Az I. világháború lezárulása, 99 évvel ezelőtt [43.]

2017. november 11. 20:24 - Harmath Árpád Péter

1918 november 11 -én (vagyis éppen 99 éve) ért véget az első világháború, melyet az egy évszázaddal  ezelőtti korszak lakossága csak "nagy háborúként" emlegetett, és amely közel 10 millió halálos áldozattal járt. A küzdelem több évtizedes előzményekre tekint vissza, amikor a kontinens több nemzetközi konfliktus nyomán, két egymással szemben álló táborra szakadt.

elso_vh_front.jpg

Az egyik oldalon a gyarmatbirodalmakkal régóta rendelkező országok álltak: Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország, míg a másikon a gyarmatosításból nagyrészt kimaradó államok, Németország, a Monarchia és Olaszország alkotott összefogást. Az utóbbiaknak akadtak ugyan gyarmataik, de a másik csoporthoz képest elenyésző mennyiségben. A brit-francia-orosz tábor már évszázadok óta birtokolt kiterjedt területeket a világ több kontinenség is, - például Anglia kezében volt India, Ausztrália és Nigéria, míg Franciaország rendelkezett Észak-Afrika, Madagaszkár és Indokína felett, Oroszország pedig Szibériát és Közép-Ázsiát igazgatta. Velük szemben a másik tábor országai csak késve kezdtek gyarmatosításba: Németország csak néhány értéktelen övezettel bírt (pl. Afrikában Kamerun, Namíbia volt a tulajdonában és néhány más kevéssé gazdag övezet), Olaszország Líbia megtartásával próbálkozott, a Monarchia pedig messze északon a jeges Ferenc József-föld kiaknázásával kellett, hogy beérje (illetve a kínai Tiencsin egyik városrészével, mely 1902 óta volt osztrák-magyar kézen)

elsovh_gyarmatok_terkep.jpg

A két csoport közt az 1880 -as évektől több konfliktus is éleződött: például a Balkán felosztása ügyében, aztán a Németországhoz került (de részben franciák lakta) Elzász-Lotaringia hovatartozása kérdésében, Marokkó gyarmatosítása miatt (a németek és a franciák is célul tűzték ki a megszerzését), a flottaépítési versengés okán (Anglia-Németország közt) és végül a gyarmatok újraelosztása kapcsán. Így 1882-ben létrejött a Hármasszövetség (Németország, Monarchia, Olaszország részvételével), 1904 -ben pedig az antant (Anglia, Franciaország, Oroszország összefogásával). A köztük lévő viszony 1914-re pattanásig feszült.

A háborút kirobbantó szikra, a Monarchia trónörökösének, Ferenc Ferdinándnak a meggyilkolása volt a boszniai Szarajevóban, 1914 június 28 -án. Ausztria ultimátumban követelte, hogy saját emberei vizsgálhassák ki a gyilkosságot Szerbiában, de a belgrádi kormány erre nemet mondott, mire a Monarchia hadat üzent antant-barát Szerbiának.

elso_vh_1.jpg

Az eseményeket ekkor már semmi nem állíthatta meg: a két szövetség országai sorra üzentek hadat egymásnak, miközben egy jelentős átrendeződés is megindult. A korábban a Hármasszövetséghez tartozó Olaszország és Románia átállt az antant hatalmakhoz, míg Bulgária és Törökország a német-osztrák szövetségnek fogadott hűséget. (Később a háború második szakaszában zajlik majd a második nagy átrendeződés, amikor Oroszország - az ott zajló forradalom és bolsevik államcsíny miatt - kilép a háborúból, az USA pedig belép 1917 április 6-án.)

