A világ 12 legősibb városa [40.]

2017. október 31. 20:18 - Harmath Árpád Péter

Földünkön több település is "versenyezhet" a világ legősibb települése "címért", mely települések nagy része ma már nem lakott - csak régészeti területként és műemlék együttesként látogatható - viszont néhány esetben még napjainkban is városi élet folyik az ódon falak között. A legelső városok 5-10 ezer évvel ezelőtt létesültek, az őskor végén és az ókor kezdetén. Legtöbbjük spontán alakult ki fontos útvonalak, kikötők, bányák, folyami átkelőhelyek, jó adottságú, földrajzi pontok mentén, jellemzően az emberi civilizáció bölcsőjének tekintett Közel-Keleten, Mezopotámiában és Fönícia partjain. 

varosok_map2.jpg

De nézzük sorban - a fenti térképet is felhasználva - mely városokról is van szó, melyek voltak a legősibbek Földünkön:

12. Babilon. Krisztus előtt 2500 óta lakott település, a mai Irak területén. Ma már nem létező település, de hosszú évszázadokon keresztül Babilon volt az emberiség legfontosabb városa. Az Óbabiloni Birodalom Krisztus előtt 1728 és 1600 közt virágzott. Jelentős uralkodója Hammurapi, a világ első, megmaradt törvénykönyvéről híres, mely egy diorit oszlopon maradt fenn. Híresek voltak Babilon falai és a lenyűgöző Istár-kapu, mely a város második virágzása idején épült, az Újbabiloni Birodalom korában, Krisztus előtt 600 körül. Itt volt az ókori kelet egyik legnagyobb vallását közvetítő Marduk-papságnak is a központja.

varosok_babilon.jpg

11. Mohendzsodaro. Krisztus előtt 2500 körül épült az Indus folyó partján, az Arab-tengertől kb ezer kilométerre, mely ma Pakisztánhoz tartozik. A települést a híres ókor Indus-völgyi civilizáció, vagy Harappá-kultúra népe hozta létre. A város utcái megdöbbentően fejlett geometriai érzékkel lettek megtervezve és az eredetileg 5 km hosszú, 6 méter magas, helyenként tornyokkal megerősített ősi városfal is bámulatos. A település ma már nem lakott és gazdag látnivalót nyújtanak romjai.

10. Trója. Krisztus előtt 3000 óta, azaz 5 évezrede lakott település a törökországi Trója városa, ahol napjainkban is élnek emberek. A város neve ma: Truva. Trója egykoron legendásan hatalmas falai hosszú évszázadokon keresztül álltak ellen minden támadónak és Agamemnón görög serege is csak csellel tudta bevenni. Az ókori Trója sokak számára erről a bizonyos háborúról ismert, mely a Krisztus előtt 1200 körül zajlott. Ebben a harcban a mitológia szerint a mükénei görögök egy faló segítségével jutottak a várba. Ezt a történetet írta meg Homérosz is az Íliászban. Trója ősi romjai máig tartogatnak meglepetéseket.

varosok_troja.jpg

9. Szidón. Kr.e. 3500 -ban már létezett Szidón városa a mai Libanon déli részén, mely az ókori időktől Fönícia egyik legjelentősebb és leggazdagabb kereskedővárosa volt. A kezdetektől magas szintű üveggyártás és arany-ezüst művesség jellemezte. Szidón a Bibliában is többször szerepel. Ma virágzó arab város, körülbelül 200 ezer lakossal. 

8. Szúza. Kr.e. 4000 körül jött létre az ókori Elam, később Perzsia, ma Irán virágzó városa a Perzsa-öböl közelében. Története kezdetén Elam fővárosaként Babilónia legfőbb riválisa volt a sumérek lakta területeken. Később ugyan az asszírok lerombolták, a perzsák idején újra felemelkedett és a hatalmassá váló Perzsa Birodalom fővárosává vált. Innen indult a Föld első kövezett országútja a ma már Törökországhoz tartozó Szardeisz híres kikötőjéhez. (Az út 2700 km hosszan haladt.) Ma már nem lakják. 

