Egy hazátlan nép, mely hamarosan háborúra kényszerül Törökországgal [48.]

2018. január 16. 23:56 - Harmath Árpád Péter

Szíriában az arab tavasz óta, azaz 2011 márciusától kezdődően zajlanak súlyos harcok a Aszad-rezsim megdöntése miatt, illetve az egyes vallási, politikai, illetve regionális nagyhatalmi érdekszférák kiszélesítéséért. A küzdelemnek aktív részeseivé váltak, a 40 milliós népességszámuk révén Földünk egyik legnagyobb hazátlan népének tartott kurdok is. Ez az ősi indoeurópai nép (melynek zászlaja egyébként kísértetiesen hasonlít a magyar lobogóra) és melyet a történészek az ókori médekkel azonosítanak - akik még a perzsák első nagy birodalma előtti időkben (Kr.e. VI - VII. század) uralták a térséget - a törökök több évszázados főellenségei és gyakorlatilag a középkor óta küzdenek jogaikért, saját hazájuk megteremtéséért. Most, a szíriai polgárháború miatt az összesen 4-5 országban szétszórva élő kurdok helyzete a világ figyelmében fókuszába került, ugyanakkor a napokban kezdődő török katonai mozgósítás előrevetíti, hogy Erdogan óriási hadserege (mely a NATO második legnagyobbja) egy új háborúban fog lesújtani rájuk.

kurdok1.jpg

A szíriai helyzet egyébként az Iszlám Állam 2014 -es kikiáltásától vált igazán komollyá, amikor az összes környező ország, sőt a világ nagyhatalmai is érintettek lettek az ottani polgárháborúban. Már 2015 -ben megkezdődött az orosz katonai beavatkozás - elsősorban szíriai kiváltságaik, kikötőik és támaszpontjaik megtartása érdekében Aszad oldalán - illetve megjelent az amerikaiak támogatása is az SDF (Syrian Democratic Forces) előnyösebb helyzetbe hozásáért. Irán a Hezbollahon keresztül szintén erőket küldött a térségben, a siíta érdekeket és Aszadot segítve, ami viszont a nagy rivális szunnita olajmonarchiákat (pl. Szaud-Arábia) aktivizálta az ellen-oldalon. A szövevényes szituációban a kurdok következetesen az ISIS ellen harcoltak, többnyire amerikai fegyverekkel. A háborúban a 2017 -es év hozott nagy fordulatot, ugyanis az Iszlám Állam összeomlott, Aszad pedig (Oroszország és Irán támogatásával) 2011 óta most először lett a Szírián belüli térség legerősebb szereplője. 

Napjainkra viszont két új törésvonal is megjelent a Közel-Keleten: Izrael és Aszad közti összecsapás veszélyével (ami csak idő kérdése sajnos), illetve a török - kurd háború megindulásával (ami szintén a levegőben lóg). A kurdok vesztenivalója a nagyobb, hiszen ez a hányattatott sorsú nép 2017 -ben végre közel kerülhetett a saját haza megteremtéséhez, aminek esélye most a török háborúval elillanni látszik. Pedig már majdnem 100 éve annak, hogy a világ országai elismerték jogukat saját ország létrehozására. (Sevresi békeszerződés - 1920). Az elmúlt 100 esztendőben a törökországi kurdok száma 20 millióra emelkedett (ami azt is jelenti, hogy a 76 milliós Török Államban 25% feletti az arányuk) és megszületett (1970-ben) az Autonóm Kurdisztáni Régió Irakban, mely máig az egyetlen olyan terület, ahol némi önállóságot élvezhetnek. 

Törökország és leginkább annak teljhatalmú ura, Recep Tayyip Erdogan azonban veszélyesnek és elpusztítandónak tartja a kurdokat, főként a határaik közt élő óriási számuk és önállóság-követelésük miatt, mely szerintük gyengítené a török államot. Ankara úgy véli, a törökországi kurd szervezetek (pl. Kurdisztáni Munkáspárt) terrorista alakulatok és vezetőjük a 19 éve börtönben lévő Abdullah Öcalan valójában egy terrorista vezér. Elismerendő, hogy a kurdok valóban számtalan terror-akciót hajtottak már végre Törökországban, de az is igaz, hogy népüket három országban mészárolják hosszú ideje. (Irakban például Szaddam Husszein a 80-as években még tömegpusztító gázt is bevetett falvaik ellen.)

kurd_katonak.jpg

Kurd katonák Kirkukban (foto: cyprus-mail.com)

Ha valóban megindul a török hadsereg a szíriai kurdok ellen (és talán tovább haladva az iraki autonóm állam ellen is), az nagyon komoly csapást jelentene a térségre nézve, hatalmas számú áldozattal járna és a helyi hatalmi viszonyok átrendeződését is kiválthatná. Amerika kényes helyzetbe kerülhet, hiszen eddig támogatta a kurdokat, Törökország viszont hivatalos szövetségese (a NATO teljes jogú tagja). Irán és Oroszország ugyancsak kétségesen reagálna, hiszen mindketten Aszad patrónusai, akit viszont Erdogan terroristának tart.