A harcok és frontok

Az első világháborúban öt front alakult ki: nyugati front (nagyrészt Belgium - Észak-Franciaország területén), a keleti front (Oroszország - Németország, illetve  Monarchia közt), az Olasz front (az Isonzó folyónál, a Monarchiával szemben), a Balkáni-front (Szerbiában, majd Törökországban) és a mezopotámiai front (a mai Irak területén, ahol az angolok támadtak az Oszmán Birodalomra). 

elso_vh3.jpg

A harci események két, jól elhatárolható szakaszra bontották a háborút: az első szakasz az 1914 ősze és 1916 vége közti éveket, míg a második az 1917 -es év kezdete és az 1918 novemberi vég közti időszakot ölelte fel. A fordulópontot az orosz kilépés és amerikai belépés mellett Ferenc József halála és a Monarchia gazdasági kimerülése jelentette. A háború második felében, főleg az amerikai katonák nyugat-európai megjelenésével és az osztrák-magyar meggyengüléssel az antant egyre inkább fölénybe került és 1918 -ra várhatóvá vált vereségük is. Ha az egyes frontok főbb csatáit, hadműveleteit nézzük, akkor a háború első felében a legfontosabb színteret a nyugati front jelentette.

A németek 1914 augusztus 4 -én, az akkor már elhunyt Alfred von Schlieffen tábornok villámháborús tervei alapján indították támadásukat Belgiumon keresztül, közvetlenül Párizst megcélozva. A franciák azonban a főváros előtt 25 km-el képesek voltak megállítani az offenzívát, mégpedig a Marne folyónál (Marne-i csata). A szemben álló seregek közt megindult a másik bekerítését célzó hadműveletek egész sora, ami végül egészen a tengerig nyújtotta a frontvonalat és állóháborút eredményezett. Mind a németek, mind a franciák, angolok lövészárkokat ástak, melyekből aztán váltakozó sikerekkel rohamoztak, óriási véráldozatok árán. Az 1916 -os év hozta a nyugati front legnagyobb csatáit: a Somme folyónál és Verdun mellett. A két összecsapás nyomán több, mint egy millió katona maradt holtan a csatatéren (a két oldalon összesen).

elso_vh2.jpg

A keleti fronton a cári csapatok már 1914 nyarán nagy erőkkel támadták Németországot, ám augusztus végén és szeptemberben Erich Ludendorff tábornok bravúros győzelmeket aratott Tannenbergnél és a Mazúri tavaknál (Poroszországban). Az 1915 -ös év a keleti fronton a gorlicei áttöréssel német-osztrák sikerekkel indult - bár Przemysl váránál óriási veszteségeket szenvedtek - 1916 -ban az oroszok nagy támadása, a Bruszilov-offenzíva újra visszaszorította a Hármasszövetség csapatait. 

Az olasz fronton az Isonzó folyó mentén alakult ki állóháború, a Balkánon pedig a Monarchia indított a vártnál keservesebb de végül győzelemmel záruló támadást Szerbia lerohanására. A front itt 1915 -ben áthelyeződött Törökországba, amikor az antant erők Gallipolinál partra-szállva, a szorosoknál (Dardanellák) akartak stratégiai  bázisokat szerezni.

elso_vh7.jpg

A kísérlet végül kudarccal zárult: a törökök visszaverték az angol támadást, így a front visszahelyeződött a Balkánra, és az antant a görögországi Thesszalonikiből kiindulva kezdte meg offenzíváját észak felé. (Ez a támadás érte el hazánk déli határait 1918-ra.)

A háború 1917 -re fordulópontjához érkezett: Oroszország - ahol a cári hatalmat megdöntötték és a bolsevikok kezébe került az ország vezetése - megkötötte a Breszt-litovszki békét (1918 március 3.), majd egy hónappal később, 1917 április 6 -án belépett az USA és megkezdte katonái átszállítását a nyugati frontra. A háború ekkor már teljes erővel zajlott a tengereken is: Dánia partjainál, Jütland mellett 1916 júniusában döntetlen-közeli tengeri csatát vívott Anglia és Németország, majd 1917 februárjában kezdetét vette a korlátlan búvárhajó háború.