7. Damaszkusz. Szintén Krisztus előtt 4000 körülire tehető a szíriai Damaszkusz városának alapítása. Az ókori kelet nagy birodalmai egymással versenyezve akarták meghódítani a gazdag városállamot, mely hol Egyiptom, hogy Mitanni, hol a Hettita Állam igazgatása alá tartozott. A középkor nagy részében az arabok majd oszmánok igazgatták, miközben világszerte híressé vált acélgyártása. A damaszkuszi kardokat mindenütt sokra tartották. Damaszkusz, ma Szíria fővárosa, ahol 1,7 millió ember él.

varosok_damaszkusz.jpg

6. Aleppo. Krisztus előtt 5000 óta virágzó város a szíriai Aleppo. A települést eleinte az amoriták lakták, jelentős kereskedőállammá téve a várost környékével együtt. Később hettita, majd perzsa, makedón, római végül bizánci és oszmán fennhatóság alá került. Mindvégig jelentős település maradt, gazdag kereskedelmi kapcsolatokkal és helyi kézműves iparral. Napjainkban a szíriai polgárháború jelentősen lerombolta házait és visszavetette az 1,8 milliós nagyváros fejlődését.

5. Athén. Krisztus előtt 5000 óta Európa legjelentősebb városai közt említhető a Pallasz Athéné istennőről elnevezett görög település. A Hellasz fénykorában, Krisztus előtti VI. és IV. század közt a Föld vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja volt. az athéni Akropolisz a világ egyik legismertebb fellegvára. Ma Görögország fővárosa, ahol a teljes agglomerációban három millió ember él.

4. Büblosz. Krisztus előtt 5000 óta létező föníciai település a mai Libanonban. Neve az ógörög biblion, egyiptomi biblosz könyvek-papírok szóból ered, mely arra utál, hogy az ókori kelet nagyvárosaiba innen szállították az írásra használt papiruszt. Egy időben a világ legforgalmasabb kikötőjét birtokolta. Ma, Libanon egyik jelentős városa 30 km távolságra a fővárostól, Bejrúttól. 

varosok_bublosz.jpg

3. Uruk. Krisztus előtt 6000 óta lakott település a mai Irak területén fekvő, egykori sumér városállam. Uruk Kr.e. 3000 -ben már 50 ezer lakossal és 11 kilométernyi városfallal büszkélkedett az Eufrátesz partján. Az Ábrahám mondakör szerint Ábrahám Krisztus előtt 1800 körül, innen indulva ment Kánaánba az első sémi (zsidó) közösségeket megalapítani. A világtörténelem első írott anyaga, a Gilgames-eposz is Urukhoz köthető, itt uralkodott ugyanis a történet főhőse, Gilgames király. Krisztus előtt 3000 -től Krisztus előtt 1739 -ig (amikor először rombolták le a babilóniaiak) vezető szerepet betöltő fontos sumér városállam volt. 

2. Catal Hüyük. Krisztus előtt 7500 -ra teszik az ősi törökországi romváros alapítását. Alig ezer évvel később, már 5000 lakosa volt, mára rendkívül gazdag régészeti területként tartják számon. Lakói az ókor kezdetének rejtélyes népei közé tartoztak, akik földet műveltek, háziasított állatokat tartottak és vadásztak, szentélyeket, szobrokat, domborműveket hagyva maguk után.

varosok_catal.jpg

1. Jerikó. A világtörténelem legrégibb városát valamikor Krisztus előtt 9-10 ezer körül hozhatták létre, Jeruzsálemtől 35 kilométerrel északkeletre, a Jordán folyótól 8 km -el nyugatra. Mintegy 250 méterrel a tengerszint alatt fekszik, ami egyben a Föld legmélyebb lakott településévé teszi. Első lakóiról keveset tudunk, valamiféle pre kánaáni népesség lehetett. Az emberiség itt emelt először falakat, melyek egy része még ma is látható (5,75 m magasságú). Jerikó megszületését elsősorban kedvező fekvésének köszönhette, hiszen itt cserélt gazdát a Holt-tengertől érkező só, szurok és a Földközi-tenger felől érkező türkiz, porceláncsiga illetve obszidián. Mindezeken túl a Jordán folyón való átkelés is itt valósulhatott meg legkönnyebben. Kr.e 2300 körül lakói már amoriták. Később, Kr.e. 1200 körül a betelepülő első zsidó csoportok Józsué vezetésével lerombolták Jerikó falait és elfoglalták a települést (legalábbis a Biblia szerint). A várost ezután már zsidók építették újjá.

