A Magyar Királyi Csendőrség [56.]

2018. március 16. 13:30 - Harmath Árpád Péter

A Magyar Királyi Csendőrség elődszerve, a Császári Zsandárság, az 1848/49 -es szabadságharcot követő megtorlások időszakában jött létre, mégpedig egy 1849 június 8-iki császári rendelet nyomán, Johann Kempen altábornagy, Haynau bizalmasának parancsnoksága alatt. A zsandárság legfőbb feladata az 1850-es években még egyértelműen a politikai mozgalmak, lázadások, forradalmakhoz vezető politikai szervezkedések felszámolása volt. A szervezet nagyban épített a besúgókra is és kiemelt feladatául kapta az alföldi betyárcsapatok felszámolását. Ebben a kezdeti időszakban hazánk területén hat zsandárezred működött: három a szűkebben vett Magyarországon, egy Erdélyben, egy Horvátországban, egy pedig a határ-menti Szerb Vajdaságban. 

csendorok1.jpg

Magyar királyi csendőrök a 20-as években (forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

Ausztria és Magyarország viszonya 1849 és 1866 közt volt ellenséges - leginkább a véresen levert szabadságharc utóhatásaként - ám a kiegyezéssel a viszály jórészt megszűnt. Deák Ferenc és Andrássy gróf munkálkodása nyomán 1867 -ben megszületett a kiegyezés és a két ország kapcsolata rendeződött, így a magyar szervezkedők ellen létrehozott zsandárságot is felszámolták. A magyarországi rendfenntartás történetében az 1881 -es esztendő hozott fordulópontot, mert

megszületett a Magyar Királyi Csendőrség

mégpedig 1881 február 14 -én, amikor Ferenc József szentesítette a közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett csendőrség felállításáról szóló 1881/III. törvénycikket. A Magyar Királyi Csendőrség 1882 január 2 -án kezdte meg működését, a belügyminisztérium fennhatósága alatt, miközben személyzeti kérdésekben a honvédelmi minisztérium volt legfelsőbb felügyeleti szerve. Már ebből a sajátos megosztott konstrukcióból is kiderült, hogy a csendőrség afféle félkatonai alakulatként jött létre, vegyes feladatkörrel, mely karhatalmi és bűnüldözési célok egyidejű kitűzését irányozta elő.

csendorseg.jpg

Az alapítást elrendelő törvény hat csendőrkerületre osztotta az országot, így megszületett a kolozsvári, budapesti, szegedi, kassai, pozsonyi és székesfehérvári szervezet. Valamivel később, 1890-ben ezt a felosztást némileg módosították és már 8 csendőrkerületet alakítottak ki, egy sajátos határ-menti kerülettel együtt. Kialakult közben a csendőr egyenruha is, mely az idők folyamán 1881 és 1945 közt több változtatáson is átesett, ám a híres csendőr kakastoll, melyet a fekete színű csendőrkalapra tűztek mindvégig megmaradt és a magyar csendőrség büszke szimbóluma lett

De kik voltak a csendőrök és kik lehettek csendőrök?

A jelentkezők, akik nem lehettek pártok, politikai szervezetek tagjai vagy vezetői, 6 hetes kiképzésen vettek részt, amit egy fél éves próbaszolgálat követett és a felavatás, véglegesítés zárt le. Ennek eredményeként a kiképzett, felavatott és véglegesített csendőrök megkapták felszerelésüket, mely gyalogosoknál a következőkből állt: szuronnyal feltűzött puska, kard, járőrtáska, kézi-bilincs, lovasoknál nyereg és lószerszám (később maroklőfegyver, azaz pisztoly). Idővel a csendőrpuskákat egyre modernebb fegyverekre cserélték, 1876-ban karabélyokat kaptak (Kropatschek-féle fegyverek), 1906-ban pedig ismétlő-puskákat (típusuk: Mannlicher M1895). Ezzel a felszereléssel a csendőrség inkább katonai, mintsem rendőri jellegű szervezetként működött tovább.

csendorok_lovas.jpg

Lovas és kerékpáros csendőrök

A csendőrök igen magas eljárási hatáskörrel rendelkeztek: verhettek, bilincselhettek, lőhettek szinte bárkire és bármire. Idővel a Horthy-korban ez a szabadságfokuk még tovább növekedett. (Még mai is emlegetett formula, az úgynevezett "csendőrpertu" amikor a "közeg" letegezhetett bárkit, de őket csakis a csendőr úr megszólítással és magázva lehetett megszólítani.) A csendőrség az első világháború alatt szétesett, tagjait a frontokra vezényelték.