A frontokon számtalan újdonság is megjelent (az ipari forradalom nyomán), például az első harckocsik (Little Willie az angoloknál) harci célokra használt repülőgép, a géppuska, a páncélvonat, a harci gáz (mustárgáz), az aknák bevetése, a csatahajók alkalmazása a tengereken, a kézigránát és például a lángszóró.    

elso_vh8.jpg

 A háborút megelőző évtizedek iparfejlődése és említett találmányai létrehozták a XX. századi hadiipart, melynek termékei sokszorosára növelték a pusztítást az ellenség soraiban. Az első harckocsik ugyan még kevéssé befolyásolták a frontok alakulását, de a harci repülők, a géppuskák, kézigránátok és a harci gáz tömegmészárlásokká változtatta például a Somme -i csatateret. (Harci gáztól szenvedett szem sérülést a Somme -i csatában az akkoriban még csak 27 éves Adolf Hitler is, egyszerű tizedesként.)

Az új hadiipari eszközöket megelőzve a harcok igazi főszereplői természetesen az emberek voltak. A német csapatok főparancsnoka Paul von Hindenburg afféle nemzeti hős lett, miként jobbkeze Erich von Ludendorf is. Az antant csapatok körében, a francia Ferdinand Foch főparancsnok szerzett népszerűséget a nyugati fronton és Franchet d'Esperay a Balkánon. Az orosz csapatoknál Alekszej Bruszilov tábornok neve volt a legismertebb. Ami a Monarchia katonai vezetőit illeti: Franz Conrad von Hötzendorf és Arthur Arz Straussenburg neve kiemelendő, akik az osztrák-magyar haderő vezérkari főnökei voltak (előbbi 1917-ig, utóbbi a háború utolsó évében).

elso_vh_tabornokok.jpg

A háború vége

A németek összeomlása a nyugati fronton 1918 augusztus 8-án következett be (németek fekete napja), amikor Amiens közelében az angol-amerikai erők átszakították a frontvonalat. A Balkánon a bolgárok kilépésével, az olasz fronton pedig a piavei ellentámadással következett be az osztrák-magyar erők összeomlása. Következtek a fegyverszünetek: 1918 november 3 -án, Padovában IV. Károly követei írták alá a fegyvernyugvást, a nyugati fronton pedig november 11 -én egy vasúti kocsiban, a Compiegne melletti erdőben következett be a német kapituláció. Ezzel véget ért a 10 millió halálos áldozattal járó első világháború. A Párizs környéki békekötések 5 vesztes országra szabtak súlyos büntetéseket (területvesztések, jóvátételek, haderő-csökkentések): Németországra (versailles-i béke), Ausztriára (Saint-Germain -i béke), Bulgáriára (Neuilly -i béke), Magyarországra (trianoni béke) és Törökországra (sevres -i, majd lausanne -i béke). 

November 11 az értelmetlen vérontásra való emlékezés napja, az első világháború lezárulásának évfordulója és a történelem egyik kiemelkedő dátuma. 

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

 *** 

27 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr213237917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

XXXXXL 2017.11.12. 11:49:11

A mai tudásunk birtokában biztosan állíthatjuk, hogy jobb lett volna ha a központi hatalmak rövid küzdelem után megnyerik a háborút.
Kevesebb áldozat, nincs bolsevik puccs, Hitler sem jutott volna feljebb a hadnagyi rangnál, nincs nemzetiszocializmus, nincs holokauszt, nincs békediktátum és nincs második világháború. Szép lett volna, ugye?
A németek tulajdonképpen csak azt akarták ami a többieknek már megvolt; gyarmatokat. Mindenkinek sokkal jobb lett volna ha a létszámban nem is, de technikában olyan fölény alakul ki, ami rövid úton eldönti a háborút. Ehelyett milliók haltak meg teljesen értelmetlenül és elvetették a magját egy még szörnyűbb második felvonásnak.