varosok_jeriko.jpg

Jézus korában már virágzó kereskedelmi központ lett. A várost a perzsák idején újra lerombolták és elnéptelenedésnek indult. A VII. században arab lakosság telepedett le Jerikó környékén. A XIX - XX. században az arab lakosság száma megnövekedett és Izrael megalakulását követően fontos plaesztin várossá vált. Ma Palesztina része, mintegy 23 ezer lakossal. 

Természetesen az ősi, több ezer éves városok sora folytatható - itt van például a törökországi Göbekli Tepe, az egyiptomi Memphis, a Közel-keleti Jeruzsálem, a Krétán fekvő, Knósszosz és a görögországi Argos illetve Mükéne - komoly feladat a történészek és régészek számára annak megállapítása, hogy ezek az egykoron lakott területek, mikor váltak valódi városokká. Az emberiség legrégibb településeinek kutatása még ma is rejt új felfedezéseket és a történész szakma egyik legizgalmasabb kihívását jelenti.

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, keresd fel Facebook oldalunkat is!

jegyzet_tcikkek_1.jpg

25 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://jegyzettar.blog.hu/api/trackback/id/tr5513120870

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Híres kitalált személyek 2017.11.01. 20:27:13

Tarzan, Hófehérke, Winnetou, Havas John, ZombiJézus, Sherlock Holmes, Leia Organa Hercegnő, Tell Vilmos, Tibi Atya ... ZombiJézus a kakukktojás ebben az összeállításban, mert nem is eredeti kitalált személy, hanem koppintott személy. Korábbi valláso...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Jericho.. 2017.11.01. 16:48:15

Érdekes, hogy az ókor kezdetén megjelenő első városok mennyire egy adott földrajzi területre koncentrálódtak. Ezt a térséget - a Perzsa öböltől a Földközi-tengerig terjedően - termékeny félholdnak is nevezték. A sumér városállamok és a föníciai kereskedővárosok nagyjából egyszerre jelentek meg. Nem sokkal utánuk következett az egyiptomi Memphis (Kr.e. 3000 körül) és Kréta ősi városai (Knossos), meg persze Trója.

Leon Uris 2017.11.01. 17:02:06

Hihetetlen, hogy mennyire ősi kultúrákról van szó. Uruk és Jerikó 8-10 ezer éve is léteztek, óriási falak mögött virágzó városok formájában. Nyüzsgő élet, kereskedelem, kőházak, tornyok, szobrok voltak mindenfelé. Akkoriban a Föld nagy részén még csak kezdetleges földbe - sziklákba vájt odúkban, barlangokban éltek az emberek, nyomorúságos kezdetlegesség közepette.

mutatis mutandis 2017.11.01. 17:08:30

Jó a poszt és nagyon tetszik a térkép is. Szerintem hasznos, mert én például bár hallottam az említett városokról, nem tudtam volna elhelyezni őket a Közel-Keleten.

Harmath Árpád Péter 2017.11.01. 17:09:47

@mutatis mutandis: Köszi! :-) Át kellett dolgozzam kicsit, hogy jól láthatóak legyenek a posztban szereplő városok. Örülök, ha hasznosnak találod!

Fortress 2017.11.01. 17:35:26

Nagyon nehéz a legrégebbi várost megnevezni, éppen azért, ami a poszt végén is szerepel: mert nagy kihívás behatárolni azt az évet (évtizedet vagy évszázadot) amikor az adott épületcsoport várossá változott. Uruk, Jerikó, Catal Hüyük, Göbekli Tepe közül én már többször hallottam mind a négyet megnevezni mint a legrégebbi várost. Ez azonban biztos szerintem: Jerikó a legrégebbi, MA IS LAKOTT település.