A Horthy-kor csendőrsége

csendorok_1941.jpgHorthy Miklóst a magyar nemzetgyűlés 1920 március 1-én választotta Magyarország kormányzójává egy meglehetősen kaotikus helyzetben. Ekkoriban égetően nagy szükség volt hatékony rendfenntartó szervezetre, így a csendőrség újjászervezésére is. Horthy plusz jogköröket adott a csendőröknek és a szervezet feladatául szabta a különböző társadalmi és politikai rendezvények biztosítását (feloszlatását) az 1921/3. tc. ben feloszlatott kommunista párt aktivistáinak üldözését és az 1938 -ig nyíltan zajló választások "ellenőrzését". A Horthy-kor csendőrsége kiválóan alkalmas volt a nyomásgyakorlásra, hiszen feltűzött szuronnyal járkáló tagjai - akik bármikor, bárkivel szemben szinte bármi megtehettek az agyonveréstől az agyonlövésig - félelmet keltettek a lakosságban. 

A második világháborúban a csendőrség keményen kivette részét a frontharcokból, hatalmas veszteségeket szenvedve. Ugyanakkor aktív részt vállaltak 1944 március 19-én Magyarországra érkező, Adolf Eichmann vezette SS különítmény támogatásában is. Mivel a közel fél millió vidéki zsidó Auschwitzba szállítását elrendelő Eichmann csak 150 emberrel érkezett hazánkba, a magyar csendőrségre maradt a feladat végrehajtása. A csendőrséget Baky László és Endre László nyilas államtitkárok mellett Ferenczy László csendőr alezredes utasították a műveletben való részvételre. A fegyelmezett és parancsait mindig végrehajtó csendőrség tagjai számára nem maradt más választás mint az engedelmesség. (Ugyanakkor hozzá kell tegyük: sok esetben a magyar csendőrök túlzott "lelkesedéssel" tettek eleget ennek az utasításnak.)

csendorok_kituntetese.jpg

Csendőrök kitüntetése a II. világháború háború alatt (forrás: MNM képtár)

A második világháború után a szovjet-uralom első évében feloszlatták a csendőrséget. Az 1945 márciusában megszületett 1690/1945 számú miniszterelnöki rendelet hivatalosan is feloszlatta a Magyar Királyi Csendőrséget és annak minden jogkörét a Magyar Állam-rendőrségre ruházta. Ezzel 1945 tavaszán, egy 63 éven keresztül jól működő - bár időnként az uralkodó rendszereket nyomásgyakorlással szolgáló - félkatonai rendfenntartó szervezet szűnt meg, mely hazánk történelmében egy egész korszak kísérőjelensége volt.

Harmat Árpád Péter 

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

*** 

24 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr3513743296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ursus Arctus 2018.03.16. 15:47:27

A csendőrség - főleg a Horthy-korszak szervezete - óriási eljárási jogkörrel rendelkezett, sokkal bővebbel, mint napjaink rendőrsége. Ma a rendőri szervek nem mászkálnak szuronyos puskákkal az utcákon, nem lőhetnek akárkire, nem kardlapozhatják a tömegeket és nem üthetik az embereket az utcán pusztán garázdaságra utaló magatartásuk miatt. Kilencven éve minden más volt, a csendőrség afféle rendfenntartó félkatonai szervezetként működött.

A Magyar Királyi Csendőrség megítélése az idők során nagyon sokat változott. Volt korszak, amikor démonizálták, viszont az sem ritka (főleg napjainkban), hogy csak pozitív megközelítését ismerik el, mondván "legalább rendet tartottak". Az igazság valahol a két végpont között van. Mindenesetre ha ma egy olyan erőszakszervezet működne, mint a 20-as években, azok lennének leginkább felháborodva túlkapásaikon, akik ma leghangosabban dicsérik. :-)

Editor_ 2018.03.16. 19:43:04

A dualizmus-kori csendőrség (1882 és 1914 közt) elsősorban a császárhűség felett őrködött és a közrendet ellenőrizte, míg a Horthy-kori csendőrség a balos mozgalmárok, illegális kommunisták és rendszerkritikusok ellen lépett fel.

Eremitha 2018.03.16. 23:37:11

A M.K. Csendőrség jól szervezett, erős, fegyelmezett és egységes alakulat volt, melyet fel tudtak használni sok mindenre, például a sztrájk-szervezők, lázítók, kommunisták vagy zsidók elleni fellépésre. Az ellenforradalom oldaláról nézzük, erélyes csapat volt, ha az ellen-oldalról, akkor hatalmukkal visszaélő elnyomók.

mikka 2018.03.17. 10:02:29

A franciáknál pontosan egy ilyen szervezet működik hasonló jogkörökkel és pontosan ugyan olyan kemény kézzel mint a mi csendőreink. A gendarmerie egy katonai szervezet civil jogkörökkel. Itthon is nagy szükség lenne rá a hagyományos rendőrség mellett. Vidéken csak és kizárólag a csendőrség tudna rendet tartani főleg a tanyavilágban és vidéki kistelepüléseken.