Fabius Q 2017.11.12. 12:10:48

@XXXXXL: Hitlerből soha nem lett volna hadnagy. Egyszerű káplárként fejezte be a háborút (és ezt a rendfokozatát is a véletlennek köszönhette). Utálták a katonatársai és nem is volt jó semmire. :P

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.11.12. 12:11:02

A Monarchia számára a fordulópontot nem Ferenc József halála jelentette, hanem a Bruszilov-offenzíva. Emiatt a Monarchia annyi katonát vesztett, hogy azt a háború végéig nem volt képes pótolni, illetve ez bátorította fel Romániát a hadba lépésre. Innentől kezdve már nem a háború elvesztése volt a kérdés, hanem az időpontja.

Jerico 2017.11.12. 12:11:03

Nagyon jó a poszt, áttekinthetővé és érthetővé teszi a századfordulós és az 1914-1918 közti folyamatokat, hadszíntereket!

Egyébként érdekes még a két világháború összevetése is: az elsőben például 20 km -nél közelebb soha nem jutottak a németek Párizshoz (pedig 4 éven át próbálkoztak), míg a másodikban alig 40 nap is elég volt ehhez. Az elsőben Oroszország szerepe elenyésző volt, a másodikban meghatározó (bár a németek az első világháborúban nem is tudtak eljutni belső területeikhez). Az elsőben nem volt külön eszme és legfőbb vezető a német oldalon, a másodikban mindent Hitler és a nácizmus "mozgatott".

Morpheus. 2017.11.12. 12:13:57

@Lord_Valdez: A Bruszilov-offenzíva az öt front közül csak a keleti esetében volt fordulópont (és ott sem túlságosan). A súlypont mindig is a nyugati fronton volt és másodsorban a Balkánon.

Hari Seldon 2 2017.11.12. 14:33:30

@XXXXXL:
Miért gondolod hogy a németek "megelégedett volna a státus quo-hoz, plusz egy két gyarmat? A marne-i csata kezdetén, màr olyan olyan tervek is voltak, hogy a màsodik birodalomhoz csatolják Belgiumot, Butgundiát. Le kellett volna rombolni a verduni toul-i erődöket. Ráadásul Franciaország azzal teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került volna az akkor jóval népesebb (a lakosság különbség jóval nagyobb volt mint ma) Németországból. Aki bármikor megszállhatta volna...

Balogh Ádám Software 2017.11.12. 14:34:08

A háború végére az azt kirobbantó konfliktusok sajnos nemhogy nem csökkentek, hanem a súlyos büntetések miatt még tovább nőttek. Ez vezetett a még szörnyűbb második világháborúhoz.

Indriq 2017.11.12. 14:34:12

@XXXXXL: nem hiszem, hogy jó lett volna egy német győzelem. Képzeld el, mi lett volna a francia és angol gyarmatokkal,egyszerre lázadtak volna fel es Európán kivül mindenhol véres polgárháborúk lettek volna a fel nem készült helyi politikai oldalak között.

Harmath Árpád Péter 2017.11.12. 14:41:48

Kedves Wasserkopf! (viola@jakuza.hu)! Látható hozzá nem értésed a történettudományhoz (melyet egy érettségire készülő "átlagos" 12. osztályos tanuló tudásának töredékére saccolok) illetve egyértelmű szövegértési (és értelmezési) gondjaid miatt hozzászólásodat "sajnos" nem tudom megjelentetni. Hozzáteszem: rosszindulatú és a másik munkáját becsmérlő kommentedet akkor sem engedném ide, ha történelmi ismereteid elégségesek volnának. A pökhendiség szellemi sötétséggel párosítva nem szerencsés kombináció (még egy blogbejegyzéshez fűzött hozzászólásban sem). :D

Hari Seldon 2 2017.11.12. 14:49:43

@Indriq:
Arról nem beszélve, hogy mondjuk egy Calais-tól Minszk-ig megnőtt Németország max 10 évig hagyta volna meg a Monarchiát. - van az mondás, hogy evés közben jön még az étvàgy...
Jól sejtette Tisza, hogy a Magyar királyság sehogy nem jöhet ki jól a háborúból.