csak néha benézek ha marhaságot látok 2017.11.01. 19:06:55

Szófia, Plovdiv, Argos kimaradt a sorból, Krisztus előtt 6-7000 évvel már lakták őket.

for-avar 2017.11.01. 19:07:12

Jerikó úgy tudom nem a zsidó hódítók alatt rombolták le a falait hanem előtte jócskán régen egy (vagy több)földrengés. És évekig üresek kiégve elpusztulva állt ismeretlen okból :O

Jerico 2017.11.01. 19:12:10

@for-avar: nem jól tudod. A Biblia a Józsué nevéhez fűződő könyvének 6. részében a következő ál, idézem neked:

"Józsué hetedjére is körüljárta a várost hadakozó népével, kürtvivő papokkal, a Frigyládával – s ekkor már Angyalok is voltak a nyomában –, s mind az egész néppel. Amikor pedig menetelésük véget ért, felharsantak a kürtök, s körülöttük a papok nagy hanggal.
Józsué pedig azt mondta a népnek: „Kiáltsatok, mert nektek adta az Úr a várost.” Kiáltott az egész nép. És leomlottak Jerikó falai."

dr utcai arcos 2017.11.01. 20:30:24

Wow...csak át akartam tekerni megnézni a neveket, de aztán csak elolvastam. Őrület a képeket nézve, hogy 5-8-10 ezer évekkel ezelőtt nyüzsgő utcák, emberek, élet. Huh, nem is gondolom tovább mert ez alig megfogalmazható. Ügyes összeállítás!!

Sequoyah 2017.11.01. 20:30:41

@Jericho..: Ha mar termekeny felhold: Kivancsi vagyok milyen eghajlat es novenyzet lehetett akkor arrafele. Mai szemmel erthetetlen hogy miert viragoztak ezen civilizaciok egy sivatagban, de persze akkor ez meg nem volt sivatag.
Ha jol tudom a legjobb hipotezis hogy az evezredek soran siman kivagtak az erdoket, es lelegeltek a novenyzetet.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.11.01. 20:30:59

Várna és a most linkelt még annál is régebbi település Damaszkusz és Aleppo "közé" befér.

index.hu/tudomany/2016/08/11/megtalaltak_a_vilag_legosibb_aranytargyat/

Az első öntött arany és réz leletek melyik városból - területről származnak? A cikk szerint innen. Vagyis a mezőgazdasági forradalom az a termékeny félhold területéről származik, az ipar bölcsője viszont a Balkán és rá pár száz év késéssel a Kárpát-medence.

Budapest a kutyaszar városa 2017.11.01. 20:31:20

@Leon Uris: A keleti és közel-keleti kultúrák hamarabb voltak fejlettek mint az akkori európaiak, de hamarabb le is tűntek. Egy ponton túl már nem tudtak fejlődni. A Nyugat az ipari forradalommal és később az internettel, a digitális kultúrával soha nem látott és soha már be nem hozható előnyre tett szert. Az iszlám világ mai erőszakosságának ismeretében ennek csak örülhetünk.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2017.11.01. 20:31:44

"Érdekes, hogy az ókor kezdetén megjelenő első városok mennyire egy adott földrajzi területre koncentrálódtak."
talán mert az európai régészek főként ezeket a területeket kutatták a legjobban, ez természetes. Indiában és mai Kína területén is volt már a termékeny félholddal kb egyidőben virágzó kultúra és ezzel együtt városok is.

Mélységes mély a múltnak kútja.

Jericho.. 2017.11.01. 20:37:33

@Sequoyah: igen, jól látod. Akkoriban egészen más természetföldrajzi adottságok jellemezték a Közel-Kelet területét. Az Arab-félsziget már akkor is sivatagos volt ugyan, de a történelmi Szíria és Mezopotámia, vagyis a Tigris-Eufrátesz vidékétől a mai Törökország hegyvidékéig és a Földközi-tenger partvidékéig nagyon gazdag termőterületnek számított. Épenn ezért alakulhattak éppen itt ki az első nagy civilizációk: a sumár kultúra, az akkádok állama, a Babilóniai Birodalom, az Óperzsa állam, az Asszírok birodalma és sorolhatnánk.

