és a Dunántúl egy részén megmarad a Habsburg uralom. Szapolyai magyar király lesz, de a szultán hűbérese.
  3. A váradi alku és annak megszegése: 1538 -ban Szapolyai titokban Ferdinándnak is alkut ajánl: ha gyermektelenül halna meg, átengedi számára Magyarországot. Ez a török előtt titok volt. Ám 1540-ben Szapolyainak mégis gyereke születik, így eláll az alkutól és megkoronáztatja újszülött fiát, János Zsigmondot, majd váratlanul meghal.
  4. Ferdinánd támadása és a törökök behívása Buda alá: Ferdinánd az alkuszegés miatt megtámadja az országot, ám Török Bálint megállítja az osztrákokat, viszont Izabella királyné segítségül hívja a szultánt. Szulejmán tehát Buda alá vonul és 1541 augusztus 29-én három részre szakítja az országot.
  5. Szulejmán döntése, az ország három részre szakítása: Erdély és a keleti területek az újszülött János Zsigmond és gyámja Fráter György kezébe kerül, akik Szulejmán hűbéresei maradnak. Az ország középső része lesz a török hódoltság, északi és nyugati rész pedig marad Habsburg terület.

IV. Török hadjáratok (1541-1552):

  1. Az 1541 és 1546 közti török hadjáratok: céljuk a Hódoltság kiszélesítése. Török kézre kerül: Esztergom, Visegrád, Székesfehérvár, Pécs. A hadjáratok másik oka: Fráter György "hintapolitikája" amikor titokban tárgyal Gyalun Ferdinánddal, de az osztrákok már nem hisznek neki és 1551-ben megölik.
  2. Az 1552-es egri hadjárat: Kara Ahmed másodvezér serege Erdély felől, Temesvár bevétele után megy Szolnokhoz, Ali, budai pasa serege pedig Drégely bevétele után. A szolnoki egyesülést követően jön a 38 napos egri ostrom, de Dobó István megvédi Eger várát.
  3. Szigetvár 1566 -os ostroma. Elesik a vár, Zrinyi Miklós feláldozza magát. Drinápoliy béke (1568) lezárja a korszakot.

V. Török berendezkedés:

  • Török közigazgatás: vilayetek, szandzsák, nahijék.
  • Kettős adózás: a hódoltsági jobbágyok adót fizettek a töröknek és régi magyar földesuraiknak is.
  • Kádik, muftik (bírók), defterdárok (adószedő), szpáhik (török földesurak), pasák, bégek (szandzsák, vilayetek vezetői voltak).

7. A nagy földrajzi felfedezések

I. A nagy földrajzi felfedezések okai:

  1. Európa aranykészletei (Magyarország) kimerülnek
  2. Új kereskedelmi utakra lett szükség, mert létrejön a levantei utat elzáró Oszmán Birodalom
  3. Tudományos kíváncsiság és a technikai eszközök. Példák: Toscanelli térképe (1474), karavella hajók, iránytűk.

II. A legfontosabb felfedezők:

  1. Bartolomeo Diaz => ő érte el először Afrika csúcsát (Jóreménység fok) 1487-ben
  2. Vasco de Gama => ő érte el először Indiát Afrika megkerülésével 1498-ban
  3. Kolumbusz Kristóf => ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Toscanelli térképe alapján
  4. Amerigo Vespucci => ő bizonyította be 1504 körül, hogy Amerika különálló földrész
  5. Fernando Magellán => az ő flottája kerülte meg először a Földet 1522-ben

III. Gyarmatosítás jellemzői:

A Föld felosztása: A spanyolok és portugálok 1494-ben és 1529-ben a tordesillasi és zaragózai egyezményekben osztotta fel egymás közt a Földet (a 48. és 138. hosszúsági kör mentén). 

  1. Spanyolország - Portugália célterületei a gyarmatosítás során
  2. A 300 éves spanyol uralom hatásai (nyelv, vallás)
  3. A gyarmatopsító seregek győzelmeinek 3 fő oka: tűzfegyverek, járványok, a törzsek megosztása

IV. A nagy földrajzi felfedezések következményei:

  1. Új növények európai megjelenése
  2. Az arany és ezüst árzuhanása, infláció
  3. Árforradalom: népességnövekedés => kevesebb élelem jut egy főre => csökken az arany ára => nő az élelmiszerek ára => válság, éhinség
  4. A világkereskedelem áthelyeződik: Levante helyett Amerika - Afrika - Európa
  5. Véget ér a középkor, megkezdődik az újkor

8. Hunyadi Mátyás uralkodása

I. Mátyás hatalomra jutása:

  1. A nándorfehérvári csata után meghal Hunyadi János, az ország pedig a fiai (László és Mátyás) illetve V. László közti viszálynak van kitéve.
  2. V. László bosszút áll a Nándorfehérvárba küldött rokona, Cillei Ulrik megöléséért (akit a csata után a vár átvételére küld oda) és Budán lefejezteti Hunyadi Lászlót. Öccsét, a 15 éves Mátyást pedig Prágába viszi magával túszként. Prágában V. László meghal.
  3. A magyar főnemesek és országnagyok úgy döntenek 1457-ben, hogy az új magyar király legyen a törökverő Hunyadi János életben maradt fia, Mátyás.
  4. A döntés két fő oka: 1. Mindenki azt hiszi, hogy az ifjú Mátyás majd apja nyomdokaiba lép és elűzi a törököket a déli határoktól. 2. Mivel Mátyás nagyon fiatal volt, ráadásul  nem királyi sarj és így kiszolgáltatott a nemeseknek, az országnagyok úgy gondolták: kedvükre irányíthatják majd megkoronázása után.
  5. Mátyás 1458-ban Magyarországra érkezik, de trónra kerülése előtt ígéreteket (alkukat) kell tennie: 1. El kell vennie Podjebrád Katalint, a Mátyást fogvatartó cseh kormányzó (későbbi cseh király) lányát. 2. Kormányzóvá kell emelnie nagybátyját, Szilágyi Mihályt 3. Örökös nádorrá kell nyilvánítania Garai Lászlót.

II. Mátyás egyeduralmának kiépítése:

  1. A Mátyás által létrehozott berendezkedés három fő jellemzője: magas adók kivetése, erős központosítás, a török helyett Csehország és Ausztria elleni háború.

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr413778202