Ugyanakkor a nagyhatalmi sakkjátszmáknál fontosabb, hogy újra kiszolgáltatott és cserbenhagyott helyzetbe kerülne egy jobb sorsra érdemes, saját hazát akaró nép, mely esélytelen háborúra kényszerül a világ egyik legnagyobb hadseregével. 

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

***

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr5013581229

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Vombat. 2018.01.17. 16:50:07

A török hadsereg közel 400 ezer főt számlál és 207 vadászgéppel és 2500 harckocsival rendelkezik. Erdogan kezén van a világ 8. legerősebb hadserege. Lásd:
www.globalfirepower.com/countries-listing.asp

Rozsdabarna 2018.01.17. 17:37:08

@Vombat.: A GFP listáján Törökország után a térséget illetően Egyiptom következik (10. hely), majd Pakisztán (13.), utána Izrael (15.) és csak a 21. Irán. Lemarad egyelőre tőle Szaúd-Arábia (24.), végül 44. Szíria (Aszad) és 59. Irak.

Ez nagyjából tükrözi az erőviszonyokat a Közel-Keleten: kiemelkedik Törökország, Egyiptom, Pakisztán és Izrael és inkább középhatalom Irán, Szaúd-Arábia, Szíria, Irak.

Ami a kurdokat illeti: nem értékelhetőek az említett országok reguláris mércéjével, hiszen gerilla típusú harcot vívnak. Ha a pesmergák kapnak amerikai fegyvereket, akkor saját hegyeik mögött, törzsterületeiken (az autonóm régióban) bármelyik hadsereget képesek blokkolni jó időre (még a törököket is). Viszont a jelenleg birtokolt övezeteikből gyorsan elűzhetőek. Mondom sajnos, mert számomra is szimpatikus, bátor nép. És ne feledjük: sokáig egyedül ők harcoltak hatékonyan az ISIS fegyvereseivel.

Jerico 2018.01.17. 18:21:00

@Vombat.: Magyarország ezen a listán a 63. :-)

Intercessor 2018.01.17. 22:22:20

@Rozsdabarna: Pedig Szaúd-Arábia, de főleg Irán regionális nagyhatalomként viselkednek. Előbbi a szunnita, utóbbi a síita országok vezetőjének pozíciójában "tetszeleg". Mondjuk, ha nem nézzük a törököket (mely igazából nem a régió szerves része) és Egyiptomot, amely meg egy másik kontinens (Afika), akkor Irán valójában a Közel-Kelet második legerősebb katonai hatalma Izrael után. (És persze Pakisztán is valójában másik régió.)

Rozsdabarna 2018.01.18. 06:48:24

@Intercessor: Értelmezhető tágabban és szűkebben is a "Közel-Kelet" régió. A nagyobb kört tekintve az egymással rivalizáló iráni és szaudi haderő csak középhatalom, a szűkebb körben regionális nagyhatalom. A kurdok viszont mindenhogyan kis erőt képviselnek. Persze ha lerohanják nem csak a szíriai, hanem központi (autonom régios) területeiket, szerintem komoly ellenállásra képesek.

Jegyzettár · http://jegyzettar.blog.hu/ 2018.01.18. 21:35:09

Kedves nagykerek! Nem jelentettük meg hozzászólásodat, mert szerintünk éppen abban vannak "csúnya hibák"

1.) A térképünk valóban nem jelzi kurdok lakta területnek Afrin körzetét, mert ahogyan "írva vagyon" a kurd nép által lakott és nem ELFOGLALT (a zavaros helyzetet kihasználva megszerzett) kurd régiókat szemlélteti.

2.) Természetesen léteznek kurdok, bár tény: vannak ellentétek köztük. A törökországi, szíriai és iraki, illetve iráni kurdok nem mindenben értenek egyet, de mégis csak közös az identitásuk, kultúrájuk és azonos célok is vezérlik őket.

3.) Hogy a kurdok bármikor is együttműködtek volna az Iszlám Állammal nem valószínű. Ha tudsz ilyesmiről és van erre bizonyítékod, azt szívesen vesszük. Miután ezerszám estek el kurd harcosok az ISIS -szel folytatott harcokban, egy ilyen állítólagos "együttműködés" valamiféle időleges és jelentéktelen dolog lehetett csupán (de egyelőre inkább fikció szerintünk).

4.) Hogy a barzaniak törökbarátok lennének? Maszud Barzani, vagy testvérei "törökbarátsága" olyasmi, mint a macska szájában lévő egér "jóindulata". :-)

5.) A PKK (Törökországban) az YPG (Szíriában) a Pesmerga (Irakban) minde egy - egy kurd szervezet, mind a három a maga módján harcol hasonló célokért. Nyilván a törökök számára a PKK a legveszélyesebb, hiszen határain belül harcol (ott hajt végre terror akciókat), míg a másik kettő a határok mentén, de kívül "dolgozik".

százados 2018.02.04. 23:59:34

Január 20 -án megindult az Olajág hadművelet a kurd YPG ellen. Február 4-ig 13 török katona esett el. Nem lesz ez olyan könnyű győzelem a törökök számára. index.hu/kulfold/2018/02/04/egy_nap_alatt_8_torok_katona_halt_meg_a_kurd_haboruban/