Az idei emelt történelem érettségi tételeinek alig több, mint egyharmada történelem [46.]

2018. január 12. 07:58 - Harmath Árpád Péter

A történelem, mint iskolai tantárgy, meglehetősen komplex műveltségterületnek számít, amibe beletartozik a társadalomtudomány számtalan területe, a gazdaságtudományok egy része, a pénzügyi ismeretek egész sora, illetve a demográfia, a vallástörténet, sőt eszmetörténet is (a politikai ideológiák megismerésével). Ugyanakkor, ha CSAK ilyenekből áll egy érettségi tételsor és csak ilyen témákra korlátozódik a történelem-oktatás, akkor éppen a lényeg sikkad el. Hiszen a történelem legelsősorban a régmúlt idők "TÖRTÉNÉSEIVEL" foglalkozik, áttekintve, felidézve, megtárgyalva mindazokat az eseményeket, folyamatokat, tendenciákat, melyek az őskortól napjainkig alakították az emberiség krónikáját. Az első civilizációs központok megjelenésétől napjainkig terjedő öt évezred események egész során keresztül válik áttekinthetővé és megérthetővé. A 2018 -as emelt-szintű történelem érettségi szóbeli tételsor éppen EZT az említett "alapelvet" teszi zárójelbe. Csak 36% -ban ölel fel történelmi témákat, 64% -ban társadalmi, gazdasági, pénzügyi és vallástörténeti kérdésekkel foglalkozik. Alaposabban átnézve a decemberben kiadott 30 témakört, 11 terjed ki konkrét, történelmi eseménysorokra (de még ezek egy része is inkább eszmetörténet):

  • Államalapítás
  • A rendszerváltás Magyarországon
  • Ókori államberendezkedések
  • Reformáció - ellenreformáció
  • A két világháború közti diktatúrák
  • A magyar - török küzdelmek (XV-XVIII. század)
  • Nagyhatalmi konfliktusok: 1618-1820
  • Az első világháború
  • A kétpólusú világrend
  • Magyarország a 2. világháborúban
  • Az 1956 -os forradalom és szabadságharc

A többi témakör közül 6 db gazdasági jellegű, 5 db a kultúra-vallás-életmód köréből kerül ki, 2 db a társadalom-demográfia témaköréhez tartozik, 1 db eszmetörténeti, 2 db szervezetek működésére vonatkozó (ENSZ + EU) és 3 db vitatható átgondoltsággal létrehozott tétel. Ez utóbbiakról annyit, hogy az egyik két évszázad rendi törekvéseit, a másik a komplett reformkor - neoabszolutizmus - kiegyezés politikai küzdelmeit, a harmadik pedig a földrajzi felfedezésektől kezdődően négy teljes évszázad gyarmati harcait akarja egyetlen tételbe zsúfolva az érettségizőktől elvárni. (Durva meggondolatlanság.)

A hazai történelemoktatás és érettségiztetés egyébként is több problémával küszködik: az eddigiekben említett "hígulás" mellett (vagyis, hogy ma már az érettségikben és tankönyvekben lassan több kérdés vonatkozik társadalomra, gazdaságra, pénzügyekre és vallásra, mint magára a történelemre), probléma például az is, hogy a "forrásközpontú oktatással" jócskán átestünk a ló túloldalára. A források (vagyis a tanulmányozni kívánt korszakból származó írott dokumentumok és tárgyi leletek) nyilván fontosak, hiszen a történettudomány alapjait képezik, de ismeretük, elemzésük (forráskritikai vizsgálatuk) elsősorban a történészek és kutatók feladata, nem pedig a 18 éves, érettségire váró diákoké, akik közül - valljuk meg - nem túl magas arányban kerülnek majd ki régészek és történész-professzorok. Felmerül a kérdés: valóban minden egyes érettségi feladathoz szükséges oda erőltetni egy-egy forrást (és annak elemzését)? Idézve Hahner Péter történészt, tanszékvezető egyetemi docenst (számtalan könyv szerzőjét): "Sajnos nem tudok egyetérteni a magyar középiskolai oktatással, ami a hangsúlyt a forrásközpontú történelemoktatásra helyezi. A források azoknak valók, akik történészek lesznek. Attól félek, hogy a középkori és újkori, a mai nyelvhasználattól távol álló szövegek tanulmányozásával csak elriasztjuk a fiatalokat. Mivel az általános és középiskolás tanulók többsége nem fog hivatásszerűen foglalkozni a történelemmel, ezért a tanáraiknak nem szövegeket kellene elemeztetniük velük, hanem felébreszteni az érdeklődésüket a történelem iránt."

Más gondok is akadnak, mint a szaktanárok tankönyv-választási szabadságának korlátozása, a kerettanterv témáinak megválasztása, összetétele (arányai), az érettségik javítási szabadsága és a történelem tantárgy óraszámának kérdése (melyet tovább csökkenteni lassan egyenlő saját, nemzeti múltunk teljes zárójelbe helyezésével). A problémák persze megoldhatóak, .. HA .. beszélünk róluk és elfogadjuk, hogy maguk a gyakorló tanárok is rengeteget hozzátehetnek (tudásukkal, tapasztalataikkal) a magyar történelem-oktatás és érettségiztetés jobbá és ésszerűbbé tételéhez. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr2913563973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.