Alhazred 2017.11.01. 20:56:28

a mókás az, hogy pl. catal hüyük esetében írásbeliségről, meg társadalmi hierarchiáról még nem nagyon lehet beszélni, szóval messze nem mai értelemben vett "város" meg "civilizáció" még.

Rozsgyi 2017.11.01. 22:17:20

@Jerico: az a gond, hogy a bibliai Jozsuéra és hadjáratára nincs régészeti bizonyíték, pont Jerikó az ami ennek ellentmond, mert a hódítás feltételezett idején, az i.e. XIII. században csak egy jelentéktelen kis település volt falak nélkül. Sőt van olyan elmélet, hogy mindez, a királyokkal együtt csak a későbbi (i.e.: VII. század) kodifikáció eredménye, lásd: Finkelstein-Silberman The Bible Unearthed

Jerico 2017.11.01. 22:34:38

@Rozsgyi: ... érdekes kérdés. De én sehol nem olvastam olyat, hogy Jerikó falai "csak" Krisztus előtti VII. században épültek volna fel. Őszintén szólva Filkelsteinnél sem láttam ilyesmit. Jerikó a legtöbb kutató szerint Kr.e. 10 ezer körül jött létre. Szinte kizárt, hogy évezredekig falak nélkül létezett volna. Az viszont elképzelhető, hogy a nagy zsidó betelepülés idején (Kr.e. 1200 körül) erősen megrongált állapotú falai voltak (mondjuk egy korábbi földrengés vagy más természeti csapás miatt) és a zsidó történetírás kicsit "kiszínezve" az eseményt felnagyítva rögzítette Jerikó bevételét. De azt teljesen kizárom, hogy egyáltalán ne lettek volna akkoriban falai, mivel évezredek óta állt már a város.

David Bowman 2017.11.01. 22:49:49

@kjapp: Dél-Indiában én is keresgélnék.

David Bowman 2017.11.01. 22:49:51

És még mi minden lehet a Szahara homokja alatt!

nniicckk 2017.11.02. 08:54:02

Jeriko nem semmi, 12 ezer ev, ez szinte meg az oskor, vagy nem sokkal utanna.
Eppen az utolso jegkorszak utan, kb ekkor kezdett az emberiseg mezogazdasagba.

bigdata 2017.11.02. 08:54:53

Érdekes a kérdés, viszont nem 100% meggyőző a válasz, legalábbis elméletben. A jégkorszak kb. 10 ezer éve ért véget, előtte a Föld kb. 100 000 éven át korlátozottan nyújtott lehetőséget a civilizáció fejlődésére. Ahol viszont adott, az mára könnyen víz alá kerülhetett. Ellenben, ha ennél régebbi keltezésű települések léteztek Északon, azoknak a nyomát is eltakarított a jég. Minthogy a ma uralkodó elmélet szerint a modern ember legalább 400 ezer éves, és több hullámban népesítette be a bolygót Afrikából, elméletben lehettek városok korábban is.

Krumpli Bogart 2017.11.04. 11:48:54

@kjapp: Kína azért is érdekes, mert azt olvastam, hogy nem ismerünk olyan népet, amelyik a kínaiak előtt élt volna ott. Magyarul Kína területén mindig kínaiak éltek.

Jericho. 2017.11.04. 12:19:43

@bigdata: Nem stimmel ez így, mert ha az utolsó jégkorszak alatt jéggel borítottá vált területeket nézzük azt feltételezve hogy ott a jégkorszakot megelőzően városok lehettek, találnunk kellene emberi nyomokat. A jég ugyanis NEM mindent tud eltüntetni. Például a fém tárgyak nagy része meg kellene hogy maradjon, csakúgy mint a kőépületek, csontvázak. Viszont SEMMI ilyesmiről nem tudunk. Afrikára ugyanez igaz. Nincsenek arra utaló nyomok sehol, hogy 10-12 ezer éves városok lennének a kontinensen. kivétel az egyiptomi Memphis (ez említésre is kerül a poszt végén). A helyzet az, hogy a civilizáció bölcsőjének tartott Közel-Kelet nem véletlenül érdemelte ki ezt a megnevezést, mivel valóban itt jöttek létre az első városok.