csakférfi 2017.11.12. 14:49:54

Jó poszt.összeszedett és egyszerű.
10 millió áldozat?
"Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel."
"Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos."
Albert Einstein

Dr. Nagy László 2017.11.12. 14:49:59

Egyértelmű a kontinuitás a két világháború között. Bár az első, 1918 -ben véget ért és a békediktátumokat is mind aláírták 1923 -ra, az Európában ezek nyomán kialakuló helyzet "borítékolta" egy újabb világégés bekövetkezését!

bontottcsirke 2017.11.12. 15:19:32

Az elsőt kellett volna megnyerni nem a másodikat elveszíteni. Persze történelemben nincs feltételes mód

Alec 2017.11.12. 15:50:33

@Dr. Nagy László: így van. "This is not a peace. It is an armistice for twenty years" - Ferdinand Foch 1919

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.11.12. 15:50:50

@Morpheus.:
Vitatom. A Monarchia számára a nyugati front nem volt meghatározó. Számára az az elvesztett 1 millió(!) ember és Románia hadba lépése volt a meghatározó. Igaz, az első hadba lépése nem volt túl sikeres, ellenben a központi hatalmak majd 1 millió katonáját vonták el más hadszínterekről.

Morpheus. 2017.11.12. 15:54:54

@Lord_Valdez: Az egész HÁBORÚ szempontjából volt meghatározó a nyugati front (és a poszt az első világháborúról szól, nem a Monarchiáról). Románia hadba lépéséhez pedig a titkos londoni tárgyalásoknak van köze, melyeken Bukarest ígéretet kapott átállása esetére Erdélyre.

XXXXXL 2017.11.12. 16:52:12

@Hari Seldon 2: Ha nincs túlzott vérvesztesége, Németország minimális hadisarccal és a francia gyarmatok egy részével beérte volna. Nagy-Britannia szerintem ebbe belemegy főleg úgy, hogy nem az ő gyarmataikat veszik el és a flottájuk is megmaradhat. Ha az angolok és a németek egymás tenyerébe csapnak, nem sok esélye lett volna a legyőzött Franciaországnak ellenkezni. Amíg a brit flotta az úr a tengeren, a gyarmatoknak csak annyi haszna van amennyit ők megengednek. Persze ma már csak találgathatunk mi lett volna ha...

for-avar 2017.11.12. 16:52:20

@XXXXXL: sajnos egyetlen pillanatig volt esély erre hogy a németek nyerjenek
1 Párizst elfoglalják
2 Leradírozzák az akkor még szerte szét világban található Royal Navy otthoni Home Fleet alakulatát.
3. Egyiket sem sikerült, onnantól ötletek voltak de mind egyre drágább és rosszabb

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.11.12. 18:54:25

@Morpheus.:
Még az egész háború szempontjából is fontosabb volt, mint Ferenc József halála.
Magára a tárgyalásra se került volna sor az offenzíva nélkül. A románok nem voltak annyira bátrak, hogy szembe szálljanak a Központi Hatalmakkal, amíg nem látták úgy, hogy jó lóra tesznek vele.

Hari Seldon 2 2017.11.12. 18:54:37

@XXXXXL: Az Egyesült királyságnak nem volt soha érdekes, hogy Európa központi része egy hatalom alatt egyesüljön. Eztcsinálja 500 éve. Számára hosszú távon veszély az egységes hatalom a kontinensen. Napoleon is az egész kontinens felett dominált (vagy van ahol közvetlenül irányított), és az sem hagyta. Az első világháborús német győzelem is ugyanilyen egyértelmű kontinentális dominanciát hozott volna. Ugyanis jól tudták, hogy egy ilyen egységes hatalom veszélyt jelent rájuk. - Nem azonnal, de 20-30 év távlalatában biztosan.