butyko 2018.03.17. 10:02:39

"hiszen feltűzött szuronnyal járkáló tagjai - akik bármikor, bárkivel szemben szinte bármi megtehettek az agyonveréstől az agyonlövésig - félelmet keltettek a lakosságban. " Ennek kissé ellentmond a csendőrök egyik jelszava: " Mögötted a törvény,előtted is az legyen! " A becsületes embernek semelyik korszakban sincs félnivalója a karhatalomtól.

háromperhármas 2018.03.17. 10:07:01

A TEK mellett működő hasonló szervezet milyen jól jönne a Vikinek! :-)
(Jóvanna, megyek már, nem akarok tippeket adni...):-)))

bontottcsirke 2018.03.17. 10:07:04

Na most ezek KEMÉNY arcok voltak.

2018.03.17. 10:07:22

@mutatis mutandis: nagyszüleim lakhelyén, vidéken, nem voltak kommunisták, a csendőr legfeljebb a tyúktolvaj cigányokat kergette.

@Dr Kovács László: "óriási eljárási jogkörrel rendelkezett, sokkal bővebbel, mint napjaink rendőrsége. Ma a rendőri szervek nem mászkálnak szuronyos puskákkal az utcákon, nem lőhetnek akárkire, nem kardlapozhatják a tömegeket és nem üthetik az embereket az utcán pusztán garázdaságra utaló magatartásuk miatt."

Tegyük hozzá, hogy szerencsére... A szuronnyal mászkálás az mai szemmel egy hajmeresztő dolog, teljesen fölösleges, ön- és közveszélyes dolog lenne.
A csendőr laktanyában lakott, nem lehetett felesége se. Ez mai szemmel vállalhatatlan korlátozás.

A mai magyar rendőröknek is sokkal szigorúbb, már-már félkatonai jogviszonyuk van, mint sok nyugati rendőri erő tagjainak. A nyugati rendőr inkább hivatalnok, a magyar rendőr inkább félkatonai alakulat tagja.
Külföldön ahol van csendőrség, ott az a hadsereghez hasonló hierarchiában szerveződik, a hadügyminisztérium alá tartozik, mellette a rendőrség meg polgáribb, hivatali rendszer szerint a belügyminisztérium alá van rendelve vagy egyenesen a helyi önkormányzat alá.
A magyar rendőrség meg valahol a kettő között van, a belügy körébe tartozik, de a katonai hierarchiát idéző rendfokozatok, a függelmi viszony és a tény, hogy a katonai igazságszolgáltatás jár el rendőrök ellen vagy általuk elkövetett bűncselekmények esetén, az inkább a félkatonai, csendőri jelleget erősíti.

kewcheg 2018.03.17. 10:07:37

Drága emlékű nagyapámnak volt ajánlata a szervezet részéről, de elmondása szerint a biztos és stabil jövedelem, -akkor még - nyugdíjasnak látszó hivatás ellenére nem vállalta elsősorban azért, mert "szegény embereket kellett volna verni". Plusz ha jól tudom beleszóltak a házasság kérdésébe is.....

kewcheg 2018.03.17. 10:07:58

Mondjuk egy Armani egyenruhás olasz Carabinieri típusú szervezetet el bírnék képzelni a jelenlegi lefosott kilométerkő ruhás rendőrök, mezőőrök meg rendészek helyett, vagy mellett. Sajna olyan rossz hangzása lett a szervezet nevének (aminek nyilván megvoltak az okai) hogy esélytelen hogy valaha is legyen egy ilyen szervezet Mo.-on. (Érdekes hogy Olaszországban köztisztelet övezi a carabinieriket, holott a fasiszta állam idején is működtek. Bár kétségtelen, hogy népírtásban való közreműködés nem fűződik a nevükhöz, ami viszont a csendőrökéhez sajnos igen....)

Jegyzettár · http://jegyzettar.blog.hu/ 2018.03.17. 10:30:14

@mutatis mutandis: igen, gépkarabély helyett ismétlőpuska. Javítva lett :-) Az első gépkarabélyok 1942-ben jelentek meg. A Mannlicher valóban ismétlő-fegyvernek nevezhető inkább.

Márai Coelhó · anygyalszarny.blog.hu 2018.03.17. 10:57:43

Kérhetnék forrást, kontkrétumot a cikkben említett, 1906-ban rendszeresített csendőr gépkarabélyra? Eddig erről nem hallottam, de érdekelne. Kösz, előre is!