A rutinos politikai stratégák nem pár évre előre gondolkoznak. Ugyanígy nem hagyta Churchil sem 40-ben, pedig akkor még egyedül álltak Hitler ellen szemben. (az USA 41 decemberben a Szu 41 jun-től hadviselő fél)

Morpheus. 2017.11.12. 19:00:56

@Lord_Valdez: kicsit gyerekes dolog a "bátorságot" idecitálni, nemzetközi politikai kérdésekben. :P Az igazság az, hogy Olaszország és Románia, már a harcok kezdetétől alkudozni kezdett Londonnal. Az olaszok Tirolért (és sok egyéb területért) már 1915-ben megállapodtak velük az átállásról, a románk csak 1916 -ra tudtak egyezségre jutni, mégpedig Erdélyért. A fronteseményeknek, melyek az alkudozások alatt zajlottak, kevés közük volt ezekhez a titkos háttér-tárgyalásokhoz.

közép dunántúli régió 2017.11.12. 20:00:31

A sok szerencsétlen meg lelkesen vonult a vágóhídra.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.11.12. 20:00:35

@Morpheus.:
Egyáltalán nem. Egyetlen épp elméjű vezető se megy száll be egy háborúba, amiről azt feltételezi, hogy el fogja veszíteni. A románok meg különösen opportunista módon viselkedtek.
Hasonlóan, ugyanezért vártak a második hadba lépéssel is. Gondosan megvárták, amíg a Monarchia kivérzik és utána hadat üzentek.

Egyébként nem csak az antanttal tárgyaltak, hanem a központi hatalmakkal is. A Monarchiától is Erdélyt kérték.

Thomas Dantes 2017.11.12. 20:00:41

@Hari Seldon 2: A császári Németország miért ne hagyta volna meg a Monarchiát? Nem volt érdekük a Monarchia bekebelezése. A császári Németország érdeke, vetélytársai legyőzése, a gyarmatok és a világkereskedelem feletti uralom volt baromira nem akartak egy soknemzetiségű területtel vacakolni mint amilyen a Monarchia volt. Ez teljesen téves gondolat.

Morpheus. 2017.11.12. 20:07:46

@Lord_Valdez: ez így nem igaz. Románia még 1883 -ban, 31 évvel az első világháború kirobbanása előtt csatlakozott a Hármasszövetséghez, amikor Bécsben aláírt egy olyan dokumentumot, mely egy esetleges orosz támadás esetére ígért védelmet Romániának. Tehát Bukarest annak fejében csatlakozott a Monarchia - Németország és Olaszország hármasához, hogy megvédjék a cári Oroszországtól. Erdély neki adásáról egészen biztosan nem esett szó. Aztán a háború kezdetén, mikor már nem tartott Oroszországtól, ellenben Erdély megszerzésére esélyt látott, tárgyalni kezdett az antanttal, akikkel 1916 -ra tudott megállapodni. Az egészhez SEMMI KÖZE nem volt a Bruszilov offenzívának. (Ugyebár innen indult kis vitánk.)

Hari Seldon 2 2017.11.13. 16:13:42

@Thomas Dantes:
Hogyne lett volna érdekük. Simán benyelték volna Ausztriát. - Nem láttad a 38-as bevonulási filmeket? Bécsben örömújjongva fogadták Hitlert! Mellé viszik a cseheket is. A magyarokat meg otthagyták volna slamasztikában szolvákkal románnal szerbbel. Nehogy már ne lásd a fától az erdőt! Ugyanúgy kialakult volna a kliensállam rendszer. Szóval szépen mindent vittek volna. A lengyelek kaptak volna egy kis területet a többit megszállják. Hát nem így is volt Breszt Litovszknál? Ukrajna katonai kormányzat. Majd feladják? Ja, meg bilibe lóg az ember keze. Szóval ugyanaz lett volna mint Hitler idejében zsidóirtás nélkül. Azt hiszed Hindenburg de még inkább Ludendorff külömb lett volna ebből a szempontból Hitlernél? naív vagy