Editor_ 2018.03.17. 11:00:06

@Márai Coelhó: Mannlicher M1895 Ismétlőpuska, nem gépkarabély. A poszt készítői már javították. Itt olvashatsz róla picit többet: hadtortenet.hu/node/833

Márai Coelhó · anygyalszarny.blog.hu 2018.03.17. 12:09:53

OK, látom, időközben javítva/pontosítva lett az 1906-ban rendszeresített fegyver megjeölése.

2018.03.17. 12:10:07

@butyko: A németeknél meg az volt, hogy "Arbeit macht frei", aztán tessék mi lett belőle.

M. Péter 2018.03.17. 12:10:18

@butyko: Ártatlan embert ugye még soha nem tartóztattak le és büntettek meg?
Megtörtént eset Spanyolországból: egy férfi vezetés közben megvakarta a szakállát, a csendőr azt hitte, hogy a mobilján telefonál, ezért feljelentette. A férfinak nem is volt mobilja, de a bíró mégis elitélte, mert a csendőrnek igazmondási kötelezettsége van, ezért neki hitt.

Etniez 2018.03.17. 13:22:22

@butyko: "A becsületes embernek semelyik korszakban sincs félnivalója a karhatalomtól."
A nap vicce, köszönjük.

Editor_ 2018.03.17. 15:19:28

@Jegyzettár: ezek a fegyverek nem arra valók, hogy a tolvajok ellen fellépjenek velük, sokkal inkább harcra, elrettentésre, megfélemlítésre alkalmasak. Mégis milyen bűnöző lehet az, akibe egy szuronyt kell vágni (hentesmunka), vagy több száz méterről fejbe lőni. A Mannlicher erre lett kitalálva ugyanis. A lényeg a királyi csendőrség 1920 és 1944 közt a Horthy-rendszer szimbóluma és erődemonstrálója volt, azt hirdette: kussolj, ne lázadj, ne szervezkedj. A megfélemlítést szolgálta, minden kellékével.

Weißkopf 2018.03.17. 15:19:52

@kewcheg: "ha jól tudom beleszóltak a házasság kérdésébe is...." Most hirtelen nem találom, de Moldova György vasutasokról írt könyvében valami ilyesmi olvasható, hogy "csendőr után vasutas kapott elsőként lányt (= feleséget) a faluban".

BiG74 Bodri 2018.03.17. 15:19:55

Cendőrpertut azért sikerült átmenteni, csak most már a helyére lehet billenteni a közeg agyát.

Wildhunt 2018.03.17. 21:34:53

@Weißkopf: A probléma az ún. kaució volt, amit egy összegben le kellett tenni arra az esetre, hogy ha a csendőr felesége megözvegyül, abból tisztes életet folytathasson. Ha ez a pénz nem volt meg, nuku engedély. Amúgy én is azt furcsállom, hogy a carabinierik meg a gendarmerie is tiszteletreméltó, működő rendszerek, pedig megvan minden jogos1tványuk, amitől elméletben a magyar csendőr vérivó szörnyeteggé válna.

BiG74 Bodri 2018.03.18. 10:49:11

@Wildhunt:
Basszus, mit csodálkozol rajta? A magyar csendőrt bevetették politikai ellenfelek, és az alsóbb osztályok mindenféle engedetlenségi megmozdulásainak leverésére. Még a polgárosodott középosztályt is zaklathatták, ha erre felsőbb parancsot kaptak. Szép volt a jelmondatuk, de valójában a törvény mindig az volt amit a felső uralkodó réteg éppen kiadott. Egy erőszak szervezet volt a felső kevesek hatalmának biztosítására, mert az jelentette a deklarált rendet. A többi ország úgy tartotta meg ezeket a szerveket, hogy közben demokratikusan átalakultak.
Lehetne éppen nálunk is újra csendőrség, csak kérdés, hogy mire, ha a rendőreinket nem tiszteljük, illetve a jelenlegi "illiberális" uram-bátyám oligarcha rendszerben egyrészt újra csak arra kellene amire régen, illetve már létrejött a modern változata, csak a lehetőségre vár.

Márai Coelhó · anygyalszarny.blog.hu 2018.04.15. 21:07:02

@Scriptorius: Nem védem a csendőröket, de érdemes figyelembe venni, hogy akkoriban még nem léteztek, vagy nem voltak elfogadottak a mai, nem halálos rendfenntartó eszközök, pl. paprikaspray, tonfa, vízágyú, babzsák lövedék stb. Sem Magyarországon, sem a környékbeli államokban. Ha rendőrattakra került sor, akkor jó esetben kardlapoztak.

HajdúB 2019.02.12. 21:06:33

@butyko: Igy van. Én 63 éves vagyok de kivéve egy pár közúti ellenőrzést a rendőrök soha nem igazoltattak.
süti beállítások módosítása